Interjú

Gyűjteményhez ad
állambiztonság
egyház
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
Rákosi Mátyás
1956
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
'50-es évek
hadifogság
Kádár-korszak
II. világháború
legvidámabb barakk
'40-es évek

A történelem befolyásolta a sorsunkat

2384 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Témakörök: kettős megszállás, '50-es évek, rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany 1940-ben született Székesfehérváron. Beszél gyermekkori emlékeiről: a II. világháború alatt átélte a bombázásokat. Testvére ekkor született. (05:12) Egyszer egy repülőgép a ház udvarára esett és felrobbant. A halott pilóta ejtőernyőjét ruhakészítésre használták fel, a gép roncsaiból használati tárgyakat készítettek. (07:14) Az interjúalany édesapja orosz hadifogságba került, Karéliába vitték. A táborban rossz körülmények uralkodtak, a családfő diftériás lett, de csodával határos módon felgyógyult. Három évig volt hadifogságban, mire hazatért, felesége, aki halottnak hitte, már újra férjhez ment. (09:00) Az interjúalany beszél arról, hogy sok nőt a szovjetek megerőszakoltak vagy elhurcoltak. A német katonák sokkal emberségesebbek voltak a lakossággal. (10:08) A háború végére a házat lebombázták, kifosztották, nehéz volt újrakezdeni az életet. A két idősebb gyereket a hazatérő apa tartotta el, az anya a legkisebb gyerekkel és új férjével elhagyta a családot. Az apa sokáig nem kaphatott állást sem, így nagyon rossz körülmények között élt a család. (11:34) Beszél arról, mennyire kellett nélkülözniük az '50-es években. Kevés volt a pénz, nem tudtak ételt, ruhákat venni. (14:02) Beszél diákéveiről, két évenként iskolaváltásra kötelezték. (15:16) Minden nehézség ellenére vidám gyermekkora volt, játszótársai között jól érezte magát. (15:50) Elmondja gimnáziumi emlékeit. 1958-ban érettségizett. (18:16) 16 évesen tisztában volt vele, hogy a Rákosi-rendszer tarthatatlan. Az 1956-os forradalom kitörésekor diáktársaival együtt részt vett a fehérvári tüntetéseken. Emlékszik arra, hogyan törtek be a városba november 4-én a szovjet csapatok. Sokaknak emigrálniuk kellett a megtorlások elől. (21:24) Részt vett a nők decemberi néma tüntetésén. (22:26) A forradalom után budapesti agitátor próbálta beléptetni a diákokat a KISZ-be, ez nem sikerült neki. Az interjúalany sosem volt KISZ- vagy párttag, de nem ítéli el azokat sem, akik a jobb megélhetés miatt beléptek. (23:36) A forradalom után édesapja elveszítette az állását, mivel nyíltan elítélte a diktatúrát. A korábbi főkönyvelő féregirtóként kapott állást. Az interjúalany is egy időre elhagyta Fehérvárt, mert tartania kellett a megtorlásoktól. Egyetemre nem mehetett. (26:12) Hallott arról, hogy sokakat megfigyeltek, de ő egy ilyenről sem tudott a környezetében. (26:32) Beszél a Kádár-korszakról. Aki nem politizált, azt nem zaklatták, egyre jobban élhetett. Volt munka (az interjúalany tanító volt), évek után lehetett autót kapni és a szocialista országokba utazni. Ez nem volt sok, de nem ismerte a nyugatot, nem voltak nagyobb igényei. (29:44) Az apa elveszítette volna állását, ha gyermekeit hittanra küldi, ezért csak titokban, magánórákon vehettek részt hitoktatáson. (32:10) A rendszerváltoztatás idején érdeklődött a belpolitika iránt. Tanórán semleges volt, de azon kívül nagyon várta már a gyökeres változásokat. Érzése szerint ezek nem következtek be olyan mértékben, amilyenben várta. Pártba nem lépett be, de részt vett a fehérvári nagygyűléseken és rendezvényeken. (34:48) A rendszerváltoztatáskor az iskolában azt tapasztalta, hogy egyes tanárok gyorsan előre kerültek. (35:46) Az iskola, ahol dolgozott, éveken keresztül a szovjet katonák gyermekeinek oktatási helye volt, így megismert több magas rangú tisztet.(38:20) Személyesen többet várt a rendszerváltoztatástól. Iskolaigazgató férjét, miután elintézte a ciszterci iskola újraindítását, menesztették. Ez idegileg annyira tönkretette, hogy egy éven belül meghalt. Hibának tartja, hogy sok döntéshozó az előző rendszerből maradt pozíciójában. (40:50)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Dr. Hári Ferencné
Interjúalany lakhelye: Székesfehérvár
Interjúalany született: Székesfehérvár, 1940
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. február 02.
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár
Interjút készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet , szovjet megszállás
Az interjúalany beszél családjáról, édesapja megélhetéséről és nagybátyja szocialista érzelmeiről (0:10). Beszél a magyarok délvidéki bevonulásáról, a csetnikek (4:55), majd a partizánok elleni harcokról, illetve az újvidéki razziáról (7:55). Szól arról, hogy esett áldozatául a partizánok elleni razziának egy rokona (11:28), majd arról, hogy 1944-ben Magyarországra jöttek, és később már nem tudtak visszamenni a megtorlás miatt (12:37). Szól arról, hogy az otthon maradottak hogyan szenvedtek a szerbek bosszújától (17:12). Beszél egy német titkosszolgálati tiszttel (22:23), illetve az ideiglenes németpárti lengyel kormány (28:16) tagjaival való ismeretségéről. Végül iskolaéveiről, a különböző nyelvek tanulásáról szól (32:40), illetve a kommunizmus mibenlétét elemzi (38:38).
Interjúalany: Dr. Kiss Gábor
Felvétel időpontja: 2010. október 11.
Készítette: Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest

Hossz: 00:34:00
Tárgy: rendszerváltoztatás
Az interjúalany beszél családjáról, a háború előtti életről, a budapesti mezőgazdaságikiállításokról, amikre édesapjával járt (0:45). Szól arról, hogy a győri program meghirdetése után még nem került ki a frontra édesapja, illetve arról, hogy 1939. szeptember 1-je után sok lengyel menekült érkezett Csurgóra (5:48). Beszél arról, hogy édesapja végül egy munkaszolgálatos század mellett került ki az orosz frontra, ahol írnokként szolgált. Végül a partizánok foglyul ejtették a munkaszolgálatos zsidókat, de a katonák másutt voltak (9:35). Szól arról, hogy a partizánok nem engedték el a foglyaikat egy hónapig, majd egyszer csak visszatértek szinte ruhátlanul a táborba (14:20). Szól arról, hogy otthonról hogyan tudtak kapcsolatba lépni édesapjukkal (19:18), valamint arról, hogy édesapja hogyan találkozott ismerőseivel a fronton (20:15). 1944. februárjában haza tudott látogatni, mire zsidó asszonyok megrohamozták, hogy csomagokat küldjenek rokonaiknak (25:00). Szól a lengyel honi hadsereg felkeléséről, arról, hogy Lengyel Béla nem volt hajlandó a lengyelek ellen harcolni, valamint arról, hogy magyar katonák "vásárolták vissza" Bór-Komorowski tábornok lányát az SS-től (27:22). Állandó átszervezések következtében édesapjáék az utolsók között kerültek vissza Magyarországra, már 1945 januárjában (31:40).
Interjúalany: Ráskó József
Felvétel időpontja: 2011. április 14.
Készítette: Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Csurgó

Hossz: 00:53:00
Tárgy: kettős megszállás
00:00 – 02:34 Horthy-korszak 02:35 – 03:44 Bevonulás Nagykanizsára 03:45 – 04:40 Utazás Voronyezsbe 04:41 – 06:28 Szanitécmunka a fronton 06:29 – 08:46 Támadás Alexandrovkánál, méhraj-támadás, sebesülés 08:47 – 11:27 Átkelés a Don-folyón, büntetés 11:28 – 15:14 Bunkerépítés 15:15 – 19:02 Súlyos sebesülésének története 19:03 – 20:24 Hazautazás 20:25 – 24:00 Levelezés a hozzátartozókkal 24:01 – 30:40 A Tim-i csata, egészségügyi helyzet, kötözés, sebesülések kérdése 30:41 – 33:29 Felszerelés (ruházat, fegyverzet) 33:30 – 36:15 Felderítések, visszavonulás 36:16 – 44:40 Ételhezjutás és életkörülmények a fronton 44:41 – 46:03 Napló a Don-kanyarból 46:04 – 48:39 Munkaszolgálatosok 48:40 – 49:20 Háború utáni élet; belépés a HANGYA-szövetkezetbe 49:21 – 50:20 Felépülés a sebesüléséből 50: 21 – 51:30 Bombázások a fronton 51:31 – 54:04 Német katonák a fronton
Interjúalany: Szabó József
Felvétel időpontja: 2011. június 21.
Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg