Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
kulák
Hangya Szövetkezet
államosítás
Csendőrség
hadifogság
II. világháború
szovjet megszállás
rekvirálás
holokauszt
át- és kitelepítések

Egy alföldi gazdaság virágzása és elpusztítása

3039 megtekintés

Hossz: 00:34:00
Leírás: Az interjúalany mesél a családjáról (0:01), nagyapja szervező tevékenységéről, Székkutas felvirágoztatásáról (1:41), apja gazdaságáról (7:38), a faluban működő olvasókörről, és az ott tartott rendezvényekről, szórakozási lehetőségekről, bálokról (10:34), második világháborús emlékeiről (17:25), a szovjet megszállás kegyetlenségéről (18:57), az 1945 előtt csendőrként tevékenykedő férjéről (21:22), a családja férfitagjainak bebörtönzéséről, a földjük államosításáról, majd a kilakoltatásról, az anyagi javaik rekvirálásáról (24:28), végül röviden beszámol férje hazaengedéséről Sztálin halála után, és a család további sorsáról (30:11).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Kokovai Istvánné Mária
Interjúalany lakhelye: Székkutas
Interjúalany született: Hódmezővásárhely, 1922
Interjúalany foglalkozása: háztartásbeli
Felvétel időpontja: 2010. október 30.
Felvétel helyszíne: Székkutas

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:22:00
Az interjúalany mesél a tanyasi iskoláról, a szovjetek bevonulásáról, az általuk okozott károkról. Elmondja hogyan építették újjá Kisújszállást a háború után. Beszél a beszolgáltatásról, TSZ-esítésről, s mesél arról is, hogy a rendszerváltoztatás után milyen kárpótlásban részesültek. 0:13--gyermekkor, szülők foglalkozása, házassága, milyen földművesmunkákat végeztek fiatalkorukban; 2:25--milyen iskolákba járt, mit dolgozott, milyen volt az általános iskola; 5:25--mennyi földön gazdálkodtak; 6:29--mit csináltak, amikor közeledett hozzájuk a front, hogyan vészelik át a harcokat, milyen pusztítással járt a katonák bevonulása, kiket vittek kényszermunkára; 13:05--milyen volt az élet az ötvenes években, hogyan érinti a mezőgazdaság átalakulása a családi gazdaságukat 14:40--véleménye a Kádár-korszakról; 15:27--milyen kárpótlást kaptak a földjeikért, mit csináltak vele; 17:07--hogyan értesültek a háború végéről, hogyan zajlott Kisújszállás újjáépítése; 20:05--hogyan ismerkedtek a fiatalok; milyenek volta a bálok
Interjúalany: Göőz Ignácné
Felvétel időpontja: 2011. május 30.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany 1923-ban született Budapesten. Beszél gyermekkoráról, családjáról. Édesapja asztalos volt. Több rokon család élt egy házban. Egy családi konfliktus miatt költöztek külön. (01:58) Beszél iskoláiról. Hímzést, ruhakészítést tanult. (06:50) Diákévei alatt egy kiránduláson ismerkedett meg későbbi férjével. Az iskola befejezése után, 1940-ben házasodtak össze. (08:28) Olaszországba akartak menni nászútra, azonban a férj nem kapott útlevelet, így a visszacsatolt Erdélybe utaztak. Később is egyszer visszalátogattak ide. (12:24) A háború közeledett Magyarországhoz. A férjnek nem kellett bevonulnia, mivel létfontosságú volt hivatalában. Az oroszok elől vidékre menekültek, ekkor született az interjúalany második gyermeke. (15:52) Elmondja, hogy élte meg a front átvonulását, a bombázásokat. 1944 decemberétől 1945 áprilisáig a védelmet nyújtó pincében tartózkodtak. (17:58) Elmondja, milyen volt egy átlagos nap a pincében. Újszülött kisgyermeke sajnos nem élte túl a bujdosást, 1 hónaposan elhunyt. (20:38) Másik gyermekét a pincébe betörő orosz katonák majdnem megölték. 14 éves húgát hét orosz katona erőszakolta meg. A védelmére kelő szomszédot lelőtték. (24:08) Újra beszél kisgyermekének haláláról. (26:10) A következő hullámban már orosz tisztek érkeztek, akik elhurcolták férjét. Pár hét múlva elengedték. (28:48) A lakást teljesen kifosztották, csak egy-két bútor maradt. A család Szalkszentmártonba költözött rokonokhoz. A 60 km-es utat gyalog tették meg. Azért mentek vidékre, mert azt remélték, hogy több lesz az élelem. (34:16) Férje nem tudott visszamenni hivatalába. Az újrakezdéshez minden megmentett holmit el kellett adni. (37:30) Az interjúalanyt és húgát az oroszok letartóztatták egy hétre indok nélkül, ez idő alatt újra kirabolták őket. (38:26) Végül a család Václigeten telepedett le, férje itt alkalmi munkákat kapott. (40:16) Beszél a rommá lőtt Budapestről. (41:22) Beszél a háború alatti és a háború utáni hétköznapok nehézségeiről, az újrakezdésről. (44:24)
Interjúalany: RADIMSZKY LÁSZLÓNÉ
Felvétel időpontja: 2011. május 09.

Hossz: 00:34:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja vasutas volt, de a Felvidék visszacsatolása után áthelyezik oda 3:07 1944-ben áthelyezték Miskolcra, ahol szolgálati lakásban laktak, itt kezdte el az iskolát 11:15 felidézi a család mindennapjait 14:01 a Rákosi-korszakban volt beszolgáltatás, pl. minden disznóvágás után be kellett adni bizonyos zsírmennyiséget, a nem mezőgazdaságból élők számára pedig kötelező volt a békekölcsön 16:51 a családja vallásos volt, ezért a Rákosi-rendszerről nem volt jó véleménnyel 21:06 a tájékozódás nehéz volt, nekik nem volt pénzük újságra, csak hetente vettek egyet, rádiójuk sem volt, a szomszédjuknak volt rádiójuk, ott tudták hallgatni a Szabad Európa Rádiót is 25:00 1956-ban a forradalom idején iskolás volt, láttak egy szovjet hadoszlopot ágyúkat és különböző járműveket vittek magukkal, részt vett az egyetem előtti tüntetésen 28:07 kisdiákként röpcédulákat gyártottak, és osztottak, lekaparta a bizonyítványáról a Rákosi-címert 32:12 a család az 1956-os eseményeket pozitívan értékelte, a forradalom után megszűntek a beszolgáltatások
Interjúalany: Ungvári László
Felvétel időpontja: 2011. március 10.