Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
szakszervezet
óvóhely
Kádár-korszak
II. világháború

Hajnal Géza életútja

2378 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról (0:22), a gazdasági világválság hatásairól (1:59), tanulmányairól (2:36), a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a bombázásokról (2:53), a háború utáni munkáiról (6:08), a katonaságnál eltöltött éveiről (7:28), a technikumban végzett tevékenységről és vagongyári munkájáról (11:28), és a szakszervezet „áldásos” tevékenységéről (25:33).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Hajnal Géza
Interjúalany lakhelye: Győr
Interjúalany született: Győr, 1931
Interjúalany foglalkozása: ívhegesztő, villanyszerelő
Felvétel időpontja: 2010. október 08.
Felvétel helyszíne: Abda

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél az 50-es, 60-as évek sportéletéről és focistaként befutott karrierjéről. 0:45--születés, család, iskolák 2:10--a II. világháborúval és a megszállással kapcsolatos emlékei 4:54--hogyan került kapcsolatba a labdarúgással, milyen volt a korabeli sportélet, hogyan támogatták a sportban tehetséges gyermekeket az iskolák 8:44--hogyan figyeltek fel arra, hogy tehetséges a fociban, hogyan lesz a Honvéd tartalékos játékosa, milyen csapat volt akkoriban a Honvéd 12:50--házassága, hogyan jut lakáshoz, milyen munkát végez, milyenek voltak a korabeli focisták, kikkel került kapcsolatba közülük 17:05--volt-e lehetősége arra, hogy külföldön játszon, a politika és a futball kapcsolata, foci a mindennapokban 19:45--milyen szakmát tanult a foci mellett, milyen egyéb sportokat űzött 23:30--hogyan kezdett rajzolni
Interjúalany: Bokodi Árpád
Felvétel időpontja: 2010. december 14.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél családjáról és arról, hogy miként vitték ki a frontra (0:20), majd arról, hogy hol szolgált a fronton (4:44). Beszél elfogatásáról Passaunál, a jobb amerikai és a rosszabb francia fogságról, élelmzezésről, mindennapi életről (6:25). Beszél az őrzésről, és arról, hogy megengedték, hogy maradjanak. A csendőrök és mások, akik retorziótól tartottak, maradtak (12:10). Szól arról, hogy nem szerette a háborút, illetve beszél a magyar ész szovjet katonákról (15:00). Beszél a portyázókról (24:00), majd a fogság és a front kommunikációs lehetőségeiről (25:05). Végül szól a háború utáni Magyarország romos állapotáról (27:50), valamint a kommunista rendszer megszilárdulásáról, a mezőgazdasági terror kezdetéről (30:45).
Interjúalany: Némethi István
Felvétel időpontja: 2011. február 15.

Hossz: 00:31:00
0:00 Kolozsváron született, akkor az Magyarországhoz tartozott, szülei átköltöztek Magyarországra a front elől 5:24 iskolai eseményeken keresztül érzékelteti a diktatúra alatti félelem légkörét 10:12 volt olyan osztálytársa, akinek az apját elvitte az ÁVO 11:35 egyenruha nem volt, a gimnáziumban viszont Bocskay-sapkát kellett viselniük vörös csillaggal, volt MHSZ-szakkör is 15:00 a nemzeti ünnepeknek mindig meg volt a maguk teátrális komolysága, de Sztálin születésnapja is ünnep volt 16:46 felidézi az 1956-os emlékeit 21:26 járt hittanra a ciszterekhez, de hajnalban egy hátsó bejáraton kellett felmenniük 23:05 a Kádár-rendszer egyes elemeire nosztalgiával emlékezik, másokra kevésbé 27:40 az ötvenes években a vásárlás sorban állással történt, jegyrendszer keretében, a Kádár-rendszerben a választék bővült 29:35 zenés szórakozóhelyekre nem jártak, de voltak bálok
Interjúalany: Pogátsnik László
Felvétel időpontja: 2010. október 07.