Interjú
Gyűjteményhez ad
Pedagógus családból műszaki mérnök
2429 megtekintés
Hossz: 00:35:00
Leírás:
Az interjúalany mesél a Kádár-korszakban eltöltött fiatalságáról, KISZ-tagságáról, különböző munkahelyeiről és a rendszerváltoztatás időszakáról.
1:5--születése, családja, gyermekkori emlékei;
4:18--nagyszülei emlékei a II. világháborúról, édesapja hadifogsága, miket mesélt az édesapja és az édesanyja a világháborúban megtapasztalt élményeiről;
7:20--1945 és 1949 között milyen változások voltak tapasztalhatóak az életükben, hogyan próbálják a szülők mezőgazdasági munkával kiegészíteni a keresetüket;
8:25--iskolái, pályaválasztása;
11:15--mennyire képezte a közbeszéd részét a rendszer kritikája a forradalom előtti időszakban, mit érzékelek az ország válságos helyzetéből;
12:41--hogyan emlékszik vissza a Kádár-korszak éveire, KISZ tagként kifejtett rendszerkritikája;
14:00--hogyan zajlanak a különböző állami ünnepségek, hogyan került be a KISZ-be, milyenek voltak az alapszervezeti foglalkozások az iskolában és az egyetemen;
15:28--az egyetem után milyen állásban helyezkedett el, milyen előnnyel járt a KISZ tagsága az elhelyezkedésében;
17:43--hogyan folyt bele a Maszek világba;
19:15--hogyan jutott el külföldre;
20:20--milyen jelentős termékeket termeltek Kiskunmajsán és környékén, milyen sikerei voltak a munkahelyén;
22:28--az új gazdasági mechanizmus után hogyan alakult az életszínvonaluk, hogyan szórakoztak;
26:23--milyen emlékei vannak a rendszerváltoztatás időszakáról, milyen előjelei voltak a változásoknak;
29:56--mi történt a helyi gyárakkal és termelőegységekkel a rendszerváltoztatás után;
31:48--hogyan viszonyult a környezete a rendszerváltoztatáshoz;
33:10--mit érzett a helyi szovjet megszállásból
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Terbe Zoltán
Interjúalany lakhelye:
Kiskunmajsa
Interjúalany született:
Kiskunmajsa,
1956
Interjúalany foglalkozása:
energetikai mérnök
Felvétel időpontja:
2011. március 03.
Felvétel helyszíne:
Kiskunmajsa
Interjút készítette:
Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Kiskunmajsa
Kapcsolódó interjúk
Lógó Pongrác életútja
Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél a családjáról, magáról (0:18), tanulmányairól (2:45), a katonaságról (4:32), a második világháború alatti katonai szolgálatról, az újvidéki bombázásokról, az első bevetéséről az oroszok ellen, arról, hogy Szálasira is fel kellett esküdni (9:58), a hadifogságról (12:47), Szovjetunióba hurcolásáról és lágerbeli emlékeiről (20:16), végül hazatéréséről (25:52).
Interjúalany: Lógó Pongrác
Felvétel időpontja: 2010. július 01.
Forgács Pálné
Hossz: 00:28:57
Az interjúalany mesél vallásos neveltetéséről, települése zsidó közösségéről. Elmondja, hogy hogyan érintette rokonságát a II. világháború, illetve, hogy miért vitték el őt a Gulágra munkatáborba. Beszél házasságairól, és arról, hogy hogyan tartotta Kárpátaljáról a kapcsolatot Magyarországra került rokonaival.
0:21--család, felmenők, családja vallásossága, az általuk megtartott zsidó szokások;
4:58--vallásos neveltetése, valláshoz való viszonya;
6:28--a II. világháború alatt deportált rokonai;
8:11--milyen volt a településük zsidó közössége, hogyan tartották a zsidó ünnepeket, milyen volt a zsidó iskola, amibe járt;
12:43--mennyire volt könnyű megtartani a kóser szokásokat
13:9--mi történt a testvéreivel 1944 után;
14:10--végzettsége, munkája;
15:14--házassága, hogyan próbált meg átszökni Kárpátaljáról a határon és hogyan került Szibériába emiatt;
17:43--Szibériai fogsága, hogyan került vissza Kárpátaljáta;
20:29--új házassága, hogyan sikerült végül Magyarországra jutnia;
22:22--miért jött haza, mit csinált itthon;
24:44--milyen nehézségekkel kellett Kárpátalján szembenézni a vallásgyakorlás során;
26:41--miért nem jutottak ki Izraelbe;
27:14--véleménye a rendszerváltoztatásról
Interjúalany: Forgács Pálné, Lili
Felvétel időpontja: 2011. április 28.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
A Bakó család háborús kálváriája
Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél édesapja I. világháborús hadifogságáról (01:38), majd a román közigazgatás megjelenéséről Erdélyben (06:08). Beszél a II. világháborúról (09:00), különös tekintettel apjának a német hatóságokkal szembeni ellenállásáról, és táborba hurcolásukról (13:00). Szabadulásukról és németországi letelepedésükről is szól (26:08), ahol személyesen élte át Drezda terrorbombázását (31:12). Végül arról beszél, hogy a megszállási zónák felállítása után, hogyan telepítették vissza családját Magyarországra (38:18).
Interjúalany: Bakó András
Felvétel időpontja: 2010. október 11.
