Interjú

Gyűjteményhez ad
szövetkezetek
Rákosi-korszak
'50-es évek
államigazgatás
Szovjetúnió
beszolgáltatás
hadifogság
járvány
propaganda
kárpótlás
II. világháború
posta
éhezés
szovjet megszállás
Ukrajna
Kárpátalja
kollégium
ÁVO/ÁVH
fekete vágás
svábok
Kultúra
rendszerváltoztatás
jegyrendszer
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
úttörőmozgalom
határőrség
gyűjtőtábor
Gulág - Málenkij robot
egyház
deportálás
beszolgáltatás
TSZ
börtön

A nagy szovjet barátságról

2485 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogyan költözött családja Debrecenből Beregszászra a bombázások elől (0:30). Szól arról, hogyan tűnt el édesapja, hogyan derült ki, hogy a Szovjetunióba vitték, ahonnan már nem tért vissza többé. Arról is beszél, hogy a szovjetek célja Kárpátalja etnikai homogenizációja volt (1:48). Beszél az ukrajnai gyűjtőtáborról (04:02), majd rátér arra, hogy édesanyja, a vidéken rekedt városi lány hogyan találta fel magát, miután a férje eltűnt (6:11). Részletesen leírja, hogy miként lehetett kommunikálni a szovjet-magyar határ túloldalán élő rokonokkal (06:55). Szól arról, mit meséltek az orosz hadifogságból hazajöttek, mikortól kezdve lehetett a témáról nyilvánosan beszélni, és milyen nehézségekbe ütközött a kárpótlás (9:28). Beszél nehéz életkörülményeikről a háború után, valamint a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjáról, és a megélhetés lehetőségeiről (17:22). Szól oktatásáról, a propaganda-gépezet beindulásáról, és az ezzel szemben álló hagyományos nevelésről, a művelődésről, például arról, hogyan olvasott fel édesanyja Jókai regényeket a fonóban (26:16). Visszatér a oktatásra (29:18), külön kiemelve a hittan kérdését a vallásos faluban (30:48).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Mészáros Györgyné
Interjúalany lakhelye: Eger
Interjúalany született: Debrecen, 19440510
Interjúalany foglalkozása: irodai alkalmazott, könyvelő
Felvétel időpontja: 2011. március 24.
Felvétel helyszíne: Eger

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, Magyarország szovjet megszállásáról (0:20), majd rátér málenkij robotra való elhurcolásuk történetére, összeterelésükre és elhajtásukra (1:27). Részletesen leírja a vasúti kocsit, a szörnyű higiéniai viszonyokat, valamint az élelem és a víz hiányát (4:00). Szól romániai megállójukról, ahol kigyulladt a kastély, amiben elszállásolták (6:35). Beszél megérkezésükről a Szovjetunióba, a hidegről és egy ismerőse öngyilkosságáról (10:20), majd rátér a barakk leírására, a levegő hiányára, a tetvekre, valamint arra, hogy fertőtlenítés közben elégtek a ruháik, így egy ideig ruhájuk sem volt (12:22). Tavasszal elszaporodtak a tetvek és tífuszt terjesztettek, amibe napi 4-5 ember belehalt (16:00). Teljesen kopaszra vágták a nők haját a tetvek miatt (18:00). Az oroszok azt mondták nekik, hogy a magyar kormányt egyáltalán nem érdeklik, és felőlük akár meg is halhatnak (21:15). A háború végén nagy ünnepség volt, és megígérték, hogy hamarosan hazamehetnek, de végül három évig maradtak (23:00). Szól az első láger napirendjéről, a munka jellegéről (25:00), majd a bányában végzett munkáról (27:50). Beszél arról, hogy aztán a gyáron kívüli lágerbe kerültek, ahol korábban orosz hadifoglyok voltak (31:00). Nyáron a kolhozban végeztek mezőgazdasági munkát (33:50). Szól hazatérésükről: Máramarosszigeten tiszta ruhát és levelezőlapot kaptak, amin szólhattak a rokonoknak, hogy mennek, de azt nem szabadott, hogy hol vannak éppen (35:50). A váci vasútállomáson tudta meg, hogy édesapja nem tért vissza a frontról, édesanyját kitelepítették (38:15). Elmeséli, hogyan erőszakoskodott vele az egyik tiszt a táborban, majd ellenállása után hogyan került zárkába (39:02).
Interjúalany: Valentin Antalné
Felvétel időpontja: 2011. január 09.

Hossz: 00:44:00
Tárgy: '50-es évek
Az interjúalany beszél családjáról, lakhelyéről, érintve az orosz megszállást (0:00). Rátér édesapja II. világháborús szolgálatára, dezertálására (06:28), és oroszországi hadifogságára (12:25). Beszél a gyömrői gyilkosságokról (16:25), illetve a szövetkezetesítés abszurditásairól és az MDP-n belüli hatalmi harcokról (24:00). (25:55). Szól arról, miként halt bele nagyapja az Andrássy út 60. alatt lezajlott kihallgatásba (25:55). Beszél arról, mit jelentett az 1956-os forradalom (29:10) és arról, hogyan pusztították le a Teleki-kastélyt (35:10). Végül a Kádár-korszak enyhébb légköréről szól (41:19).
Interjúalany: György Ilona
Felvétel időpontja: 2010. október 16.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany feleleveníti Horthy Miklóssal kapcsolatos élményét (0:01), mesél a leventék életéről (1:45), a második világháború alatti délvidéki eseményekről (5:26), felvételijéről a pilótákhoz (7:24), a kiugrási kísérlet kudarcáról, és az ezt követő eseményekről, a nyilasok viselkedéséről (13:15), felvételéről a határőrséghez, az ott szerzett tapasztalatairól (19:49), a határzár szigorításáról, és belépéséről a kommunista pártba (24:39). Beszámol csempészek elfogásával kapcsolatos akciójáról (26:22), végül arról beszél, hogyan sérült meg egy gránát felrobbanása következtében (33:08).
Interjúalany: Barnácz István
Felvétel időpontja: 2010. november 20.