Interjú

Gyűjteményhez ad
határsáv
Románia
Ausztria
Pozsgay Imre
Orbán Viktor
lakitelki találkozó
tanácselnök
tüntetés
Páneurópai Piknik
Bécs
besúgó
Mihail Szergejevics Gorbacsov
Németország
állambiztonság
Szovjetúnió
államigazgatás
Ellenzéki Kerekasztal
Németh Miklós
SZDSZ
MDF
rendszerváltoztatás
tanács
oktatás
kommunista diktatúra
határőrség

Páneurópai Piknik

3978 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, arról, hogy írta felül az otthoni nevelés az iskolai mellébeszélést, valamint arról, hogy mihez hasonlítható a határnyitáskor érzett megkönnyebbülés (0:30). Szól oktatásáról, az ellenzéki körökbe való bekerüléséről, arról, hogyan találkozott nála Stumpf István és Orbán Viktor, és arról, hogy milyen kapcsolata volt a lakitelki találkozó szervezőivel (6:30). Rátér a páneurópai piknik kialakulásának gondolatára, ami a határfigyelő berendezés lekapcsolása után alakult ki (12:24). Szól a piknik politikai jelentőségéről, arról, hogy a múlt bebizonyította, hogy egy ország nem léphet ki a kommunista blokkból, csak egyszerre mind(16:40). Szól a szervezés nehézségeiről, arról, hogy Magyarországon volt a legkevesebb telefonkészülék Európában, így sok pénzt kellett benzinre költeni, valamint arról, hogy nem is igen fogták fel, hogy mit szerveznek (19:00). Beszél a Sopronban megalakult első ellenzéki kerekasztalról, valamint a piknik előkészületeiről és lefolyásáról (22:25). Beszél Németh Miklós és Pozsgay Imre szerepéről, arról, hogy Németh elmondása szerint azért nem avatkoztak be, hogy teszteljék a nemzetközi hangulatot, de öt nap alatt semmelyik fővárosból nem keresték a magyar kormányfőt (26:25). Beszél a saját feladatáról a pikniken, és arról, hogy a több helyszín miatt nehéz volt az események menetéről tájékozódni (30:30). Szól arról, hogy mi lehetett a határnyitás politikai háttere, a szovjet-amerikai megegyezés Európa kettéosztásának megszüntetéséről, és arról, hogy a civil társadalom kezdeményezései valószínűleg csak fel voltak használva erre a célra (37:15). Szól arról is, hogy a rendszerváltoztatás nem váltotta be a reményeket, de precedens sem nagyon volt rá, a spanyol és portugál példák is csak részben alkalmazhatók rá (41:12).
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Nagy László
Interjúalany lakhelye: Sopron
Interjúalany született: Szombathely, 1957
Interjúalany foglalkozása: művészeti menedzser, vegyész
Felvétel időpontja: 2010. november 02.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családi hátteréről, és arról, hogyan kapott a család vitézi címet (0:08). Szól a második világháborúval kapcsolatos családi emlékekről, például arról, miként kérte édesapja, hogy szüntessék meg felmentését a katonai szolgálat alól (07:03). Külön szól édesapja orosz és nagyapja amerikai hadifogságáról (09:07). Beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről, a tüntetésekről és az orosz nyelvtanulásról (12:36). Szól a szórakozási lehetőségekről diákévei alatt, különösen aról, hogyan szervezte a jogászbálokat, amiken az Illés zenekar játszott (15:25). Arról is beszél, milyen nehéz volt bekerülni a felsőoktatásba, hogyan helyezkedett el szakmunkásként egy sikertelen felvételi után, majd hogyan került a jogi karra (20:45). Beszél rövid katonai szolgálatáról és laktanyafogságáról (27:50). Beszél a Kádár-korszak hétköznapjairól, különösen a nyugati utazásokról (30:22). Végül elmeséli, hogy kötött barátságot egy orosz ezredessel, és hogyan érték el, hogy a helyi orosz katonák leaszfaltozzák az utcájukat. Orosz ismerősével 1989-ben Volvográdba is ellátogattak, ahol az interjúalanyt meglepte, hogy mennyire nem változott a Szovjet Birodalom édesapja hadifogságának ideje és az utolsó évek között (31:37).
Interjúalany: Dr. Tóta Áron
Felvétel időpontja: 2011. április 19.

Hossz: 00:33:00
Két világháború között: - szülei származása és a kétnyelvűség (00:05) - trianoni döntés hatása a család életére (01:59) - testvérei pályaválasztása, az interjúalany tanulmányai (05:24) II. világháború: - a II. világháború hatása a családra, az interjúalany személyes sorsára: rokonok hadifogsága, a szovjet- és az amerikai hadifogság összehasonlítása (07:24) - légitámadások, óvóhely (16:40) - Ausztriába való menekülés, hazatérés után „B listára” kerül (17:44) II. világháború után: - Almáskamarás – kinevezett tanító, német község (19:35) - svábok kitelepítése, kényszermunka (20:38) - oktatás a II. világháború előtt és után: tantárgyak és felszerelések (21:37, 26:50) - betelepített lakosság mentalitása Almáskamaráson (23:40). - életkörülmények – sorban állás, jegyrendszer, élelmiszerellátás (28:20) - forint bevezetése (29:44) - 1956 – rádión hallgatott emlékek, kollégák sorsa (30:45) - kiutazási engedély kérése a 60-as, 70-es években– nehézségek (32:33).
Interjúalany: Klingler Gyuláné
Felvétel időpontja: 2010. december 15.

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél családjának II. világháborús emlékeiről (0:13), külön kitérve Sopron bombázására (2:18). Elmeséli, hogy mikor édesapja visszatért 1951-ben a hadifogságból, nem ismerték meg az állomáson (5:18). Beszél arról, hogy a horvátnak jelentkező kópháziak korábban hazajöhettek Titó közbenjárása miatt (07:45). Szól arról, hogy édesapja hogyan esett hadifogságba a Donnál, és milyen volt a tábori élet az Urál lábánál (8:54), majd arról, hogy miként zaklatták édesapját hazatérése után és hogyan lépett be a TSZ-be (15:22). Beszél 1956-os emlékeiről, és arról, mennyire kiürült a település, ahogy a fiatalok mind disszidáltak (16:42). Felolvas egy 1950-es levelet, amit édesanyja írt Rákosinak, hogy segítse elő férje hazatérését (20:50). Beszél arról, hogy horvát anyanyelvét elfelejtette az iskolában, majd később hogyan tette le a nyelvvizsgát (23:40). Arról is szól, hogyan volt lehetősége kiutazni Horvátországba, milyen élmények érték ott, és hogyan próbálták meg az ottaniak rábeszélni, hogy települjenek át (26:38).
Interjúalany: Payrits Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. december 18.