Az interjúalany röviden beszél a családjáról, munkájáról (0:47), a Műegyetemre történő felvételéről (5:04), a Rákosi-rendszerről, majd hosszan részletezi a forradalom előkészületeiben vállalt szerepét, valamint a forradalom napjainak eseményeit (6:17). Később kitér a forradalom és szabadságharc leverését követő meghiúsult disszidálási kísérletére, és a börtönben szerzett tapasztalataira (25:44).

Az interjúalany 1934-ben született Rózseszentmártonon (Heves megye). Beszél családjáról. Egy nővére született, apja bányász, anyja háztartásbeli volt. Elmondja gyermekkorának történetét. Arra emlékszik, hogy a II. világháború végén a falu többször gazdát cserélt a németek és az oroszok között. A szovjet megszállás után több orosz katonát beköltöztettek a családhoz. (02:24) Elmonjda diákéveinek élményeit. A történelmet, földrajzot és matematikát szerette a legjobban. Gimnáziumba Egerbe járt, majd felvették az orvosi egyetemre, de azt otthagyta, hogy tisztiiskolába mehessen. (04:46) 1956-ban katonatiszt volt, disszidálni akart, de elfogták és bebörtönözték. A forradalom kitörésekor szabadult. Kispesten többedmagával védte a Határ utat a szovjetek és az ÁVH ellen, de először nem voltak fegyvereik, nehézkesen tudtak csak szerezni. Beszél a kialakult harcokról. (11:40) Beszél a forradalom után börtönben töltött éveiről. (13:20) A katonai bíróság 1957 januárjában első fokon halálra ítélte, másodfokon helybenhagyták. 1958-ban kegyelmet kapott és 15 évre változtatták büntetését. Összesen 14 évet ült. Elmondja, hogy melyik börtönökben raboskodott, milyenek voltak a körülmények, milyen munkákat kellett végeznie. (23:18) Beszél az amnesztiáról, amely csak a köztörvényesekre vonatkozott, ezért a börtönüzemekben elkezdtek sztrájkolni a politikai foglyok. Nem ettek, vizet sem ittak, végül csak négyen tartottak ki. Nyolc nap után folytatták a munkát, addigra az interjúalany már 46 Kg-ra fogyott le. (28:42) Elmondja 14 év utáni szabadulását, letelepedését a börtönévek után. (31:14) Újra beszél a börtönben uralkodó körülményekről, a kevés és rossz minőségű élelemről. Az őrök fizikai erőszakot csak ritkán alkalmaztak. (38:02) A szabadlábra helyezés után rendőri felügyelet (REF) alá került 10 évre, folyamatosan megfigyelték. Az erdészetnél kezdett favágóként dolgozni, majd asztalos lett. Mivel háza is leégett kölcsönöket vett fel, maszekolnia kellett. (45:30)

Az interjúalany beszél arról, hogy menekülniük kellett a Délvidékről a második világháború idején, és a magyarországi letelepedés nehézségeiről (0:38), arról, hogy ki akarták vinni Németországba, de meg akart szökni, és hadbíróság elé állították (5:22), arról, hogy angol hadifogságba került, és hogy hogyan alakult további sorsa a II. világháborúban (7:05), az ötvenes évekbeli katonaéletről és a katonaságról (14:37), ahonnan elindult mozigépész karrierje (15:43), majd beszél szódagyári munkájáról, és visszatér mozigépészi tevékenységére is, amelyet 1954-től 1958-ig végzett (18:25).