Az interjúalany beszél a háború alatti élelmiszercsempészetről (0:22), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről (8:24), a soproni bombázásokról (11:19), a szovjet megszállásról, és arról, hogy a szovjet katonák hungaristának nézték a bátyját (16:04). Mesél a ’40-es évek elején bevezetett jegyrendszerről (18:35), tanulmányairól (20:37), a kórházak és a szerzetesrendek államosításáról (24:16), a katonaságról (29:12), a németek kitelepítéséről (31:59), arról, hogy a családból kitelepítettekkel milyen volt a kapcsolat (35:39), a nyugati rokonokkal való 1963-as találkozásról (37:13).

Az interjúalany beszél a származásáról (0:11), arról, hogy 1945-ben elvették a földjüket (1:34), iskolás és háborús emlékeiről (7:00), a helyi TSZ megszervezéséről a Kádár-korszakban, illetve az ott végzett munkájáról (9:38). Megemlíti a rendszerváltoztatás utáni kárpótlást (14:40), majd mesél a katonaságnál eltöltött éveiről (15:49), az 1956-os jeges árvízről a Mohács-szigeten, és az azt követő újjáépítésről (21:28). Beszél a Kádár-korszak mindennapjairól, NSZK-beli rokonlátogatásairól (31:19), majd a svábok második világháború utáni kitelepítéséről, mely a családját is érintette (33:45).

0:00 családi háttér, gyermekkor 2:51 mesél a háborús élményeiről, édesapja katona volt, ők pedig egy kertben ásott bunkerben vészelték át a háborús napokat 6:27 nagyon hiányzott a háború után az élelem és a ruha, így pl. az iskolában gondot jelentett az uzsonna, mesél a háború utáni mindennapokról 13:14 a televízió eleinte nem sugárzott minden nap 14:26 a nagybátyját elviszik Oroszországba négy évig, utána pedig a bátyjáról nem hallottak két évig 17:42 ritkán engedik el a kisvároson kívülre, úttörőként jutott ki a Balaton partjára 20:59 a tankönyveik használt könyvek voltak, egymásnak adták át, mesél a korabeli órákról 33:10 a felszabadulás napján nagy ünnepségeket tartottak az iskolások is, menetgyakorlatokat is végeztek az ünnepséghez 36:00 mesél a korabeli ételekről, édességekről, gyümölcsökről