Az interjúalany beszél családja származásáról (0:08), majd Budapest ostromáról, és arról, hogy előre megálmodta, hogy édesanyja meg fog halni az ostrom során (1:18). Beszél oktatásáról, édesapja eltávolításáról, az undorról, amit a Rákosi-rendszer váltott ki benne, és arról, hogy a munkások is gyűlölték Rákosit (4:11). Szól arról, miként került a jogi egyetemre, ahol a legtöbb barátja zsidó volt, és egyetértettek a rendszer elítélésében. Később az SZDSZ jellegében bekövetkezett változások miatt e barátainak többségével megszakadt a kapcsolata (08:05). Beszél arról, hogy miért csatlakozott a forradalomhoz (11:50), majd arról, hogy milyen tevékenységet folytatott (13:55). Szól a szovjet intervencióról és a forradalmi események folytatásáról, a Márciusban Újra Kezdjük mozgalomról (16:08). Beszél a megszállt Budapest nyomasztó légköréről, az emigráció gondolatáról és letartóztatásának körülményeiről (20:08). Szól arról, miként próbálták meg beszervezni a vizsgálati fogságban (22:40), majd cellatársairól (26:54). Beszél arról, hogy 24 nap után elengedték, és arról, hogy másodszori elvitele előtt mit csinált (28:50). Elmeséli második letartóztatása körülményeit, az ellene felhozott abszurd vádakat, és azt, hogy mindent tagadott, csak azt "ismerte el", hogy 1956 ellenforradalom volt. Később ezt is visszavonta (31:30). Innentől más irányt vett a nyomozás, nem valószerűtlen vádakat akartak rábizonyítani, hanem tényleg ki akarták deríteni, hogy mit csinált a forradalomban. Közben a Fő utcából a Markó utcába, majd Vácra, végül Márianosztrára került (39:30). Beszél másodfokú tárgyalásáról, melynek során mindegyik vádlott enyhébb ítéletet kapott, az indoklás szerint mert "fiatalságuk és műveltségük" magyarázza tetteiket (44:13). Végül a Kádár-korszak bezártságáról szól, és arról, hogy a társadalom sötét alkut kötött Kádár Jánossal, aminek a mai helyzet az egyenes következménye (46:32).

Az interjúalany beszél családjáról (0:22), arról, hogy nevelőintézetbe került (1:13), arról, hogy többször került börtönbe (3:27), majd elhatározta, hogy változtat addigi életmódján (5:40). Mesél a REF-esekről (6:40), szabadulása utáni elhelyezkedéséről (11:05), bokszolói pályájáról (12:25), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, melyek elsősorban a Köztársaság tér környékéhez kötődnek (15:58). Beszámol arról, hogy családját a második világháború alatt deportálták (16:53), arról, hogy milyen jó élményei kötődnek az intézetben eltöltött évekhez (17:55), végül pedig kitér tanulmányai ismertetésére (21:58).

Az interjúalany beszélt a két világháború közötti életviszonyokról, mezőgazdaságról, neveltetéséről és pályaválasztásáról (0:24). Később a világháborúkról, az első világháborús hadifogságról való emlékeit osztja meg (14:32). Megemlíti a kényszermunkára hurcolást is (24:18). Beszél a háború utáni újjáépítésről, illetve a szövetkezetesítésről is (25:30, 32:45).