Interjú

Gyűjteményhez ad
kulák
oktatás
Nagy Imre
Rákosi Mátyás
1956
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
'50-es évek
rehabilitáció
II. világháború
egyetem

A kommunizmus áldozata

2662 megtekintés

Hossz: 00:32:00
Témakörök: '50-es évek, 1956
Leírás: Az interjúalany beszél sváb családjáról, családnevének megváltoztatásáról. A Baranya megyei Nyomján született, amely ma Szederkény része (0:29). Kitér a világháború alatt folytatott középiskolai tanulmányaira, majd arra, hogy az egyetemi felvételi miatt kevesebb földbirtokot vallott be (2:19). A családja kuláklistára került. Beszél az egyetemi kizárásáról és utána a katonai munkaszolgálat idejéről, amikor súlyos betegséget kapott (8:10). Kitér a politikai helyzet enyhülésére, visszavételéről az egyetemre (12.30). Beszélt az 1956-os forradalom kitöréséről, részt vett a helyi élelmiszergyűjtésben (14:08). Egy újságcikk miatt kizárták megint az egyetemről (15:50). Részletesen beszél az 1956-os forradalom eseményeiről Szederkényben (19:32). Rátér a pályája alakulására (26:38). Végül a rendszerváltoztatás időszakában a rehabilitációjáról és az állami kitüntetésről beszél (29.10).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
Interjúalany neve: Dr. Váradi Gál
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Szederkény, 1931
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas közgazdász
Felvétel időpontja: 2011. március 14.
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Janus Pannonius Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
0:00 családi háttér, gyerekkor, Budapesten született, nemesi származású családból származott, 1944-ben a házukból kibombázzák őket, így Alagra költöznek, ott a nagyapja földbirtokán éltek 3:41 Alagot is találat éri, így Kisnémedibe költöznek 6:30 később elkezdődik a család zaklatása, édesanyját behívatják rendszeresen, az általános iskolát Váchartyánban kezdte el 8:58 1950 januárjában el kellett hagyni az otthonukat, szerencsére előre figyelmeztették őket, így nem vitték ki a családot a Hortobágyra, csak külön kéréssel felvételizhetett középiskolába 11:01 1956 szeptemberében kezdte a gimnáziumot, az édesapja októberben tért haza orosz hadifogságból, apját 1946-ban az Andrássy út 60.-ba viszik, majd Baden-Badenbe, Lembergbe, és a Szovjetunióba viszik ki 16:41 részt vettek egy könyvégetésben, és a helyi szobordöntésben, visszaemlékezik a helyi eseményekre 21:00 az egyik tanárukat elvitték, fekete szalagot húztak az emlékére, ezért viszont a kollégisták kollektív büntetést kaptak, de rajta kívül számos embert elvittek 1956 miatt 24:00 édesapja az 1956-os szerepe miatt kiment külföldre, de a családját emiatt éjjelenként zaklatták, ő pedig a származása miatt nem tanulhatott tovább 27:10 1960-ban érettségizett, több helyen próbálkozott gyári munkásként, de nem vették föl, végül televízióképcső-szerelőként alkalmazták, majd irodába kerül, ott azonban csak akkor lehetett előrelépni, ha minden héten háromszor részt vett a szemináriumon 31:04 1966 novemberétől áthelyezik, TB-ügyintézőnek, majd személyzetisnek 33:11 a rendszerváltoztatáskor nyugdíjba megy, a férje viszont ellenzéki politikus lett, a váci Független Kisgazdapárt megalakulásakor mindketten ott voltak 38:25 az önkormányzati választás után kisgazda-kereszténydemokrata polgármestere volt a városnak, a férje kisgazda önkormányzati képviselő volt 40:13 a második választás után elkezdődött a szalámizás, mindenki képviselő és polgármester akart lenni, ekkor a szocialisták nyerik a választásokat, ő pedig listáról kerül be képviselőként
Interjúalany: Szarka Győzőné
Felvétel időpontja: 2011. január 13.

Hossz: 00:26:00
00.05 - Szülők, iskola 05:32 - Katonaság, kopaszra nyírások 08:52 - 1956-os forradalom 09:52 - November 4., leszerelés, esküvő kijárási tilalom alatt 13:10 - Munka 14:52 - Életkörülmények 19:50 - Üveges 23:06 - Rákosi-korszak, a makói kereskedők, így édesapja börtönbe zárása 25:12 - Rendszerváltoztatás, az oroszok távozása pozitív, a munkanélküliség és a KMK-rendszer megszűnése negatív hatású volt
Interjúalany: Kardos Zoltán István
Felvétel időpontja: 2011. április 13.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, arról, hogy édesanyja megtanította kézimunkázni, és hogy a tőle kapott értékek terelték a pedagógusi hivatás felé (0:50). Szól a II. világháború eseményeiről, az orosz katonák rekvirálásairól (7:40). Szól édesapja hazajöveteléről az orosz hadifogságból, és arról, hogy hitetlenkedve hallgatták történeteit, mert gyermekként nem hitték, hogy a Szovjetunióban ilyen rossz dolgok történhetnek (10:54). Szól a Rákosi-rendszer jó tulajdonságairól, így a társadalmi mobilitás előmozdításáról (16:00), de a rosszról is, így a megtorlásokról, mezőgazdasági terrorról és kontraszelekcióról (18:15). Külön szól arról, hogy fiatal tanítónőként neki is agitálnia kellett a téeszesítésnél, és az egyetlen érv annak a fenyegetése volt, hogy a gyermeket nem veszik majd fel iskolába (20:35). Szól arról, hogy hitüket zavartalanul tudták gyakorolni (21:35), majd arról, hogyan lett igazgató, és miként tudták fejleszteni az intézményt (21:35). Végül a Kádár-korszakot hasonlítja össze az azóta eltelt évekkel (30:00).
Interjúalany: Dósai Imréné
Felvétel időpontja: 2011. június 01.