Interjú

Gyűjteményhez ad
beszolgáltatás
oktatás
padlássöprés
svábok
Felvidék
kisebbségek
beszolgáltatás
jóvátétel
II. világháború
szovjet megszállás
vasút
rekvirálás
lakósságcsere
át- és kitelepítések
Beneš-dekrétumok
szlovákok

Gyökértelenül

2670 megtekintés

Hossz: 00:31:00
Témakörök: Át- és kitelepítések
Leírás: 0:35 Az interjúalany beszél a felvidéki szülőfalujáról, Ajnácskőről, családja társadalmi és anyagi helyzetéről a háború előtt. Kitér a Felvidék déli részének visszacsatolását követő hangulatról, ünnepségekről. 2:48 Beszél a szovjet felszabadítás közvetlen hatásáról a családok anyagi helyzetére tekintettel. 3:20 Részletesen beszél a lakosságcsere lebonyolításának körülményeiről (a családok tájékoztatásáról, háborús bűnösségről, bevagonírozásról, a lelki traumákról, az utazás állomásairól Mohácsig). 11:20 Beszél az új lakóhelyre, Szederkénybe, érkezésről, továbbá az új és a régi lakókörnyezet összehasonlításáról, a sváb községbe való beilleszkedés és elfogadtatás nehézségeiről. 15:20 Beszél az otthon hagyottakkal való kapcsolattartás nehézségeiről, és a magyar nyelvű oktatásba való felzárkózás nehézségeiről. 18:10 Kitér a család mindennapjairól a Rákosi-rendszerben, a beszolgáltatásra és a dohánytermelésre. Megemlíti a visszatérés reményét 1956-ban. Beszél a családalapításáról és a jelenlegi kapcsolatáról a szülőfölddel. 25:20 Végül a kitelepítési törvény tartalmáról, a Szederkénybe különböző felvidéki falvakból betelepítettek kapcsolatáról, munkába lépéséről, társadalomba beilleszkedéséről beszél.
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Szókisboris Béláné
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: , 1933
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas banktisztviselő
Felvétel időpontja: 2011. március 21.
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Janus Pannonius Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél családjáról, említve a svábok kitelepítését (2:03). Tanulmányai után rátér katonai szolgálatára és hadifogságba esésére (8:30). Később családja sorsának alakulásáról, és munkájáról beszél az ötvenes években (21:34). Visszatérve a hadifogságra elmeséli, hogy miként térhetett haza 1948-ban (29:55).
Interjúalany: Lukács Sándor
Felvétel időpontja: 2010. december 01.

Hossz: 00:22:00
Az interjúalany beszél a családjáról, gyermekkoráról (0:37), apja második világháborús fogságáról, Szibériába hurcolásáról (2:07), akit nem fogadtak vissza sváb származása miatt a faluba, így még évekig Tiszalökön dolgozott, végül 1953-ban engedték haza (3:35). Beszámol arról, hogy édesanyját málenkij robotra vitték (7:10), a nagyszülők egyik ágát pedig Ausztriába hurcolták családegyesítés címén (12:22). Mesél arról, hogy családját kitelepítették a házukból (14:59), majd kitér édesapja Tiszalökről történő hazatérésére (16:55), a Rákosi-korszakbeli jegyrendszerre (19:10), végül a vallásgyakorlás nehézségeire a kommunista időszakban (20:54).
Interjúalany: Eninger Walburga
Felvétel időpontja: 2011. március 31.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél a családjáról, gyerekkoráról (0:34), második világháborús emlékeiről, a szovjet megszállásról (7:12), majd rátér a kitelepítésük körülményeire (15:25). Beszámol arról, hogyan próbálták elkerülni, hogy kuláknak nyilvánítsák őket (18:11), majd visszatér arra az éjszakára, amikor elvitték őket az ávósok (20:10). Részletezi a táborbeli élményeit, beszél a lakhelyről, munkáról, barátságról, udvarlásról, ünnepekről (25:00), az őrök viselkedéséről (32:05), az étkezésről és a fizetésről (34:21), végül pedig a szabadulásról (36:18) és későbbi életéről (39:23).
Interjúalany: Jakab Ernő
Felvétel időpontja: 2010. október 19.