Interjú

Gyűjteményhez ad
1956
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
'50-es évek
Kádár-korszak

Interjú Dr Rusvai Antallal

3132 megtekintés

Hossz: 00:27:00
Leírás: 0:00 családi háttér, szülei földművelők voltak, iskoláit Jászapátin végezte el, az oktatásban nagy hangsúlyt kapott a revízió 1:44 1956-ban egy pesti kórházban dolgozott, beszél 1956 előzményeiről, az ötvenes évekről, és az SZKP XX. kongresszusáról 3:52 1956 októberében az egyetemen tartott gyűlések vezettek október 23.-a délutánján a tüntetésekhez 6:29 részt vett a Kossuth téri tüntetésen, de elhagyta a tüntetés helyszínét, és a feleségével haza indultak 8:10 a Kossuth térről a tömeg ezalatt a rádióhoz vonult, ahol lövöldözés kezdődött 9:19 orvosként fiatalokat látott el lőtt sebbel 10:24 jött a szovjet beavatkozás, ami súlyos harcokat hozott, de végül a szovjet csapatok távozásához vezetett, az élet kezdett visszatérni a normális kerékvágásba 12:20 a szovjet tankok azonban november 4.-én hajnalban leverik a forradalmat, a rádióban hallja Nagy Imre végső beszédét, kedden újabb nagy lövöldözés kezdődött, az Üllői út környékét szétlövik a szovjetek 14:08 a forradalom leverése után jöttek a megtorlások, összehasonlítja a mai állapotokat a Kádár-rendszerrel, a legfontosabb 1956 külső megítélése volt, mert ez a Szovjetunió valódi természetét leleplezte 17:16 a Kádár-rendszerben őt személyes hátrány nem érte, de például a pedagógus ismerőseit kirúgták; a diktatúra főleg az egzisztenciális oldalról helyezte nyomás alá az embereket 21:40 a családja a Kádár-rendszerben középosztálybelinek számított, volt önálló lakásuk, kocsijuk, nem volt okuk a panaszra, mesél a külföldi utazásairól 23:44 a rendszerváltoztatásról beszél, a felszabadultabb életet megkapta a rendszerváltoztatástól, de a munkanélküliség és az életszínvonal esése még máig érezteti a hatását
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
Interjúalany neve: Dr. Rusvai Antal
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Jászapáti, 1923
Interjúalany foglalkozása: orvos
Felvétel időpontja: 2011. március 03.
Felvétel helyszíne: Szolnok

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:37:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, rövid életút 1:35 1944. december 6.-án az édesapját majdnem eltalálta egy bomba Sopronban 3:03 egy pincében rendezkedtek be, hogy túléljék a háborút, március végén jöttek az oroszok 6:36 a faluban a pajták tele voltak emberekkel, sokan bujkáltak 11:19 mesél a környezete férfitagjainak hadifogságba eséséről 13:39 a háború után az élelmiszerellátás akadozott, mindent ellenőriztek, engedély kellett a disznóvágáshoz is, mesél a beszolgáltatások időszakáról 21:31 1956-ra emlékezik vissza, megszűnt az iskolában az orosz nyelv oktatása, a falu közepén volt egy gyűlés 24:34 a Kádár-rendszer egyik legnagyobb hibája a fiatalok kivégzése volt 1956 után, beléptették a pártba, az egyházi esküvőjét sem nézték jó szemmel 28:57 kizárták a pártból 30:10 a rendszerváltoztatás nehéz időszak volt, egyesületet alapítottak 34:57 mesél a helyi plébános leváltásával kapcsolatos ügyről
Interjúalany: Payrits Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. december 18.

Hossz: 00:27:00
0:00 családi háttér, 1945-ben született Ausztria területén, az apja vezérkari tiszti volt, az édesanyja pedig egy arisztokrata földbirtokos család lánya, 1952-ig egy kaszárnyában laktak, akkor engedték vissza őket Magyarországra 2:10 az édesapját azonban távollétében halálraítélték, ezért Sopronban agyonlőtték, őt pedig átnevelőtáborba akarták vinni, ezért az édesanyja gyorsan férjhez ment 3:39 1956-ban Brennbergbányán vészelték át a forradalmat, végül onnan disszidálnak, a másik oldalon pedig rokonok várják őket 6:00 1956. december 6.-án érkeztek meg Svájcba, az édesanyja szerencsére perfekt német volt 7:14 Svájcban járt iskolába, az édesanyja ápolónő lett, később pedig egy privát klinika vezetője lett, fogtechnikus lett 8:39 a svájciak nem kedvelték a külföldieket, de a magyarokat befogadták, mert mint munkaerő megállták a helyüket 10:35 1969-ben jött először Magyarországra, mint turista, akkoriban Magyarországon nem voltak koldusok, ugyanakkor egyszerűbben éltek az emberek 12:46 2003-ban telepedett meg végleg ismét Magyarországon, a gondolkodása és életstílusa inkább svájci, mint magyar 18:14 azért költözött Magyarországra vissza, hogy a nyugdíjas élet mellett itt töltse el a hátralévő életét 19:49 a svájciaktól érdemes lenne átvenni a precizitást, vagy azt, hogy munkaidőben ne legyenek emberek a kocsmában, a svájciak teljesen másképpen vannak nevelve 23:00 az édesanyja soha nem akart visszatérni Magyarországra, mert itt lőtték le az első férjét, a külföldieknek vízum és bejelentkező lap kellett
Interjúalany: Kreiter Pál
Felvétel időpontja: 2010. november 24.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél a két világháború közötti életviszonyokról, a cselédség sorsáról (0:15), házasságáról (7:04). Bátyja dezertálásáról (12:44), az oroszok bejöveteléről (16:55) is részletesen beszél. A korszak vallási életét (21:20) és a zsidóság sorsát (26:35) is megemlíti. Beszél a mezőgazdasági munkáról és az azt kiegészítő kereskedésről (33:3).
Interjúalany: Agócs Tiborné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.