Az interjúalany beszél tanulmányairól, az iskolai politizálásról (0:33), a család politikai beállítottságáról, háborúhoz való hozzáállásáról (3:22), a visszacsatolt területekről és a leventeképzésről (7:14), a debreceni bombázásokról a második világháború alatt, valamint további háborús emlékeiről (9:10), a német megszállásról (14:39), arról, hogy az orvostanhallgatókat - köztük az interjúalanyt is- Németországba szállították a háború alatt (15:44). Mesél az 1956-os emlékeiről, a szovjet és magyar sérültek ellátásáról (17:41). Beszámol arról, hogy 1970-ben kénytelen volt elhagyni Magyarországot a politikai nyomás miatt (24:52), végül kitér németországi munkájára, tevékenységére (26:54).

Az interjúalany beszél családjáról (0:36) és váci iskolaéveiről (03:24). Szól az úttörőmozgalomról, és a kommunista és hagyományos nevelés konfliktusáról (07:00). Szól egyetemi felvételijéről és akkori kilátásairól (09:10), majd életkezdéséről, munkahelyeiről, szakmai sikereiről (13:42). Beszél arról, miként választotta a tanári pályát, ott milyen kezdeti nehézségekkel találkozott, és hogyan találta meg benne hivatását (17:10). Szól az ötvenes évek terrorját érintő családi emlékeiről (23:00), majd az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről (24:45). Beszél a Kádár-korszak jobb életkörülményeiről, autóvásárlásról (39:32), és a külföldre utazás lehetőségeiről és nehézségeiről (26:22). Végül a Kádár-korszak munkahely-biztonságát és béregyenlőségét (31:13) hasonlítja össze a rendszerváltoztatás utáni bizonytalansággal (35:52).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, származásáról, a napszámos munka keménységéről és az árakról az 1930-as években (0:00). Szól a munka jellegéről és nehézségéről (3:00), majd arról, hogy miként viselte a nehézségeket gyermekfejjel (6:16). Elmeséli, hogyan sorozták be katonáknak, miként került ki Erdélybe és kezdték meg a visszavonulást (7:35). Szól arról, hogy miként került fogságba, került ki Brassóba, majd a Szovjetunióba, hogyan vagonírozták be és érkeztek meg (10:10). Szól az ottani élelmezésről, a többi hadifogolyról (19:15). Szól a kényszermunka jellegéről, a bányászatról és elmeséli egy balesetét (23:10). Szól arról, hogy a szavazásra hazaengedték, valamint a szegénységről, és arról, hogy ismét a napszámosoknak volt a legkevesebb tulajdona (25:40). Szól arról, hogy hazatérése után csak a pártba való belépés után kapott munkát (28:02). Beszél különböző munkáiról, majd a postához kerülésről, és arról, miként házasodott meg (29:00). Végül a Kádár-korszak vívmányait hasonlítja össze a Horthy-korszakkal (34:20).