Interjú

Gyűjteményhez ad
megtorlás
árvíz
tanácselnök
egyetem
Országgyűlés
cenzúra
szövetkezetek
MEFESZ
Kádár-korszak
TSZ
állampárt
pályaválasztás
besúgó
tanyavilág
Kultúra
1956
párttitkár
oktatás

A közelmúlt újságíró szemmel

2282 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Leírás: Horváth Dezső 1969-tól nyugdíjazásáig a szegedi Délmagyarország című napilap újságírójaként dolgozott. Beszél az 1956-os forradalomban való szerepéről (0:00), majd az azt követő fegyelmi tárgyalásáról és későbbi megfigyeléséről (1:57), részben az 1990 után kikért besúgási aktái alapján (5:10). Szól arról, hogyan helyezkedett el diploma után falusi tanítóként, és arról, hogyan zajlott az órák szakfelügyelete, illetve hogyan nehezményezték a tankönyvön kívüli tananyagot (6:59). Szól arról, miként került a városi könyvtárba (13:13), majd a Délmagyarországhoz (14:52). Az 1970-es tiszai árvizet, arról való tudósítását külön említi, kitérve a szakmai tudósítás és a pártirányítás alatt lévő hangulatjelentések közötti kontrasztra (17:00). Beszél arról, hogyan kezdett sorozatot a tanyavilágról, és miként akarta azt leállítani a járási pártbizottság (20:50). Végül arról szól, hogyan tagadta meg a tudósítást az új pártbizottsági funkcionárius látogatásáról (27:10).
Említett időszakok, témák
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
Interjúalany neve: Horváth Dezső
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Nemesszalók, 1936
Interjúalany foglalkozása: újságíró
Felvétel időpontja: 2011. március 01.
Felvétel helyszíne: Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:27:00
Gyermekkori, gyermekkorban átélt háborús emlékképektől a fiatal felnőttkorig. A II. világháború utolsó évében született az öccse, ott, ahol a háború elöl a pincében keresett menedéket a család (01:57). A szovjet megszállók a házukban működtették a telefonközpontot. Ez viszonylagos biztonságot is jelentett. Apja katona, édesanyja az ellátás híján súlyos beteg volt. A család gyermekei Rákoshegyre kerültek (03:40). Az édesapa hazatérése és az édesanya részleges felépülése után a család a nincstelenségből próbált talpra állni (06:00). A banktisztviselő apa és a betegellenőrként Sülysáptól Rákoshegyig (gyalog) ingázó, dolgozó édesanya a gyermekeket nehéz körülmények között nevelte fel. (07:41, 13:49). A gyermekkor maradandó szépségei, emlékei (sok-sok munka és játék, szoros baráti kötelékek, emlékezetes iskolaévek) mellett (09:07) az ifjúsági élet, úttörőmozgalom közösségformáló ereje és az iskolai tanulmányok elevenednek meg (11:21, 12:47). 1956-ról és az eseményekről alig-alig volt információja (15:09). A közgazdasági technikumban képesített könyvelő / vállalati tervező / statisztikus végzettséget szerzett. Tanítóképzőbe nem kerülhetett "egyéb" kategóriájú származása, osztályidegen besorolása miatt (18:07). Szó esik tanulmányokról, érettségiről, korabeli iskolai évekről, a szigorú, de kulturált viseletről, viselkedési normákról (20:51). A emberi hétköznapokról... A pénzügyi területen dolgozó fiatal hölgy foglalkozása, munkája mellett (24:41) a katonai szolgálatát éppen megkezdő fiatalemberrel történt megismerkedéséről vall -a későbbi férjéről... zárszóként házasságukról (1966. április) és következő évben megszületett lánygyermekükről (26:00).
Interjúalany: Lami Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. június 09.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:15), második világháborús emlékeiről (0:49), arról, hogy két testvérét is elvitték málenkij robotra (5:43). Beszámol a padlássöprések, beszolgáltatások, kuláküldözések időszakáról (8:19), édesapja megszégyenítéséről (16:40), arról, hogy egyszer már összecsomagoltak, mert azt az információt kapták, hogy kitelepítik őket, de végül az édesapja idős korát figyelembe véve ettől eltekintettek (21:45).
Interjúalany: Somogyi Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. október 17.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél nagyapja I. világháborús emlékeiről (02:58), a mezőgazdaság és az oktatás helyzetéről az 1950-es években (5:00, 23:40). Tanulóéveiről (10:54), a szlovák közösségről, és a munkáról is beszél (15:53). A Kádár-korszak mindennapjairól (20:00) és vöröskeresztes munkásságáról (37:45) is kiemelten szól.
Interjúalany: Balogh Jánosné
Felvétel időpontja: 2010. december 09.