Az interjúalany mesél pályaválasztásáról, pályájának kezdeteiről, üzemvezetővé való kinevezéséről. Ezt követően elmondja, hogy hogyan került át a magánszektorba már a Kádár-korszak alatt, és milyen hatással volt a vállalkozására a rendszerváltoztatás, illetve az EU-hoz való csatlakozás. Beszél a régi és a jelenlegi szakképzési rendszer közötti különbségekről is. 1:17--mesél a felmenőinek a szakmáiról 2:20-- a család anyagi helyzete az ötvenes években 5:26--hogyan élte meg gyermekként az 1956-os eseményeket 7:22--a gimnázium utáni továbbtanulás és pályaválasztás, a szakmával való megismerkedésének a története, az első munkahelye 11:10--miért nem lesz katona 12:50--hogyan lesz üzemvezető Sopronban, hogyan indít GMK-t, majd magánvállalkozást az 1980-as években, milyen nehézségekkel kell szembenéznie ennek során 14:40--a rendszerváltoztatás hatása a vállalkozására, milyen külföldi kapcsolatokat épített ki 19:00--jelenlegi termékpaletta bemutatása 22:20--az uniós csatlakozás hatása a vállalkozására 25:40--a régi és a jelenlegi szakképzési rendszer összehasonlítása

Az interjúalany beszél a családjáról (0:21), arról, hogy édesapja egy szovjet lágerben halt meg (0:37), az államosítások családot érintő hatásáról (2:28), a Horthy-korszakról (4:11), a Rákosi-korszakról, erőszakos téeszesítésről, padlássöprésről, terrorról, deportálásokról, kontraszelekcióról (5:25), ismerősei ’56-os részvételéről (9:55), a vallásgyakorlás lehetőségeiről (12:31), az 50-es éveket átható félelemről (13:10), munkájáról, életszínvonalról a Kádár-korszakban (16:07), szórakozási lehetőségekről (18:40), a rendszerváltoztatást közvetlenül megelőző időszak enyhüléséről (20:29), Magyarországra történő áttelepüléséről (21:16).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, juhász édesapjáról, aki hetente csak egyszer volt otthon. Leírja életkörülményeiket, a lakóhelyüket és az intézők ugratását (0:07). Az intézővel való konfliktus után elköltöztek, a háború után pedig nehézkes építkezésbe kezdtek (5:22). Édesanyja elkerült egy nagygazdához takarítani és egy jugoszláviai dezertőrrel élt együtt (9:22). Apjával való rendszeres konfliktus után az interjúalany is elköltözött (11:08). Beszél a II. világháborúról (12:42). Szól arról, hogy családot alapított, de aztán el kellett őket hagynia, mert távol dolgozott (14:50). Elmeséli, hogyan értesültek az 56-os eseményekről (24:00), majd arról, hogyan főzött édesanyja 45-ben az orosz katonákra abból a kevésből, ami volt nekik (22:55). A TSZ-esítésről, és arról, hogy az emberek végül megkedvelték a TSZ-t, szintén beszél (24:30). Szól első gyermeke haláláról és a válásáról (24:50), valamint katonai szolgálatáról, egy apró kihásásáról, ami miatt a veszélyes határőrséghez helyezték (27:25).