Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
határőrség
katonaság
1956
határsáv
tanyavilág
szövetkezetek
II. világháború
szovjet megszállás

Nehéz volt az életem egyedül

2354 megtekintés

Hossz: 00:34:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, juhász édesapjáról, aki hetente csak egyszer volt otthon. Leírja életkörülményeiket, a lakóhelyüket és az intézők ugratását (0:07). Az intézővel való konfliktus után elköltöztek, a háború után pedig nehézkes építkezésbe kezdtek (5:22). Édesanyja elkerült egy nagygazdához takarítani és egy jugoszláviai dezertőrrel élt együtt (9:22). Apjával való rendszeres konfliktus után az interjúalany is elköltözött (11:08). Beszél a II. világháborúról (12:42). Szól arról, hogy családot alapított, de aztán el kellett őket hagynia, mert távol dolgozott (14:50). Elmeséli, hogyan értesültek az 56-os eseményekről (24:00), majd arról, hogyan főzött édesanyja 45-ben az orosz katonákra abból a kevésből, ami volt nekik (22:55). A TSZ-esítésről, és arról, hogy az emberek végül megkedvelték a TSZ-t, szintén beszél (24:30). Szól első gyermeke haláláról és a válásáról (24:50), valamint katonai szolgálatáról, egy apró kihásásáról, ami miatt a veszélyes határőrséghez helyezték (27:25).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Kiss Ferenc
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Földeák, 1937
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Felvétel helyszíne: Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:15), második világháborús emlékeiről (0:49), arról, hogy két testvérét is elvitték málenkij robotra (5:43). Beszámol a padlássöprések, beszolgáltatások, kuláküldözések időszakáról (8:19), édesapja megszégyenítéséről (16:40), arról, hogy egyszer már összecsomagoltak, mert azt az információt kapták, hogy kitelepítik őket, de végül az édesapja idős korát figyelembe véve ettől eltekintettek (21:45).
Interjúalany: Somogyi Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. október 17.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany mesél fiatalkoráról, iskoláiról és a mezőgazdaságban végzett munkáiról, illetve a mezőgazdaságban történt változásokról. Elmeséli, hogy hogyan ismerkedett össze a férjével, és milyen hatása volt az 1956-os eseményeknek a családjára. 0:19--születés, család, hogyan kertültek át Jugoszláviából Magyarországra, iskolája a tanyasi iskolában, illetve a falusi iskolában 8:6--milyen munkákat végzett fiatalkorában, hogyan kapott munkát a tanácsban 14:27--a padlássöprés, a helyi tanács visszaélései, téeszesítés 20:54--hogyan ismerkedik meg a férjével 28:55--hogyan alakult a férje karrierje, milyen hatása volt a forradalomnak a családra
Interjúalany: Vörös Mihályné
Felvétel időpontja: 2010. december 17.

Hossz: 00:36:00
0:00 családi háttér, édesanyja első világháborús emlékeiről beszél 4:30 a II. világháborúban a családjából sokan meghalnak a II. világháborúban, Auschwitzban is 5:25 a Rákosi-korszakban nem élt Magyarországon, így közvetlen élmény nem érte ebből a korszakból, de Sztálin halálára emlékszik 7:11 1978-ban költözött Magyarországba, mert Romániából a hatóságok elűzték, a magyarországi befogadásra öt évet kellett várni, elsősorban az ellenzékiekkel kereste a kapcsolatot, rövid ideig a budapesti egyetemen tanított, de onnan politikai okokból eltávolítják 11:00 külföldi nyomásra kapott útlevelet, és taníthatott külföldön, így az Egyesült Államokban is, a a Kádár-korszakról lesújtó a véleménye 12:09 a nyugati kultúra egyetemi közege megkönnyebbülést hoz, a barátai a külföldön maradásra biztatták 14:02 1988. június 16.-án őrizetbe veszik egy tüntetésen, de a rendőrség sem hitt már abban, hogy ez a rendszer fenntartható 15:27 a rendszerváltoztatás jelentős lépés volt, noha nem mindenben értett egyet a megvalósult tényekkel, de felesleges tagadni, hogy rendszerváltozás volt, megszűnik a pártnak az egyeduralkodó jellege, megszűnt az állami gazdaságirányítás, intézményesült a pluralizmus és a szólásszabadság 19:58 a rendszerváltoztatás megbukott, mert a legfontosabb morális és szociális céljait nem érte el, ezért az emberek rendszerváltoztatással szembeni érzéseinek van alapja 21:44 a rendszerváltoztatás idején nem volt ennyire szkeptikus a rendszerváltoztatás eredményeivel szemben, a kritikus hang pár évvel később jött, egy elitista liberális kapitalizmust eredményezett a nép demokratikus akaratával szemben 24:53 az ellenzéki lét előnyeiről és hátrányairól vall, különösen a kétértelműségből történő kiszakadás jelentett felüdülést a hatalom biztosította miliővel szemben, 1990-ben például elmentek hozzá kiszerelni a lehallgató-készülékeket, a lehallgatást egy idő után meg lehetett szokni 31:26 a rendszerváltoztatás és a puha diktatúra között egy nagyon komoly cezúra van, még akkor is, ha a korábbi rendszernek voltak bizonyos előnyei, amelyek azonban nem ellensúlyozzák a hátrányait, az új rendszernek a kerete a jogállam, a Kádár-rendszer soha nem fog visszatérni, az új fejlemények nem visszatérést jelentenek 34:10 a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban rossz tapasztalatai vannak, a legjobb példa az Alkotmánybíróság jogköreinek megvonása
Interjúalany: Tamás Gáspár Miklós
Felvétel időpontja: 2011. február 13.