Interjú

Gyűjteményhez ad
cserkészet
katonaság
kereskedelem
oktatás
B-lista
kárpótlás
államigazgatás
továbbtanulás
hadifogság
pályaválasztás
hadikórház
II. világháború
posta
Erdély
Balaton
Ausztria

A Tejúttól Asztrahánig és túl...

2419 megtekintés

Hossz: 00:22:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyerekkoráról, postafőfelügyelő édesapjáról (0:30), majd rátér a cserkészet szerepére (4:10). Szól arról, hogyan telt gyermekkorának egy része Kulcson, ahol többek között a „tejútra menés” játékot játszották (6:15). Elmeséli, miként került hadikórházba a II. világháborúban (8:10). Szól a háború utáni életről és a B-listázásról (12:40), majd visszatér annak körülményeire, hogyan került hadifogságba Asztrahánba, ahol értelmetlen munkákat végeztettek velük (14:40). Szól hazatérésének körülményeiről (17:18), majd szól további életéről, oktatásáról, és arról, hogy nem kapott nyugdíjat, mert annak idején halottnak nyilvánították (18:40). Végül állatorvosi munkájáról és annak elismeréseiről beszél (20:40).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Dr. Márkus Elek
Interjúalany lakhelye: Miskolc
Interjúalany született: Budaörs, 1913
Interjúalany foglalkozása: Állatorvos
Felvétel időpontja: 2011. február 05.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:49:00
Bemutatja az Alföldről származó családját (-3:23), majd beszél édesapja elhurcolásáról málenkij robotra. (-7:40) Kitér a Dunapatajon töltött gyermekkori évekre, majd a középiskolai tanulmányaira (-11:23) Visszaemlékszik az 1956-os forradalom fővárosi eseményeire. (-23:00) Beszél tanulmányai folytatásáról (esti gimnázium) és a teológiai tanulmányairól. (-31:25) Kitér arra, miért nem vitték el sorkatonai szolgálatra. (-32.30) Beszél Kecskemétre történő kihelyezéséről és lelkészi hivatásáról, majd áthelyezéséről Pécsre 1970-ben. (-35:00) Kitér a református egyház helyzetére, lelkészi feladatokra. (-39:33) Részletezi az Állami Egyházügyi Hivatal szerepét a Kádár-korszakban. (-47:28) Beszél a rendszerváltoztatás előidézte változásokról és börtönlelkészi és tábori lelkészi hivatásáról. (-49:30)
Interjúalany: Szalay Lajos
Felvétel időpontja: 2011. május 12.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél családjáról, említve a svábok kitelepítését (2:03). Tanulmányai után rátér katonai szolgálatára és hadifogságba esésére (8:30). Később családja sorsának alakulásáról, és munkájáról beszél az ötvenes években (21:34). Visszatérve a hadifogságra elmeséli, hogy miként térhetett haza 1948-ban (29:55).
Interjúalany: Lukács Sándor
Felvétel időpontja: 2010. december 01.

Hossz: 00:32:00
1929-ben született Mérken, itt is járt óvodába, általános iskolába. A falusi iskolarendszerről és a korabeli egyházi oktatásról mesél Tircsi Zoltán(0:25).Az interjúalany sváb származású, édesapja be is lépett a Volksbundba, emiatt a háború után be is börtönözték(04:04).Tircsi Zoltán szabóinas lett, ezt a munkát maszekként végezte egészen addig amíg nyugdíjba vonult. Ezzel kapcsolatban mesél a feleségéről és a fiáról is(5:22).A bátyja SS katona volt(7:37).Az interjúalany a Horthy-korszakbeli a betelepült svábok öröklésről, a családfelépítésről stb beszél(7:41). A háború végén Németországba került, ahol a 3. osztályt is elvégezte. A bukás előtt álló Harmadik Birodalom mindennapjairól, az oktatásról, valamint a Hitlerjugendről is mesél(10:27).A Hitlerjugend-es egységét Ausztriában oszlatták fel, 1945 július 27.-én ért haza(14:05). Az interjúalany elmeséli, hogy személyes tapasztalatai alapján a KAPO emberei verték csak a zsidó civileket(15:36).A háború munkaszolgálatot is végzett, ennek keretében részt vett a taszári, kunmadarasi repterek építésében. (16:22).Szakmájában elismertnek számított, innen hurcolták el munkaszolgálatra(17:52).Németországban nem éltek rokonai, csak az USA-ban élt egy nagynénje. Volt egy barátja, akinek szintén az USA-ban éltek rokonai, emiatt őt is elvitték munkaszolgálatra(19:12).Az interjúalany sógorának öccse a Hunyadi SS hadosztályban szolgált, emiatt nem is mert hazajönni a háború után. A bátyja az SS múltja miatt 8 évig volt szovjet fogságban. Ezzel kapcsolatban mesél el egy történetet(20:31).A háború után továbbtanulásban, munkában szerencsére nem akadályozták, így szorgalmasan tudott gyarapodni(22:53).Később egyháztanács tag és világi elnök volt. Bár voltak kellemetlenségei, de mégis meg tudta beszélni a problémáit a hatóságokkal(25:21).1948-ban egy barátjával disszidálni akartak, de édesanyja balesete miatt az interjúalany nem hagyta el Magyarországon(27:39).A disszidáló barátja néhányszor hazalátogatott, ezzel kapcsolatban elmesél néhán története(30:04).
Interjúalany: Tircsi Zoltán
Felvétel időpontja: 2010. október 16.