Bátor Botond, a Pálos Rend tartományfőnöke elmeséli, hogy a '70-es, '80-as években miért döntött az egyház mellett, hogyan látja az egyház helyzetét, nehézségeit a rendszerváltoztatás előtt és az azt követő években. 0:15--hogyan történt a meghívása a szerzetesi pályára; 4:29--milyen lehetőségei vannak a szerzeteseknek hitük megélésére a rendszerváltoztatás előtt és után; 8:30--hogyan tudják a mai fiatalok megélni a hitüket, milyen nehézségekkel kell szembenézni egy szerzetesi életre vágyó fiatalnak; 15:28--mi a különbség a rendszerváltozás előtti és a mai vallási élet között; 22:4--üzenete a mai ifjúságnak

A divattervező anya és a vezető beosztású apa Erdélybe kerül a második bécsi döntést követően. Az apa katona lesz, a család Nagyváradon marad. Amikor újra lezárják a határokat, a család szétszakad. Egy hír a zárt határon keresztül eljut a családfőhöz, eszerint az asszonyt és két gyerekét megölték. A holttá nyilvánítást az apa kérelmezi, megkapja, és újranősül. Évekkel később a család Erdélyben maradt tagjai előkerülnek, válás, az apa a második kapcsolatában marad. Az első feleség összeomlik, így a gyerekek az új családban nevelkednek Miskolcon. A család hétköznapjai az ötvenes évektől. Az iskolai évek elbeszélése után részletes beszámolót hallgathatunk meg az ötvenhatos forradalom miskolci eseményeiről. Drámai beszámoló a szovjet tankok bejöveteléről, és egy fiatal lány élményeiről, akinek osztálytársát, barátnőjét, padtársát - megölték, (Mislei Emesének hívták, a mai napig emléktábla hirdeti egy miskolci ház falán) és még a temetésére is csak egyenként mehettek el. Testvére a gyárban a munkástanács tagja volt, akit a forradalom után úgy mentett meg az apja, hogy azonnal budapesti rokonokhoz küldte. 0:00 Nagyváradon született, ami akkor Magyarország része volt, édesapja a Corvin szőnyegházának volt a vezetője, édesanyja pedig divattervező volt, az édesapa az erdélyi szőnyegház vezetőjeként kap állást, ezért Nagyváradra költöznek 1:47 édesapját elvitték katonának 3:12 az orsolyásokhoz járt óvodába, de tőlük 1946-ban elvették az intézményt, és onnantól kezdve magyarul nem szólalhattak meg 3:55 édesapjáról semmit nem tudtak, de nem tudtak a családról sem, édesanyja varrt, és eladogatott egyes dolgokat; édesapja amerikai hadifogságba esett, és úgy értesítették, hogy a felesége és két gyermeke meghalt egy bombázásban, és ezért újranősült 7:33 egy baráti család értesíti a nagyszülőket, 1948-ban haza tudtak jönni, édesapja azonban a második feleségével akart leélni, mert a gyermeke betegebb volt, ezért édesanyja idegileg tönkrement, édesapjához kerültek 12:51 az ötvenes években jól éltek, anyagi gondjaik nem voltak 14:51 felidézi az iskolai éveit 17:01 az ötvenes évek elején édesapját a múltja miatt kiebrudalják a munkahelyéről, ezért a cementgyárnál helyezkedett el, nevelőanyja is dolgozni kényszerült, jegyrendszert vezettek be, a viszonylagos jólét után nélkülözniük kellett 20:36 volt rádiójuk, hallgatták a Szabad Európa Rádiót 21:49 otthon nem mertek beszélni a politikáról 22:50 sokat sportoltak gyerekként: úszott, vívott 25:10 1956-ban kezdte a középiskolát, 1956. október 22.-én az edzésen már azt beszélték, hogy készülnek a pestiekkel lázadásra, másnap már délben hazaküldik őket az iskolából 28:33 1956 novemberében lőtték le a legjobb barátnőjét, Mislei Emesét; mikor mentek haza az iskolából, az orosz katonák utánuk eresztettek egy sorozatot 30:47 a barátnőjét tejért küldte le az édesanyja, a temetésére csak egyesével lehetett elmenni 32:41 bátyja a Lenin Kohászati Műveknél helyezkedett el, ott volt a vörös csillag leverésénél, ezért kerestették ők, így apja Budapestre küldi 35:39 amikor visszajöttek az orosz tankok Miskolcra, éppen az édesanyjukat látogatták meg, a leengedett ágyúcsővel a tankok megfélemlítették az embereket, akik egymást taposták el

Az interjúalany 1923-ban született Tápióságban (Pest megye). Katolikus neveltetést kapott, de nem volt túl vallásos. Felesége hatására közeledett a pünkösdi gyülekezethez. (02:36) Sokáig mindent elkövetett, hogy eltérítse feleségét hitétől. Miután ez nem sikerült, az interjúalany is megtért. (05:00) Beszél a pünkösdi kisegyház történetéről. Két nagyobb ágazat létezik. (09:10) Az interjúalany volt az utolsó olyan pünkösdi lelkész, aki fizikai munkából tartotta el magát. Beszél egyházvezetői munkájáról. Többször problémát okozott az államhatalom, háttérbe szorult. (17:48) Beszél a felekezetek egymáshoz való viszonyáról. Ez nem javult az elmúlt évtizedekben. A Kádár-korszakban negyedévenként meg kellett újítani a lelkészi engedélyeket. (19:58) Elmondja, hogyan viszonyultak munkahelyén (MÁVAG, GANZ-MÁVAG) vallásosságához. Munka közben olvasta a Bibliát. (22:20) Többször megpróbálták beléptetni az MSZMP-be. (27:08) Voltak a felekezetben beépített ügynökök. (28:40) Beszél a Rákosi- és Kádár-rendszer, alatti különbségekről a vallásgyakorlásban. Elmondja, hogy Romániában jobban üldözték a kisegyházakat, mint Magyarországon. (33:06) Beszél a II. világháború előtti pünkösdi vallási életről. (36:24)