Interjú

Gyűjteményhez ad
SZER
1956
Rákosi-korszak
'50-es évek
visszacsatolás
Erdély
'40-es évek

„Megölték a legjobb barátnőmet” – Emlékek az ötvenhatos forradalomról

2858 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: A divattervező anya és a vezető beosztású apa Erdélybe kerül a második bécsi döntést követően. Az apa katona lesz, a család Nagyváradon marad. Amikor újra lezárják a határokat, a család szétszakad. Egy hír a zárt határon keresztül eljut a családfőhöz, eszerint az asszonyt és két gyerekét megölték. A holttá nyilvánítást az apa kérelmezi, megkapja, és újranősül. Évekkel később a család Erdélyben maradt tagjai előkerülnek, válás, az apa a második kapcsolatában marad. Az első feleség összeomlik, így a gyerekek az új családban nevelkednek Miskolcon. A család hétköznapjai az ötvenes évektől. Az iskolai évek elbeszélése után részletes beszámolót hallgathatunk meg az ötvenhatos forradalom miskolci eseményeiről. Drámai beszámoló a szovjet tankok bejöveteléről, és egy fiatal lány élményeiről, akinek osztálytársát, barátnőjét, padtársát - megölték, (Mislei Emesének hívták, a mai napig emléktábla hirdeti egy miskolci ház falán) és még a temetésére is csak egyenként mehettek el. Testvére a gyárban a munkástanács tagja volt, akit a forradalom után úgy mentett meg az apja, hogy azonnal budapesti rokonokhoz küldte. 0:00 Nagyváradon született, ami akkor Magyarország része volt, édesapja a Corvin szőnyegházának volt a vezetője, édesanyja pedig divattervező volt, az édesapa az erdélyi szőnyegház vezetőjeként kap állást, ezért Nagyváradra költöznek 1:47 édesapját elvitték katonának 3:12 az orsolyásokhoz járt óvodába, de tőlük 1946-ban elvették az intézményt, és onnantól kezdve magyarul nem szólalhattak meg 3:55 édesapjáról semmit nem tudtak, de nem tudtak a családról sem, édesanyja varrt, és eladogatott egyes dolgokat; édesapja amerikai hadifogságba esett, és úgy értesítették, hogy a felesége és két gyermeke meghalt egy bombázásban, és ezért újranősült 7:33 egy baráti család értesíti a nagyszülőket, 1948-ban haza tudtak jönni, édesapja azonban a második feleségével akart leélni, mert a gyermeke betegebb volt, ezért édesanyja idegileg tönkrement, édesapjához kerültek 12:51 az ötvenes években jól éltek, anyagi gondjaik nem voltak 14:51 felidézi az iskolai éveit 17:01 az ötvenes évek elején édesapját a múltja miatt kiebrudalják a munkahelyéről, ezért a cementgyárnál helyezkedett el, nevelőanyja is dolgozni kényszerült, jegyrendszert vezettek be, a viszonylagos jólét után nélkülözniük kellett 20:36 volt rádiójuk, hallgatták a Szabad Európa Rádiót 21:49 otthon nem mertek beszélni a politikáról 22:50 sokat sportoltak gyerekként: úszott, vívott 25:10 1956-ban kezdte a középiskolát, 1956. október 22.-én az edzésen már azt beszélték, hogy készülnek a pestiekkel lázadásra, másnap már délben hazaküldik őket az iskolából 28:33 1956 novemberében lőtték le a legjobb barátnőjét, Mislei Emesét; mikor mentek haza az iskolából, az orosz katonák utánuk eresztettek egy sorozatot 30:47 a barátnőjét tejért küldte le az édesanyja, a temetésére csak egyesével lehetett elmenni 32:41 bátyja a Lenin Kohászati Műveknél helyezkedett el, ott volt a vörös csillag leverésénél, ezért kerestették ők, így apja Budapestre küldi 35:39 amikor visszajöttek az orosz tankok Miskolcra, éppen az édesanyjukat látogatták meg, a leengedett ágyúcsővel a tankok megfélemlítették az embereket, akik egymást taposták el
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Interjúalany neve: Ruszné Szárnyasi Annamária
Interjúalany lakhelye: Miskolc
Interjúalany született: Nagyvárad, 1942
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas röntgenasszisztens
Felvétel időpontja: 2011. május 12.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Miskolci Magister Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél a faluról (Rozsály), amelyben felnőtt (0:28), családjáról (1:55), a szovjet megszállásról, a jegyrendszerről és a beszolgáltatásról (6:35), arról, hogyan dolgozott gyermekkorában napszámosként, ennek kapcsán kitér családja anyagi körülményeire (9:55). Megemlíti apja katonai szolgálatával kapcsolatos élményeit (12:05), majd sógoráról mesél, aki Recsken raboskodott (14:46). Ismét kitér a Rákosi-korszak beszolgáltatásaira, valamint a szovjet megszállásra (17:22). Beszél a család ünneplési szokásairól (20:05), férje munkájáról (20:57), a korabeli falusi temetkezési szokásokról (22:26), iskolai élményeiről (25:35), a vallási ellentétekről (26:36), majd összehasonlítja a Rákosi-, és Kádár-korszakot, és megemlíti, hogy a '70-es évektől szakácsnőként dolgozott (28:43), végül a korábbi falubeli körülményeket összehasonlítja a maiakkal (34:05).
Interjúalany: Petruska Jenőné
Felvétel időpontja: 2010. július 10.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél arról, hogy születésekor éppen egy erőteljes reszlovakizációs hullám volt a felvidéki városokban és a határszélen (0:00), majd rátér arra, hogy Vágsellyén a lőporüzembe áramló északi vendégmunkások hígitották fel a magyarságot. A magyar nevét nem használhatta, a szlovák neve pedig teljesen különbözött a magyartól. Végül a rendszerváltoztatás után tudta felvenni a rendes nevét (2:00). Beszél arról, hogy a család férfijainak egészségét tönkretette a lőszergyár, arról, hogy a kommunisták mindig az amerikaiakkal riogattak, valamint arról, hogy a hitélet közösségi formáival nem találkozott soha (7:40). Szól a magyar gimnázium légköréről, az anyanyelvi tanulás megtartó erejéről, valamint arról, hogy a Felvidéken a vegyes házasságok gyermekei szlovákok lesznek (11:16). Beszél arról, hogy mennyire meghatározó élmény a felvidéki magyarság körében a kitelepítés és a csehországi kényszermunka (18:25). Szól arról, hogy szlovák egyetemi szobatársai nem hitték el neki, hogy a kitelepítések megtörténtek (21:50), illetve arról, hogy a szlovák közvélemény a jó dolgokat az "uhorokhoz", a rosszakat pedig a "magyarokhoz" társítja (23:15). Szól arról, miként kezdett az Ifjú Szívek táncmozgalomban résztvenni (25:55), valamint arról, hogy a szervezet elmagyarosodása miatt egy tűzeset ürügyén letratzótatták a magyar koreográfust a kommunista hatóságok (31:00). Szól arról, hogy házassága révén egy olyan magyar közösség része lett, akik büszkék voltak magyarságukra, illetve arról, hogy miként kezdett Gömörországban népdalokat gyűjteni (32:45).
Interjúalany: Écsi Gyöngyi
Felvétel időpontja: 2011. április 15.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan került családja Magyarországra és telepedett le Felsőzsolcán. Elmeséli, hogy hogyan alapítottak itt saját kertészetet, és hogyan ismertettek meg új növényeket az itt lakókkal. Szól a bolgár hagyományokról, szokásokról is, illetve arról, hogy a helyi bolgár kisebbségi önkormányzat vezetőjeként milyen tevékenységet fejtett ki. 0:4--hogy került az édesapja Bulgáriából Szlovákiába, majd innen Magyarországra; 2:35--hogyan került ide az egész családja, hogyan rendezkedtek be Magyarországon és hogyan tudtak önálló kertészetet nyitni; 4:0--hogyan viszonyultak a helyiek a beköltöző bolgárokhoz, milyen újdonságokat vezettek be a bolgárok a helyi mezőgazdaságba; 6:50--melyik nyelvet használták egymás között és a helyiekkel, hogyan segített be ő is a családi gazdaságban; 8:40--pályaválasztása; 9:11--hogyan tartották a saját ünnepeiket a faluban, hogyan szórakoztak; 12:10--milyen hatással volt rájuk a téeszesítés; 13:00--hogyan ismerkedett meg a férjével; 14:8--hogyan zajlott a téeszesítés, hogyan sikerült ezt végül elkerülniük; 15:40--hogyan kezdte el a földet művelni az apja halála után, hogyan ment tönkre a gazdaságuk; 18:10--milyen volt a kertészeti munka, milyen tennivalói voltak a kertészettel foglalkozóknak; 19:40--hogyan tanult meg a lánya bolgárul és hogy talált magának bolgár férjet; 21:58--hogyan próbálják őrizni a bolgár hagyományokat; 24:14--a bolgár kisebbségi önkormányzatban végzett tevékenysége, milyen emlékművet állíttattak a bolgároknak, hogyan vették fel a kapcsolatot más bolgár családokkal; 32:50--miért mennek vissza egyes emberek Bulágriába; 33:36--milyen céljai vannak még kisebbségi elnökként, milyen a viszonya Bulágriához és Magyarországhoz
Interjúalany: Bocseff Margit
Felvétel időpontja: 2011. február 23.