Interjú

Gyűjteményhez ad
SZER
1956
Rákosi-korszak
'50-es évek
visszacsatolás
Erdély
'40-es évek

„Megölték a legjobb barátnőmet” – Emlékek az ötvenhatos forradalomról

2864 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: A divattervező anya és a vezető beosztású apa Erdélybe kerül a második bécsi döntést követően. Az apa katona lesz, a család Nagyváradon marad. Amikor újra lezárják a határokat, a család szétszakad. Egy hír a zárt határon keresztül eljut a családfőhöz, eszerint az asszonyt és két gyerekét megölték. A holttá nyilvánítást az apa kérelmezi, megkapja, és újranősül. Évekkel később a család Erdélyben maradt tagjai előkerülnek, válás, az apa a második kapcsolatában marad. Az első feleség összeomlik, így a gyerekek az új családban nevelkednek Miskolcon. A család hétköznapjai az ötvenes évektől. Az iskolai évek elbeszélése után részletes beszámolót hallgathatunk meg az ötvenhatos forradalom miskolci eseményeiről. Drámai beszámoló a szovjet tankok bejöveteléről, és egy fiatal lány élményeiről, akinek osztálytársát, barátnőjét, padtársát - megölték, (Mislei Emesének hívták, a mai napig emléktábla hirdeti egy miskolci ház falán) és még a temetésére is csak egyenként mehettek el. Testvére a gyárban a munkástanács tagja volt, akit a forradalom után úgy mentett meg az apja, hogy azonnal budapesti rokonokhoz küldte. 0:00 Nagyváradon született, ami akkor Magyarország része volt, édesapja a Corvin szőnyegházának volt a vezetője, édesanyja pedig divattervező volt, az édesapa az erdélyi szőnyegház vezetőjeként kap állást, ezért Nagyváradra költöznek 1:47 édesapját elvitték katonának 3:12 az orsolyásokhoz járt óvodába, de tőlük 1946-ban elvették az intézményt, és onnantól kezdve magyarul nem szólalhattak meg 3:55 édesapjáról semmit nem tudtak, de nem tudtak a családról sem, édesanyja varrt, és eladogatott egyes dolgokat; édesapja amerikai hadifogságba esett, és úgy értesítették, hogy a felesége és két gyermeke meghalt egy bombázásban, és ezért újranősült 7:33 egy baráti család értesíti a nagyszülőket, 1948-ban haza tudtak jönni, édesapja azonban a második feleségével akart leélni, mert a gyermeke betegebb volt, ezért édesanyja idegileg tönkrement, édesapjához kerültek 12:51 az ötvenes években jól éltek, anyagi gondjaik nem voltak 14:51 felidézi az iskolai éveit 17:01 az ötvenes évek elején édesapját a múltja miatt kiebrudalják a munkahelyéről, ezért a cementgyárnál helyezkedett el, nevelőanyja is dolgozni kényszerült, jegyrendszert vezettek be, a viszonylagos jólét után nélkülözniük kellett 20:36 volt rádiójuk, hallgatták a Szabad Európa Rádiót 21:49 otthon nem mertek beszélni a politikáról 22:50 sokat sportoltak gyerekként: úszott, vívott 25:10 1956-ban kezdte a középiskolát, 1956. október 22.-én az edzésen már azt beszélték, hogy készülnek a pestiekkel lázadásra, másnap már délben hazaküldik őket az iskolából 28:33 1956 novemberében lőtték le a legjobb barátnőjét, Mislei Emesét; mikor mentek haza az iskolából, az orosz katonák utánuk eresztettek egy sorozatot 30:47 a barátnőjét tejért küldte le az édesanyja, a temetésére csak egyesével lehetett elmenni 32:41 bátyja a Lenin Kohászati Műveknél helyezkedett el, ott volt a vörös csillag leverésénél, ezért kerestették ők, így apja Budapestre küldi 35:39 amikor visszajöttek az orosz tankok Miskolcra, éppen az édesanyjukat látogatták meg, a leengedett ágyúcsővel a tankok megfélemlítették az embereket, akik egymást taposták el
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Interjúalany neve: Ruszné Szárnyasi Annamária
Interjúalany lakhelye: Miskolc
Interjúalany született: Nagyvárad, 1942
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas röntgenasszisztens
Felvétel időpontja: 2011. május 12.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Miskolci Magister Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:31), iskoláiról (1:43), a mezőgazdasági munkáról (3:32), az 1956-os eseményekről (7:50), a parasztok nehéz helyzetéről a Rákosi-rendszerben (8:33), a kulákokról, az embertelen beszolgáltatási követelésekről (11:25), a második világháborúról, a házukat ért bombatalálatról (12:42), majd beszél ismét a kulákokról (21:43), az 1942-ben bevezetett beszolgáltatási rendszerről [Jurcsek-rendszer] (24:45), arról, hogy miért nem lépett be a TSZ-be (26:04). Mesél az aratás munkafolyamatairól (27:43), a téeszesítéssel kapcsolatos propagandáról (31:52), arról, hogy lányának milyen hátránya származott abból, hogy nem lépett be a TSZ-be (33:55). Beszámol arról, hogy börtönben is volt a Rákosi-korszakban (37:12), végül lakodalmával kapcsolatban mesél el egy történetet (39:04).
Interjúalany: Fekete József
Felvétel időpontja: 2011. január 07.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, arról, hogyan lett végülis katolikus vallású, és hogyan ment át a katolikus iskolába. 1945-ben Ausztriába menekült, majd 1946-1952 között az orvosi egyetemre járt. Végzés után gyerekgyógyász akart lenni, de szülésznőnek kényszerítették (0:00). Beszél házasságáról és gyermekeiről, a családi életről (4:55). Beszlé gyermekkorának szép világáról, a Horthy-korszakról, az akkori polgári világról. A család és a társadalom életében sokkal nagyobb szerepet játszott a szeretet (8:40). Szól arról, hogy a hitéletet hogyan próbálta lerombolni a Rákosi-rendszer, például hogyan néztek szét az ő lakásukban is feszületet keresve (11:15). Visszatér családjának harmonikus viszonyára a két világháború között (13:25), majd elmeséli, hogy egy véletlen döntése hogyan mentette meg a biztos haláltól, amikor a várost bombázták (19:15). Szól a Rákosi-rendszer erőszakszervezeteiről (22:20), majd arról, hogy a rendszerváltoztatás során elmaradt a számonkérés (24:22). Beszél arról, hogy tizenkét éve rákbeteg, arról, hogy az Úristen segítségével megnyugvással tudja fogadni, valamint szól a fiatalokhoz a kereszténység fontosságáról (26:20). Rátér arra, hogy édesapja katonai szolgálatot teljesített a II. világháborúban, és a nyugatra hátrálás során a családját is magával vitte Ausztriába (30:15). Végül az 1956-os debreceni eseményekről szól, például arról, hogy a megszálló orosz parancsnokok feleségei a klinikán szültek, valamint arról, hogy a forradalom napjaiban a rektor tanítási szünetet rendelt el (34:38).
Interjúalany: Dr. Báló Györgyné Dr. Rozgonyi Cecília
Felvétel időpontja: 2011. június 02.

Hossz: 01:03:04
Az interjúalany mesél gyermekkoráról, iskolás éveiről, a KISZ-ről, illetve az építőtáborokról. Beszél erdő-, illetve vízmérnöki munkájáról, és részvételéről az 1970-es árvíz elleni védekezésben. 0:13--gyermekkora, családja, a II. világháború hatása családjára, a hortobágyi tankcsata, emlékek az óvóhelyről; 9:40--kórházi élményei az 1945 utánról; 13:13--iskolás évei, pályaválasztása; 19:50--hogyan választották meg az iskola úttörőtanácsának elnökévé; 23:20--kapcsolata az irodalommal, humángimnáziumban töltött évei; 29:01--hogyan emlékszik az 1956-os eseményekre; 32:01--a Kádári megtorlás időszaka, hogyan lépett be a KISZ-be; 38:02--milyenek voltak a nyári építőtáborok; 40:16--egyetemi felvételije, egyetemi évei; 42:40--első munkahelyei; 45:00--részvétele az 1970-es árvíz elleni védekezésben, és az azt követő újáépítésben; 58:48--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást, hogyan lett újra erdőmérnök
Interjúalany: Kovács Gábor
Felvétel időpontja: 2011. március 10.