Az interjúalany 1948-ban született Kiskunmajsán. A család nehéz helyzetbe került, házukat és földjüket elvették, kilakoltatták őket, Kiskunfélegyházára kellett költözniük a nagyszülőkhöz. Édesapja századosként leventéket képzett ki, 1944-ben frontszolgálatra jelentkezett, majd hadifogságba esett. Miután hazatért Kiskunmajsán bíró lett. Mivel a kommunisták szorongatták, kitanulta a villanyszerelői szakmát és abban dolgozott. Sopron környékén kapott állást, így az interjúalany nagyon keveset látta az édesapját. (04:52) Beszél iskolás élményeiről. Osztályidegen (apai és anyai részről is vitéz felmenői voltak) mivolta miatt hátrányosan megkülönböztették. Mire végzett az általános iskolával, már mehetett gimnáziumba, majd egyetemre. (10:22) Elmondja hogyan vették el a család kiskunmajsai vagyonát, telkét, házát egyik napról a másikra. 1948-ban egy Jugoszláviából menekült 16 éves magyar lány érkezett hozzájuk, 2 hónapig bújtatták. A rendszerváltoztatás után újra felkereste a családot az egykori bújtatott, azóta is tartják a kapcsolatot. (14:38) 1950-ben kellett elhagyniuk Kiskunmajsát. Édesapja a komlói bányában kapott villanyszerelői állást. Jól keresett, de az osztályidegenség miatt nem költözhettek a bánya közelébe. Közben mindig neveltek 1-2 állami gondozott gyereket is. (17:52) Az 1956-os forradalom Budapesten érte a családot. (23:24) Beszél gimnáziumi éveiről. A tanárokat nagyon tisztelték. Tudás és kapcsolatok segítségével került a Marosvásárhelyi Főiskolára. (31:42) Életének nagy részét a sport töltötte ki. A főiskolán nagyon jó baráti kapcsolatba került hallgatótársaival. (35:02) A főiskola után futballból próbált megélni, de nem volt elég a fizetés, így TSZ-ben lett főagronómus. 1978-ban ajánlottak fel neki tanári állást, pedig semmilyen képesítése nem volt. Már tanárként kezdett el testnevelésszakon tanulni Szegeden. Közben kollégiumvezető is lett. (38:24)

Az interjúalany 1931-ben született Zalaszabaron. Beszél gyermekkoráról, családjáról. Parasztcsaládból származik, gyermekkora jó része is munkával telt. Beszél a mindennapi életről. (05:20) Elmondja emlékeit az iskoláról. Tanulás mellett is dolgoznia kellett. Polgári iskoláját Keszthelyen fejezte be. (07:30) A jegyzőségen kezdett írnokként dolgozni. 1950-ig ebben a munkakörben dolgozott, majd földszövetkezeti ügyvezető lett rövid ideig. Feketevágás be nem jelentése miatt fegyelmivel kirúgták. (10:02) Szülőfalujában kezdett újra dolgozni kubikosként. (13:22) Beszél sorkatonai szolgálatáról. Tiszti rangban szerelt le. Szerették volna, hogy tovább szolgáljon, de erre nem volt hajlandó. (19:30) Csepeli csőgyárban kezdett dolgozni, de hamarosan visszatért a Néphadsereg kötelékébe. Később újra visszatért szülőfalujába, ahol postás lett. (22:26) Az 1956-os forradalom kitörésekor Budapesten volt továbbképzésen. Elmondja emlékeit az eseményekről. (25:40) 1959-ben lett postamester Szepetneken. Beszél munkájáról. 1960-tól műszerészként is dolgozott. (27:46) Beszél arról, milyenek voltak postamesterként az életkörülményei a Kádár-korszakban. Mozigépészként is dolgozott. (32:50) A moziműsort is befolyásolta a politika, arányaiban meg volt szabva hány szovjet, magyar, "keleti" és "nyugati" filmet kell vetíteni. (37:16) A postai munkában is szerepet játszott a politika: A lapeladások mértékét is a "Párt" határozta meg. (39:04) A faluban kialakult egy értelmiségi baráti kör, amelynek az interjúalany is tagja volt. (42:24) A II. világháború végén el akarták vinni katonának, de a szülők nem engedték, hogy a nyilasok elvigyék a helyi gyerekeket. (43:58)

Az interjúalany beszél a II. világháborúból, édesapja hazatéréséről a francia hadifogságból (0:37). Szól a mezőgazdasági tudás átadásáról, az aranykalászos gazdatanfolyamról (5:26). Kiemelten szól a mezőgazdaság háború utáni átalakításáról, a beszolgáltatásokról, az élelmiszerhiányról, a valamint a tagosítás hullámairól (8:08) . Szól a megtermelt javak kereskedelméről, a sáskának nevezett kereskedőkről (18:30). Beszél a téeszesítés első hullámáról, az agitációról, és édesapja ellenállásáról (20:05). Szól a Kádár-korszak enyhébb körülményeiről, a háztáji gazdálkodás beindulásáról (24:30). Szól a korszak hitéletéről, a vallásos nevelés és a kommunista ideológia viszonyáról (25:25). Végül az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről beszél. (32:10).