Interjú

Gyűjteményhez ad
disszidálás
határőrség
kivándorlás
1956
Rákosi-korszak
államigazgatás
békekölcsön
Németország
megtorlás
Református Egyház
Ausztria

Az 1956-os forradalom sodrában

2360 megtekintés

Hossz: 00:25:00
Témakörök: Mindennapi élet
Leírás: Az interjúalany beszél gyerekkoráról, a háború utáni szegénységről, és férje összetűzéseiről a Rákosi-rendszerrel (0:22, 3:55). Szól az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (2:30) és arról, hogy a férje disszidált novemberben, majd ő is követte januárban (7:05). Elmeséli, hogy miként találkozott férjével Ausztriában, és hogy miként akarták kitoloncolni őt az osztrák hatóságok azért, mert a papírjaiban szerepelt a Belügyminisztérium neve, mert annak óvodájában dolgozott korábban(11:35). Szól arról, hogy továbbköltöztek Németországba, ahol új életet kezdtek és keményen dolgoztak (16:52). Elméli lánya születését, valamint azt, hogy miként sikerült kihozniuk magukhoz a budapesten maradt fiukat 1962-ben (19:50). Végül elmeséli, milyen nyelvi és egyéb nehézségekkel kellett szembenézniük a következő időszakban (22:35).
Említett időszakok, témák
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
Interjúalany neve: Horváth Aranka
Interjúalany lakhelye: Szabolcsveresmart
Interjúalany született: Szabolcsveresmart, 1934
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. október 16.
Felvétel helyszíne: Szabolcsveresmart

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél a háború alatti élelmiszercsempészetről (0:22), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről (8:24), a soproni bombázásokról (11:19), a szovjet megszállásról, és arról, hogy a szovjet katonák hungaristának nézték a bátyját (16:04). Mesél a ’40-es évek elején bevezetett jegyrendszerről (18:35), tanulmányairól (20:37), a kórházak és a szerzetesrendek államosításáról (24:16), a katonaságról (29:12), a németek kitelepítéséről (31:59), arról, hogy a családból kitelepítettekkel milyen volt a kapcsolat (35:39), a nyugati rokonokkal való 1963-as találkozásról (37:13).
Interjúalany: Stippinger Mihály
Felvétel időpontja: 2011. március 02.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a származásáról (0:11), arról, hogy 1945-ben elvették a földjüket (1:34), iskolás és háborús emlékeiről (7:00), a helyi TSZ megszervezéséről a Kádár-korszakban, illetve az ott végzett munkájáról (9:38). Megemlíti a rendszerváltoztatás utáni kárpótlást (14:40), majd mesél a katonaságnál eltöltött éveiről (15:49), az 1956-os jeges árvízről a Mohács-szigeten, és az azt követő újjáépítésről (21:28). Beszél a Kádár-korszak mindennapjairól, NSZK-beli rokonlátogatásairól (31:19), majd a svábok második világháború utáni kitelepítéséről, mely a családját is érintette (33:45).
Interjúalany: Brandt Bálint
Felvétel időpontja: 2011. február 17.

Hossz: 00:25:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 3:04 a származása miatt középiskolába nem vették föl 5:11 mesél a gyermekkora emlékeiről 7:24 a tanyáról kilakoltatták őket 1952-ben, és csak 1956-ban költözhettek oda vissza 8:41 az orosz katonák beköltöztek hozzájuk a második világháborúban, a gyerekeket szerették, de a harcok alatt nagyon eldurvultak 12:33 a debreceni reformátusokhoz járt gimnáziumba, de csak másfél évig járt oda, abban az időben azonban mindent elvettek tőlük a beszolgáltatás miatt 14:33 1956 után az édesapját becsukják, mert a helyi mozgolódásnak az egyik szervezője volt, a faluban nem volt semmi; a kommunista funkcionáriusok elmenekültek, ezért a helyükre új vezetőket választottak 18:59 Szolnokra költöztek 1959-ben, a házasságuk után, mert megalakult a TSZ, és a földjeiket, gépeiket elvették
Interjúalany: Budai János
Felvétel időpontja: 2011. január 24.