Interjú

Gyűjteményhez ad
földosztás
Római Katolikus Egyház
olimpia
Horthy Miklós
FKGP
Erdély
Országgyűlés
II. világháború
szövetkezetek
Kádár-korszak
pengő
forint
Németország
TSZ
kárpótlás
front
emigráció
rendszerváltoztatás
1956
Nagy Imre
sport
oktatás
nyilasok
kulák
disszidálás

Apukám kivándorolt Amerikába

2796 megtekintés

Hossz: 00:30:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, 1929-ben Kanadába vándorolt apjáról (0:11). Rátér arra, hogyan választották ki a Horthy-korszak tehetségmentő alapja keretében továbbtanulásra, majd arra, hogy ezt hogyan hiúsította meg a háború (1:45). Szól arról, miként ment nyugatra a háború elől (2:45). Elmeséli, hogyan fejezte be tanulmányait, és hogyan alakult, hogy nem látogathatták meg édesapját soha (4:48). Beszél az FKgP újraalapításáról és az egyéni vállalkozáson alapuló szövetkezetek létrehozására való kísérletről (07:45). Elemzi az Észak-Amerikába történt kivándorlás okait és következményeit (12:08), majd feleleveníti a földkérdés történetét 1945-től a markazi TSZ 1961-es megalapításáig (14:30). Szól a rendszerváltoztatás utáni kárpótlás visszásságairól, és ezeknek a kiigazítási lehetőségeiről a helyi összefogás segítségével (17:28). Az agrárium mai helyzetét is elemzi (20:10), valamint összehasonlítja a 2008-tól kezdődő és az 1929-es világgazdasági válságot (21:06). Feleleveníti katonai szolgálatát (24:14), majd arról beszél, hogyan érintette az 1956-os forradalom a családját (25:18). A Nemzeti Parasztpárt helyi jelentőségéről és ’45-ös helyi eredményéről is szól (26:40). Végül bérmaapja háborús bűnösségi peréről és felmentéséről szól (26:40).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve: Hegedűs Ferenc
Interjúalany lakhelye: Markaz
Interjúalany született: Markaz, 1928
Interjúalany foglalkozása: őstermelő
Felvétel időpontja: 2011. április 01.
Felvétel helyszíne: Markaz

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:21:00
Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos élményeiről, férje hadifogságáról és az 1950-es évek mindennapjairól. 0:20--születés, tanulmányai, családja, gyermekkora; 4:0--mit dolgozik miközbe inasnak tanul, 6:10--férje hadifogsága és hazatérése, házasságuk; 11:30--II. világháború, bombázások; 12:30--hétköznapok a háború után és a Rákosi-korszak alatt;
Interjúalany: Papacsek Andrásné
Felvétel időpontja: 2010. október 14.

Hossz: 00:47:00
00:00 - család, szülők, gyermekkor; 01:46 - milyen volt az élet a II. világháború után; 03:19 - emlékei a II. világháborúról, a légitámadásokról, milyenek voltak az általános iskolás évei; 08:45 - milyen volt a háború utáni időszak, nagybátyja hadifogsága, a Rákosi-korszak; 12:51 - miket mesélt a nagybátyja a hadifogságról; 13:47 - emlékei a TSZ-ről, 15:28 - milyen volt a Nagy Imre-időszak; 18:11 - egyéb származása miatt milyen nehézségekkel kellett szembenéznie a továbbtanulás területén, milyen volt; 20.26 - emlékei 1956 október 23-áról; 30:36 - milyen volt az 1956 utáni időszak, milyen emlékei vannak Kádár-korszakról, középiskolás évei; 37:45 - miért költözött vidékre a rendszerváltoztatás idejében, milyen hatásai voltak a rendszerváltoztatásnak; 40:40 - Rendszerváltoztatás hatási 44:36 - milyen körülmények között élt a '80-as években, hogyan jutott el külföldre;
Interjúalany: Tiborcz Imre
Felvétel időpontja: 2010. december 07.

Hossz: 00:44:00
Az apai nagyszülei zsellérek voltak, de fiaikat igyekeztek továbbtanítatni (0:39).1938-ban született, apja szabómester volt. Az interjúalany a családról, a mindennapokról és a lakóhelyéről mesél(1:35).Hortváth Tibor a második világháborús emlékeit idézi vissza, kiemelve Budapest bombázását(7:20).A szovjet és a német megszállásról is beszél(8:19).Horváth Tibor az oktatásról, az egyházi iskolák tanrendjéről, valamint az őket érintő kommunista intézkedésekről(11:15).Szól a megbélyegzésekről, melyek a kommunista rezsim alatt érték a családját. Őt magát is több éven, évtizeden keresztül végigkísérte a megkülönböztetés(17:42).Az interjúalany a gimnáziumi éveiről mesél, ahol szintén gátolta a "nem kívánatos" származása(23:10).1956-ban a fegyveres harcokban nem vett részt. De több ismerőse, rokona disszidált, vagy netán a megtorlás áldozata lett(24:42).1957-ben végezte el a középiskolai tanulmányait, az érettségivizsgának a menetéről, feltételeiről, valamint a továbbtanulásról (kitérve az egyetemista életmódra) mesél(27:20).A Kádár rendszerről megjegyzi, hogy az első évtizede az nagyon nehéz volt, de utána is voltak rendszeres rendőri ellenőrzések stb(32:48).Horváth Tibor a Kádár-korszakban feltörő beat zene hatásiról, a mindennapokról mesél(36:13).Az interjúalany viszonya semleges volt a pártállammal szemben. A rendszerváltoztatás nem változtatta meg alapjaiban az életét, nem is tartja igazi rendszerváltoztatásnak(38:04).Iskolaigazgatóként jó viszonyban volt a város vezetésével, ezzel kapcsolatban saját pozíciója keltette felelősségről, feladatkörröl beszél(40:41).
Interjúalany: Horváth Tibor
Felvétel időpontja: 2011. március 08.