0:00 bemutatkozás, családi háttér, gyermekkor 4:43 a baromfifeldolgozó vállalatnál helyezkedett el, utána többnyire termelőszövetkezeteknél dolgozott 9:32 faji megkülönböztetés régen nem volt, csak mostanában 14:13 a korabeli szórakozóhelyekről mesél 16:04 iskolába gyalog jártak, az első biciklijét akkor vette meg, amikor dolgozott 20:01 a rendszerváltoztatás után, aki nem dolgozott, az munkanélkülit kapott, őt leszázalékolták

A magyar-zsidó házaspár 1933-ban Szovjetunióba megy, hogy ott boldoguljon. Az apa egy fűrészüzem építésében vesz részt. 1938-ban koholt vádak, száműzetés Szibériába. Az anya két gyermekkel az éhhalál szélén, rendkívül nehéz körülmények között küzd a fennmaradásért egy belorusz városban Bobjurszkban. A II. világháború, német, olasz, magyar megszállás. Bújkálás a katonák elől. Az interjú alanya, aki a Togliatti Lada gyár szerelője volt a 60-as évekig meséli családja történetét. 0:00 családi háttér, a szülei sokáig nem házasodhattak össze, a világgazdasági válság alatt kivándoroltak a Szovjetunióba, ahol funérgyártásban dolgozott az édesapja 2:43 1938-ban letartóztatják az édesapját a sztálini tisztogatások idején, és Szibériába száműzték, az édesapját soha többé nem láthatták, teljes vagyonukat elkobozták, egy széket tarthattak meg 6:18 édesanyja deszkákat pakolt a vonatra, egy egyszobás lakásba költöztek; de volt, hogy a gyerekek elől megették a kihelyezett ételt, édesanyja nagyon hamar megöregedett 10:21 a magyar követséget kérte, hogy elmehessen Magyarországra, de az 1936-os orosz alkotmánnyal elvették a magyar állampolgárságukat, de a követség nem segített nekik 11:40 egy öreg zsidó fogadta be őket, lakásukat visszakapták felforgatva, és a holmijuk egy részét visszakapták 12:28 a német csapatok bevonulásakor a zsidókat elvitték, ők túlélték az elhurcolást, mert édesanyja magyarként azonosította magát 14:18 az első levelet egy évvel a letartóztatás után kapták meg az édesapjuktól, 1939-41 között leveleztek, de magyarul nem írhatott, a felesége viszont nem olvasott oroszul, a bátyja segített a kommunikációban 20:40 1948-ban édesapja tábortársa értesíti őket a sorsáról, tíz évet kapott az édesapja 21:42 ő autógyárban dolgozott később, de az édesapja miatt sokáig megbélyegezték 23:32 mikor Nyugaton maradt, csak akkor tudta összeállítani a családfáját, mert édesanyja nem beszélt a rokonokról, nehogy letartóztassák 24:41 Tomszkban végezte el az egyetemet, ott ismerte meg a feleségét, Tomszkba költöztek az édesanyjával együtt, ott dolgozott, kapott lakást 26:31 a gyermekeinek magyar nevet adott édesapja rokonai után 27:00 Tomszk egy elzárt város volt, mert atombombákat gyártottak ott, és ez gondot okozott, mikor magyar szerelők jöttek volna a tomszki gyárba új gépsorokat felszerelni, ezért kémkedéssel derítették ki a gépsor működését, így végül megengedték a magyaroknak hogy beszereljék azt

0:00 családi háttér, gyermekkor, iskolák, felidézi az első konferansziéi munkáját, amely után ajánlották a televíziónak 2:25 ebben az időben tanított gyógypedagógiát fogyatékkal élőknek, mesél arról, hogy hogyan került a Magyar Televízióba 5:54 felvették bemondó-tanulónak, a rádióban kellett jelentkeznie beszédtechnika-órára, oda egy évig jártak 8:26 ezután kameragyakorlatra jártak a szabadság-hegyi stúdióba 10:13 1963. január 23.-án került először élő adásba, ő hétköznap és vasárnap délelőttönként volt bemondó, miközben Budafokon tanított 12:40 elküldik, mert nem volt protekciója, és mást vettek fel helyette, később külsősként a zenei osztályra visszavették, majd a Híradóhoz került 15:40 felidézi a híradós éveket 21:34 a tiszai árvízről szóló munkáját Nívó-díjjal jutalmazták, külsős munkatársként ő volt az első, nemsokára pedig megkapta a státuszt is, akkor búcsúzott el a budafoki iskolától, ahol tanított 24:30 forgattak Bagdadban is, felidézi a bagdadi élményeiket 36:20 hazajőve Váncsa István lehúzta a dokumentumfilmjüket 38:32 Mexikóban is forgattak, mesél a mexikói forgatás körüli kalandokról