Interjú

Gyűjteményhez ad
disszidálás
katonaság
oktatás
sport
1956
Don-kanyar
külföldi utazás
munkaszolgálat
Kádár-korszak
II. világháború

Egy átlagember élete, szórakozása

2552 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Témakörök: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , 1956
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy a családjából többeket elvittek munkaszolgálatra (0:59), kitér a „felszabadulásra” (2:02), tanulmányaira (2:32), az 1956-os eseményekre (7:18), az ismerősei között található áldozatokra, disszidensekre (9:45), arra, hogy hol szolgált katonaként, majd rátér az esti egyetemi képzésére (12:34), a Kádár-korszakbeli teljes foglalkoztatottságra (13:40), majd visszatér az esti egyetemi tanulmányaira (15:37), a család második világháborús veszteségeire, háborús emlékeire (20:20). Mesél felesége munkájáról (24:07), a külföldi utazás lehetőségeiről (25:37), az angolok elleni 1954-es 7-1-es győzelemről (27:42), a szórakozási lehetőségekről (30:51).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Leichner János
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1937
Interjúalany foglalkozása: mérnök
Felvétel időpontja: 2011. március 09.
Felvétel helyszíne: Budapest
Interjút készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:48:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus
00:00 a családjáról, különösen a férjéről 5:30 Tanulmányairól 7:20 II. világháború megpróbáltatásairól, édesapja szökése orosz fogságból 16:00 a kommunista hatalomátvétel, hatásairól osztályidegenek megpróbáltatásairól, fekete Volga 20:30 Olé Sándorról 21:40 A Pápai Református Kollégium szenioráról, Petrőcz Lászlóról 25:00 felvételi a színművészetre 28:30 sikertelen felvételi az orvosira 30:00 kisbéri élmények, család munkájáról 32:00 a mindennapi élet körülményei a Kádár-korban 34:00 Balatonfüredre kerülés 36:00 az ászári gyülekezetről, az ébredés 43:40 Petrőcz Lászlónéról, mint költőnőről és közéleti szereplőről
Interjúalany: Pertőcz Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. február 19.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa

Hossz: 00:39:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél a II. világháborúról (1:40, 17:56), zöldávós bátyjának meghurcolásáról és hadbírósági peréről (8:54). Később az 1956-os forradalom helyi hatásairól (25:40), illetve az oktatói éveiről beszél (30:09).
Interjúalany: Bálint Andrásné
Felvétel időpontja: 2010. december 18.
Készítette: Nagykállói Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Nagykálló

Hossz: 00:57:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, kultúra/művészetek
A riportalany debreceni kereskedőcsalád leszármazottja, akinek családja 1944-ben költözött át Pécsre. Szól arról, hogy édesapja három évig volt hadifogságban (3:00-ig). Elmeséli, hogy a háború után Pécs csaknem összes általános iskolájában tanult (7:18-ig). Meghatározó élmény volt számára, hogy iskolás korában több pécsi képzőművész tanította (10:53-ig). Mesél katonai szolgálatáról, elmondja, hogy katonaévei alatt lehetősége volt képzőművészettel foglalkoznia (17:32-ig). A pécsi Művészeti Szakközépiskolába Bizse János hívta tanítani 1962-ben. Elmondja, hogy milyen okai voltak az iskola létrehozásának (21:18-ig). Felidézi milyen volt a helyi képzőművészeti élet az 1960-as években, milyen lehetőségei voltak a kor alkotóinak (25:18-ig). Beszél a korszak morális problémáiról (35:50-ig). Szól a Pécsett kibontakozó szellemi pezsgésről. Elsőként a Pécsi Nemzeti Színházban Németh Antal és Eck Imre irányításával megvalósult törekvésekről beszél (39:38-ig), majd szól a Bóbita Bábszínház jelentőségéről (44:11-ig). Mesél a Bécsy Tamás vezetésével meginduló amatőr színházi életről (45:48-ig). Elmondja, hogy a helyi politikai elit támogatta a művészek törekvéseit, mert büszke volt ezekre (52:02-ig). Végezetül szól a Villányi Művésztelep megalakulásáról (56:50-ig).
Interjúalany: Erdős János
Felvétel időpontja: 2011. április 08.
Készítette: Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs