Az interjúalany beszél II. világháborús katonai szolgálatáról, sebesüléséről a Don-kanyarnál (0:31), hadbírósági tárgyalásáról és Magyarországra szökéséről (16:22), illetve Magyarország szovjet megszállásáról és az orosz katonákról (23:22). Szól még továbbá a TSZ-ekről (5:25), a megélhetési körülményekről (12:00), és a munkaviszonyokról (22:20).

0:00 családi háttér, egy ferencvárosi munkáscsaládból származik 1:15 érettségi után egy évig szakmunkás lesz, majd népművelő akart lenni, és kémia szakkal egészítette ki, Debrecenben tanult 3:08 művelődési házakban, kulturális területen dolgozott 5:25 népzenei referensként szervezett Bartók-évet, filmklubot, stb. pozitív élményei az életéből 7:03 gyerekként élte meg 1956-ot, géppuskázzák a házukat 8:13 iskolai tapasztalatairól mesél, sok iskolát bejár a költözések miatt, 11:37 mesél a kollégiumi évek alatt tapasztalható jelenségekről, pl. a rendőrséggel 12:03 Nyíregyházán a városi művelődési központban dolgozva a barátairól kérdezgették a rendőrségen, be akarták szervezni 19:56 volt rá példa, hogy a véleménye miatt érték hátrányok, negatív véleménye a Kádár-rendszerről 22:40 a Kádár-korszak oktatását a Horthy-rendszer alapozta meg, összehasonlítja a mostani oktatással 27:56 a Kádár-korszakban közvetlen tapasztalata nem volt arról, hogy valakit a vallása miatt hátrány ért, de közvetett módon értesült róla 30:16 a rendszerváltoztatásról beszél, belép az MDF-be Lezsák Sándor ajánlására, beszél az ismeretségükről, 1989-ben kopjafát állítottak ’56 emlékére, akkor még tömve volt a temető, ma már az évfordulón üresen kong 35:24 a lelkesedés naivitásból fakadt, többen meg is törtek az eredmények láttán, a demokrácia még nem igazán létezik

Az interjúalany 1920-ban született Adonyban. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei pékek voltak, később malmuk volt és földműveléssel is foglalkoztak. (01:02) Beszél iskoláiról, a szigorú oktatási rendszerről. 1941-ben érettségizett, kereskedelmi képzettséget szerzett. (05:20) Az érettségi után molnársegéd lett, majd Budapesten kitanulta a molnár szakmát. Utána apjától bérelte a malmot, amelyet 1949-es államosításáig vezetett. Elmondja az államosítás menetét. (09:44) A család sejtette, hogy közeledik az államosítás, ezért a telket szétosztották az apa és a testvérek között. Ettől függetlenül a kommunisták minden földet elvettek. (12:08) Elmondja, hogy 1942-ben hívták be a Magyar Királyi Honvédséghez. Az alapkiképzés után tartalékos tiszti tanfolyamot végzett el, szakaszvezető lett. Elvégezte a hadapródi képzést is, hadapród őrmesteri rendfokozatot kapott. Részt vett lelőtt amerikai pilóták letartóztatásában. (15:40) Frontszolgálatra kérte magát, ő volt a legfiatalabb szakaszparancsnok zászlósi rangban. Ungvár mellé irányították. (18:10) A háború után nehezen tudott elhelyezkedni, mert az államosítás miatt összeveszett a helyi párttitkárral. Adonyban lett vasúti dolgozó. (19:10) Újra beszél a II. világháborús emlékeiről, a románok átállásáról. (21:06) Hazatérhetett a frontról, öccsét megmentette attól, hogy a többi leventével együtt elhurcolják. (21:30)