Interjú

Gyűjteményhez ad
állambiztonság
egyház
kommunista diktatúra
oktatás
rendszerváltoztatás
SZDSZ
továbbtanulás
besúgó
propaganda
Kádár-korszak
Rendőrség
megfigyelés
Római Katolikus Egyház
Hit Gyülekezete
Németh Sándor

Lesz, ami lesz, mi akkor is ide fogunk járni

2508 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Témakörök: egyházak
Leírás: Az interjúalany beszél istenfélő, katolikus családjáról (0:30), a megtéréséhez vezető útról, amit az indított el, hogy a vőlegényével az esküvő előtt szétváltak (1:20). Beszél a folyamatról, ahogy először a katolikus egyházon belül, majd azon kívül találta meg Istent, illetve arról, hogyan változott emiatt szüleivel való kapcsolata (5:10). Szól arról, hogy mit szóltak főiskolai barátai a megtéréséhez (8:15). Szól arról, milyen volt a katolikusok viszonya a rendszerhez a Kádár-korban (9:15), majd arról, miként jelentették fel, amikor a hitéről beszélt egy párttag férfi feleségének (12:30). Beszél a kommunista állam és a hit konfliktusáról, például, mikor a rendőrség megzavarta az istentiszteletet, Németh Sándort és Juditot nem hagyták külföldre utazni, vagy amikor az interjúalanyt az albérletében zaklatta a titkosszolgálat (16:16). Szól a gyülekezet megszervezéséről, például arról, hogy egymás telefonszámát nem írták fel, éppen azért, hogy ne térképezhessék fel a kapcsolatrendszerüket (18:26). Szól az utcai evangelizáció beindulásáról (19:48). Beszél arról, hogy a katolikus egyházat és a Hit Gyülekezetét is figyeltette a rendszer (22:30). Megemlíti férjhez menetelét, és azt, hogy az SZDSZ későbbi prominensei közül sokakkal jóban voltak, és segítettek a párt megszervezésében (27:10). Végül a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket hasonlítja össze a vallásszabadság szempontjából (29:52).
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Mészáros Istvánné
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1961
Interjúalany foglalkozása: Védőnő
Felvétel időpontja: 2011. február 18.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, iskoláiról (0:00), majd középiskolájáról (5:00). Szól arról, hogy édesapja tizenkétszer sebesült meg az I. világháborúban, vitézi földjét csak a többiek után volt hajlandó átvenni. Így 1944 végén kapta meg, de egy fél évvel később vissza is adta (7:12). Szól a román megszállásról, mikor tiszteket szállásoltak el a házukban (8:53). Beszél az Ébredés mozgalomról, amiben megújult az ő hite is (12:35). Elmeséli, hogyan kezdett érdeklődni a zene iránt, hogyan végzett teológiát és konzervatóriumot (14:50). Szól arról, hogy micsoda összetartás volt 1956-ban, és arról, hogy ő is eldöntötte, felmegy a fővárosba harcolni, ám akkor már a szovjet csapatok miatt nem lehetett (19:00). Beszámol arról, hogyan vertek agyon egy ávóst a bányászok Miskolc utcáin (24:00). Beszél az ÁVO működéséről, például arról, hogyan vertek meg egy papot, aki az önkéntes szövetkezetek létrehozására buzdított (25:20). Visszatér az Ébredés mozgalomra, angol-amerikai gyökereire és magyarországi jelentőségére (27:15). Végül arról szól, hogyan lett segédlelkész Miskolctapolcán, hogyan próbálta szervezni a közösségi életet, és miként helyezte át az Állami Egyházügyi Hivatal embere (31:52).
Interjúalany: Sepsy Károly
Felvétel időpontja: 2011. május 20.

Hossz: 00:48:00
Az interjúalany beszél az 1945 után kiépülő rendszer vallásos életéről, a hatalom vallás elleni fellépéséről, a szerzetesrendek feloszlatásáról. Szól a KDNP háborút követő tevékenységéről, megszüntetéséről, illetve rendszerváltoztatás utáni felélesztéséről. Végül mesél saját polgármesteri tevékenységéről is. 0:5--születés, család, szülők, rokonai katonai szolgálata, mezőgazdasági tevékenysége; 2:30--mit dolgozott gyermekként a családi gazdaságban, hogyan tudott továbbtanulni; 4:21--a vallás szerepe az életükben, ministráns szolgálata; 7:11--milyen volt az oktatás az esztergomi ferences gimnáziumban, milyen értékeket kaptak itt; 10:35--milyen retorziók érték rokonait és őt az 1945 utáni változások során a vallás gyakorlása miatt; 13:16--hogyan zajlott a szécsényi szerzetesrendek feloszlatása 1950-ben, hogyan próbálják meg a szécsényiek megvédeni a papjaikat, mi lett az egyházi javak sorsa; 21:0--a békepapi mozgalom, hogyan történt a mozgalom megszervezése Szécsényben; 24:50--1960-as évek vallásos élete, hogyan próbálták a gyerekeket és a felnőtteket eltántorítani a vallásos élet gyakorlásától; 27:10--a KDNP szereplése a kékcécédulás választásokon, a párt megszűnése, a célkitűzései, újjáalakulása és közelmúltbeli tevékenysége; 33:45--kapcsolata a szécsényi kereszténydemokrata képviselőkkel; 36:39--melyik politikusok a példaképei; 38:35--hogyan emlékszik polgármesteri tevékenységére
Interjúalany: Varga Tibor
Felvétel időpontja: 2011. április 04.

Hossz: 00:36:00
Tárgy: egyházak
0:00 családi háttér, gyermekkor, a szülei nagyon vallásosak voltak 2:20 a bajai ciszterciekhez járt középiskolába, 1948-ban azonban államosították a gimnáziumot, ezt követően többüket eltanácsolták onnan, mert nem kiabálta, hogy „Vesszen Mindszenty!” 5:14 Kalocsán folytatta tanulmányait, majd Szegedre költöztették a szemináriumot, ott kezdte első éves teológusként a tanulmányait 6:58 másodévesként hívták be munkaszolgálatra, Várpalotán bányásztak követ a szentkirályszabadjai repülőtérhez, majd folytatta tanulmányait 9:31 mikor a püspököt Kalocsára helyezték át, érseki szertartó lett Kalocsán, később kanonok lett 13:27 1995-ben lett ciszterci szerzetes Zircen, majd a ciszterci főapát mellett lett titkár 15:27 a békepapi mozgalomtól elzárkóztak 17:44 az 1956-os események idején Bácsszőlősön volt, a tanácselnöknek a plébánián adtak menedéket 22:43 az ÁEH berkein belül az enyhülés sokkal lassabb voltpéldákat is hoz fel a hetvenes évekből 24:36 a II. vatikáni zsinatra elkísérte Hamvas Endre kalocsai érseket, a kiutazással nem volt különösebb adminisztratív probléma 26:57 a nyolcvanas években az ÁEH megszűnése jelentette a nagy változást 29:00 édesapja még négy évet volt Szibériában hadifogságban, de nem szeretett róla beszélni 30:47 a ciszterci rend újraindítására emlékezik vissza
Interjúalany: Nagygyörgy Vendel
Felvétel időpontja: 2010. november 20.