Interjú

Gyűjteményhez ad
hétköznapi kommunizmus
'40-es évek
'70-es évek
90-es évek
át- és kitelepítések
MSZP
FKGP
80-as évek
Kádár-korszak
új gazdasági mechanizmus
ünnepek
párttagság
'50-es évek
ÁVO/ÁVH
osztályharc
rendszerváltoztatás
szakszervezet
párttitkár
oktatás
kommunista diktatúra
egyház
állambiztonság
MSZDP
MKP
MDP
KISZ

Termelőszövetkezet és az MSZP megalakulása Szécsényben

2461 megtekintés

Hossz: 00:56:00
Témakörök: Kádár-korszak
Leírás: Az interjúalany elmondja családjának történetét, falusi gyerekkorát a 40-es évek végén. A családnak Sopronba kellett költöznie, mert a Rákosi-rendszerben ellehetetlenítették kisiparos apját. (03:00) Beszél az iskolába való beiratkozás megalázó körülményeiről (politikai megbízhatóság ellenőrzőse), a Horthy-korszakban szerepet vállaló emberek meghurcolásáról. De a diktatúrából keveset érzett, mivel szerető családi légkörben nevelkedett. (07:18) Szülei vallásos katolikusok voltak, a Horthy-korszakban jó helyzetben voltak, de mégsem szerették. (10:28) Elmondja családjának 1948-1956 közötti történetét, pap nagybátyja bebörtönzését, több rokona ellehetetlenítés. Apja nem lépett be az MDP-be, mert nem értett egyet a politikájával. (14:38) Beszél a szécsényi TSZ működéséről Hütter Csaba irányítása alatt (1979-1989). A TSZ elsősorban szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozott. (18:30) Beszél az érettségiről, neki már nem kellett oroszból vizsgáznia. Érettségi után a pécsi tanárképzőbe vették fel matematika-fizika szakra. Egy elnyert ösztöndíj miatt került Nógrádba tanítónak. Itt ismerkedett meg feleségével. Hat év után, 28 évesen kinevezték iskolaigazgatónak Lipótra. (22:10) 5 év iskolaigazgatói munka után vállalta el a szécsényi TSZ párttitkári tisztségét. Részletesen beszél itteni munkájáról a 80-as években. Beszámol a falusi mindennapi életről. (27:58) Az interjúalany szerint a 80-as években nem jelentett előnyt a párt- vagy KISZ-tagság. Véleménye szerint a termelőszövetkezetek jól működtek a Kádár-korszak végén, a tisztségek kiosztásánál már nem a párthűség volt a döntő szempont. (33:22) Beszél a TSZ kulturális, oktató és szórakoztató tevékenységéről, felvonulásokról. (42:12) Beszél a késő Kádár-korszak szociális és bérezési rendszeréről. (47:26) Az interjúalany örömmel fogadta Gorbacsov változtatásait. (48:02) Beszél a rendszerváltoztatás környékén a TSZ helyzetéről. Szerinte a kisgazdák által irányított mezőgazdasági tárca tette tönkre a szövetkezeteket. (50:36) Az interjúalany feladata volt a szécsényi TSZ politikai átalakítása. Nem sikerült a szövetkezetet részvénytársasággá átalakítani (nem volt jelen 2/3), így szétosztották a szövetkezeti vagyont. A korábbi tagok új szervezeteket alkottak. Ezekből az egyiknek lett az interjúalany a vezetője. (54:12) Visszatekint az MSZP szécsényi megalapítására, az interjúalany is párttag lett. (55:50)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Zsédely Lajos
Interjúalany lakhelye: Szécsény
Interjúalany született: Rábaszentmihály, 1947
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. január 18.
Felvétel helyszíne: Szécsény
Interjút készítette: LIPTHAY BÉLA MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, Szécsény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Tárgy: '50-es évek, katonaság, Kádár-korszak, területi revízió
Az interjúalany beszél délvidéki gyerekkoráról, Trianon következményeiről, Délvidék visszacsatolásáról (0:38), a családja Jugoszláviából való kitelepítéséről, és általában a kitelepítésekről (4:33), az '50-es évekről, és annak eredményeiről (8:27), az úttörővasút építésében játszott szerepéről, és a Rákosival való találkozásáról (10:52), katonaként átélt élményeiről, Mindszenty bíboros kiszabadítójáról (17:33), letartóztatásáról, Dinnyés Lajos közbenjárásáról az érdekében, és szabadulásáról (25:54), a forradalom utáni helyzetről a hadseregben, a karhatalmistákról (30:43), 1956 utáni elhelyezkedéséről segédmunkásként (33:07), egyetemi végzettségéről (35:59), végül a rendszerváltoztatásról, az Aszódi Művelődési Ház vezetőjeként vállalt szerepéről, a Történelmi Igazságtétel Bizottságról, a rehabilitációjáról, és a hazaárulásról (37:10).
Interjúalany: Dinnyés László
Felvétel időpontja: 2010. november 05.
Készítette: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Aszód

Hossz: 00:26:00
Tárgy: Beszolgáltatás, Kádár-korszak, rendszerváltoztatás
0:00 gyermekkor, családi háttér, látja a Jugoszláviába bevonuló német csapatokat 2:29 1944-ben Marcaliig nyomultak előre a szovjet csapatok, sokáig a környéken maradt a front, hozzájuk egy német csapatot telepítettek be, az ő falujuk is kapott a bombázásból 5:14 1945 húsvétján jelentek meg az első orosz katonák, a frontkatonák nem maradtak sokat, hanem egy szállítóegység telepedett be a faluba, és mindent elvittek, amit tudtak 8:04 édesapját 1942-ben besorozták, mesél az apja katonaélményeiről, édesapja látta Horthy István utolsó légi útját, a szovjetek doni áttörése elől gyalog jött haza 15:14 amíg édesapja távol volt, addig neki és a nagyapjának kellett ellátni a környező földekkel járó munkát 19:04 már 1946-tól kötelező volt a beszolgáltatás 20:59 a TSZ-t mindenki kétkedve fogadta a hatvanas években, mert ’56 után volt egy könnyebb időszak a gazdálkodók számára, be kellett állni a TSZ-be, ami eleinte nehéz volt, de később jobban működött 23:15 ő is dolgozik a TSZ-nek 23:37 a TSZ megszűnése után egy kisebb szövetkezet alakult, pártoló tagként maradt az új szövetkezetben
Interjúalany: Tóth-Mihály Árpád
Felvétel időpontja: 2011. március 10.
Készítette: Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Nagykanizsa

Hossz: 00:35:00
Tárgy: '50-es évek, Beszolgáltatás, Kádár-korszak
Az interjúalany beszél családjáról, a parasztpolgárság mibenlétéről (0:20), a bírói hivatalról (2:25), valamint arról, hogyan börtönözték be apját állítólagos rendszerellenes szervezkedése miatt a Rákosi-rendszerben (4:36). Szól a Nagy Imre alatt tapasztalható enyhülésről (8:26), az osztályidegenségről és a hitéletről (9:40), valamint az tanításról és a szakmáról (12:36). Szól arról, miként élte meg a rendszerváltoztatást (20:10), hogyan kezdte politikai szerepvállalását az újraalapított FKgP-ben, hogyan lett polgármester és képviselő (22:04). Összehasonlítja a Kádár-korszak és a rendszerváltoztatás utáni évek politikáját, különös tekintettel a foglalkoztatásra, a mezőgazdaságra, és a szovjet modell magyarországi alkalmazhatóságára (22:40). Végül visszatér az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjára (28:26).
Interjúalany: Kiss György
Felvétel időpontja: 2010. december 21.
Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma