0:00 családi háttér, egy Romániából átköltözött családban született, a revízió idején visszaköltöznek, de a revízió után ismét Magyarországra költöznek 8:18 a debreceni egyetemen történelem-földrajz szakra veszik föl, később Kunszentmiklóson lesz gyakorló tanár 11:28 az 1956-os eseményekre emlékszik vissza, Kunszentmiklóson a kollégiumhoz mentek a tüntetők, felvonultak, a tanítás elmaradt 15:21 1957 januárjában átkutatják a kollégiumot 17:58 később behívják a rendőrségre, majd elviszik, de végül hazaengedik 22:02 odaköltöznek a szüleikhez, ekkor kéri az áthelyezését Balatonfűzfőre, az ottani szakmunkásképző kollégiumába 25:01 mesél a kollégiumban töltött időkről, és a munkáról, a kollégiumban szigorú rendszer volt, központosított rendelkezésekkel

0:00 családi háttér, Budapesten született, de a családja Zala megyéből származik, később Nagykanizsára költözött a család 1:56 12 éves korától levente, de mellette cserkész is volt, a levente-mozgalom katonásabb volt, tartottak légoltalmi oktatást is, később Szálasi mozgósította a leventéket 5:45 ő egy olyan alakulathoz került, amelyet a fronton vetettek be, Marcalinál, de egyetlen puskalövés nélkül hadifogságba estek 7:01 letartóztatják őket azonnal, és a szovjet büntetőtörvénykönyv alapján elítélik őket, szovjet állampolgárokká minősítve a foglyokat, még 1963-ban is kettős állampolgárként kapta meg a szovjet legfelsőbb bíróság döntését, amivel rehabilitálták 9:43 a Gulág a lágerek főhatóságának volt a neve 11:32 a láger egy önálló gazdasági egység volt, katonák irányították, a környező munkahelyekre közvetítették ki a munkaerőt, kötelességük volt a gazdaságos működés 14:18 az élelmezés, és a ruházat, az életkörülmények elégtelenek voltak a túléléshez, 50-60%-os volt a halálozási arány 16:34 a nélkülözések mellett sokan lelkileg vagy szellemileg sem bírták a lágeréletet 18:25 a lágerban megtanult oroszul, később tolmácsolt is, és megtanult írni-olvasni orosz nyelven 19:36 a táborban beszélgetőtársa volt Szolzsenyicin is 22:17 a magyarokkal való találkozási lehetőség kevés volt, a rabok között viszont mindig létezett az összetartás 23:18 2002-ben végigjárta azokat a helyeket, ahol Ukrajnában 18-20 évesen raboskodott, de a táborok nyomát eltüntették 25:40 a lágerben a honvágy volt a legnehezebb, ez akkor tört rá az emberre, amikor volt ideje elgondolkodni 27:13 többször volt a tábori élete során kórházban, az első öt évben háromszor kapott vérhast, később már jobban megedződött 28:16 csak hazaérkezésekor tudta meg, hogy a családja megvan még, eleinte attól féltek, hogy nem kiszabadulnak, hanem jobban eldugják őket 31:57 1953. december 1.-én érkezett meg Nagykanizsára, de már júliusban Lembergen voltak, a várakozás oka az volt, hogy Rákosi eleinte nem akarta befogadni őket 33:12 magyar földre lépve rögtön gorombáskodtak velük, kutyás és géppisztolyos őrök várták őket 34:53 a család előbb megtudta, hogy él, mert valahogy sikerült egy levelet elküldenie 36:20 hazaérkezésekor nekiállt az emlékiratai megírásának, meg akarta örökíteni mindazt, amin keresztül ment 38:20 hazatérése után könyvelőként helyezkedett el, később leérettségizett, pénzügyi szakvizsgákat tett 39:13 az 1956-os eseményekre emlékezik vissza, elsősorban a rádió és a különböző újságok tudósítottak a budapesti eseményekről, Nagykanizsán viszonylag csendben teltek a forradalom napjai 40:52 ő a nemzeti bizottság tagja volt, a közeli községekbe ment ki, és a közellátás zavartalansága érdekében felmérte, hogy milyen tartalékai voltak a településeknek, később ezért a szerepéért kirúgták az állásából, de sikerült visszakerülnie 41:59 mint volt fogolyt, figyelemmel követték, hétköznapi emberként élte az életét a továbbiakban

Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan élték meg Gyömrőn a II. világháborút és az oroszok bevonulását. Ezt követően beszél az 1956-os szegedi és gyömrői eseményekkel kapcsolatos élményeiről is. 0:26--család, szülők, hogy nézett ki a korabeli Gyömrő 5:5--iskolás évei és a II. világháborúról őrzött emlékei (bombázások, oroszok bevonulása) 20:21--milyen portrékat készít az édesapja az oroszoknak 23:20--apja összetűzése az orosz katonákkal 28:50--1956-os élményei szegedi kollégistaként, hogyan bontakozott ki az egyetemisták mozgalma, részvétele a helyi eseményekben 39:8--mit történt 1956-ban Gyömrőn, hogyan döntötték le az apja által készített szovjet emlékművet