0:00 családi háttér, az édesapja a MÁV-nál dolgozott titkárként az édesanyja családja félig székely, a nagybátyját pedig meghurcolták 5:40 Kunszentmiklósban szakközépiskolába járt, a jogra nem vették föl, katonának hívták be Kalocsára, ahol híradós emberré képezték ki 10:30 a hadsereg kereteiben sportolt, de voltak gondjai az elöljáróival 12:34 1968 aug. 20.-án kitört a „prágai tavasz”, az ezrede is bevonult Csehszlovákiába, mondták nekik „nemhivatalosan” azt is, hogy visszakapják a Felvidék magyarlakta részeit, de bevonuláskor megtámadták őket, meg is haltak páran, a helyi magyarok pedig fújolva vissza akarták küldeni őket 17:08 leszerelés után visszament a vasúthoz dolgozni, a jogi egyetemre nem vették föl a családja miatt, de a TF-re felveszik edzői szakra 20:21 bejelentkezik nyomdába betanított litográfiai szakmunkásnak, ott dolgozik, majd kapus volt egy NB III-as focicsapatban, egy év múlva ő lett az edző 22:50 „szociológus” lesz a Ganz Villamosságnál, sportállás, mai fejjel bújtatott munkanélkülinek nevezte magát 26:27 a bundázás elindulásával abbahagyja az edzősködést, közben új hullám indult el a zenekarokkal, beindul az élet az Ifjúsági Parkban, megalakulnak a galerik 33:08 a Forradalmi Ifjúsági Napokkal akartak ellensúlyt, válaszul az 1972-73-as március tizenötödikékre, ő is részt vett egy szétvert tüntetésen, később házibulikat szerveztek

Az interjúalany beszél családjáról (0:36) és váci iskolaéveiről (03:24). Szól az úttörőmozgalomról, és a kommunista és hagyományos nevelés konfliktusáról (07:00). Szól egyetemi felvételijéről és akkori kilátásairól (09:10), majd életkezdéséről, munkahelyeiről, szakmai sikereiről (13:42). Beszél arról, miként választotta a tanári pályát, ott milyen kezdeti nehézségekkel találkozott, és hogyan találta meg benne hivatását (17:10). Szól az ötvenes évek terrorját érintő családi emlékeiről (23:00), majd az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről (24:45). Beszél a Kádár-korszak jobb életkörülményeiről, autóvásárlásról (39:32), és a külföldre utazás lehetőségeiről és nehézségeiről (26:22). Végül a Kádár-korszak munkahely-biztonságát és béregyenlőségét (31:13) hasonlítja össze a rendszerváltoztatás utáni bizonytalansággal (35:52).

Az interjúalany beszél ifjúkoráról, szakképzéséről, a két világháború közötti mindennapi életről (0:18). Rátér a II. világháborút érintő emlékeire, a katonai szolgálatra, és arra, hogy miért nem került ki a frontra (5:12). Beszél Magyarország német megszállásáról (6:48), majd Budapest ostromáról és az Erzsébet-híd felrobbantásáról (8:30). Szól az orosz katonák viselkedéséről a megszállás során, és arról, hogyan vált hadifogollyá (10:15). Beszél a megérkezésről és a különböző munkákról (12:45), valamint a járványokról és az egészségügyi ellátásról (14:50). Szól a tábor mindennapi életéről és a helyiekkel való kapcsolatról (17:30). Beszél a búcsúzásról és a hazajövetelről (21:45), kitérve a foglyok kategorizálására a szabadon engedésnél (25:00). Visszatér a hadifogság mindennapi életére, egy török férfival való barátságára és a szocialista ünnepek megülésére (26:58).