Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
ÁVO/ÁVH
katonaság
oktatás
'50-es évek
ünnepek
Kádár-korszak
60-as évek

A hatvanas évek egy edző szemével

2537 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Témakörök: '50-es évek
Leírás: 0:00 családi háttér, az édesapja a MÁV-nál dolgozott titkárként az édesanyja családja félig székely, a nagybátyját pedig meghurcolták 5:40 Kunszentmiklósban szakközépiskolába járt, a jogra nem vették föl, katonának hívták be Kalocsára, ahol híradós emberré képezték ki 10:30 a hadsereg kereteiben sportolt, de voltak gondjai az elöljáróival 12:34 1968 aug. 20.-án kitört a „prágai tavasz”, az ezrede is bevonult Csehszlovákiába, mondták nekik „nemhivatalosan” azt is, hogy visszakapják a Felvidék magyarlakta részeit, de bevonuláskor megtámadták őket, meg is haltak páran, a helyi magyarok pedig fújolva vissza akarták küldeni őket 17:08 leszerelés után visszament a vasúthoz dolgozni, a jogi egyetemre nem vették föl a családja miatt, de a TF-re felveszik edzői szakra 20:21 bejelentkezik nyomdába betanított litográfiai szakmunkásnak, ott dolgozik, majd kapus volt egy NB III-as focicsapatban, egy év múlva ő lett az edző 22:50 „szociológus” lesz a Ganz Villamosságnál, sportállás, mai fejjel bújtatott munkanélkülinek nevezte magát 26:27 a bundázás elindulásával abbahagyja az edzősködést, közben új hullám indult el a zenekarokkal, beindul az élet az Ifjúsági Parkban, megalakulnak a galerik 33:08 a Forradalmi Ifjúsági Napokkal akartak ellensúlyt, válaszul az 1972-73-as március tizenötödikékre, ő is részt vett egy szétvert tüntetésen, később házibulikat szerveztek
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Székely Gábor
Interjúalany lakhelye: Kunszentmiklós
Interjúalany született: Budapest, 1947
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas edző
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 21.
Felvétel helyszíne: Kunszentmiklós

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
A riportalany beszél Diósgyőrben töltött gyermekkoráról, a zene iránt kialakuló érdeklődéséről (5:40). A gimnázium után a Zeneakadémiára került (7:54-ig). Zalaegerszeg kapott zenetanári munkát 1954-ben, ahonnan a helyi politikával való szembekerülése miatt 1956-ban tért vissza a fővárosba (11:10). A Magyar Rádió Zeneiskolájában kezdett tanítani, majd Antal György, a pécsi konzervatórium igazgatója Pécsre hívta oktatni (12:10-ig). Beszél a helyi zenei életről az 1950-es évek végén (18:10). Felidézi a gyermekkori életkörülményeit (21:50-ig). A II. világháború végén a családot Sopronig menekítették, hazatérve az édesapját internálták (26:40-ig). Az 1956-os forradalom kitörését a Magyar Rádióban élte meg. Szól a forradalom napjai alatt átélt élményeiről (30:46-ig). Beszél az 1960-as évek pécsi kulturális életéről (32:26-ig). 1973-ban az Országos Filharmónia szólistája lett, lehetőséget kapott arra, hogy külföldön is fellépjen (39:35-ig). Végezetül elmondja, hogy jelenleg is aktív egyetemi zongoratanár.
Interjúalany: Bánky József
Felvétel időpontja: 2011. április 18.

Hossz: 00:54:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten éltek, édesapja 1939-ben meghalt, addig nagyon jól éltek, rendszeresen nyaraltak, a nagyapja földbirtokos volt ott 4:40 édesapja az első világháborúban harcolt, érdemrendet is kapott, édesanyja pedig háztartásbeli volt 8:41 1939-ben az édesapja meghalt, ezért a nagynénjéhez küldik Kisújszállásra, két évig volt ott az internátusban, nem volt különösebben jó tanuló, ezért visszatért Budapestre tanulni 11:09 ún. hadiérettségit tett le 1944-ben, utána Szolnokra küldik dolgozni, ahol a bombázásokat kellett eltakarítani, a front elől Kisújszállásról Ajkára menekültek 12:05 sürgős behívót kap ismét, hogy dolgoznia kell, de ő nem ment el, hanem jelentkezett a Hunyadi-hadosztályhoz, de kiviszik őket Ausztriába, majd Lengyelországba, de az orosz front elől ott is menekülniük kellett, elveszti a papírjait, egy másik magyar veszi föl, akit lelőnek, így az édesanyjának elküldik a halotti bizonyítványt 14:41 Németországba mentek, gyakorlatoztatták őket, a berlini olimpiai stadionban tanultak, de nem csináltak semmit, ezért megszöknek, ruhákat és ennivalót szereznek, hogy hazamenjenek Magyarországra 16:07 gyalog mentek Regensburgba, ott estek fogságba, Stuttgart közelébe viszik táborba, kilenc hónapig voltak ott, mesél a tábori élelmezésről 20:02 kiment mindennap az amerikai katonáknak segíteni, amiért kenyeret kaptak az ottani magyarok, később francia fogságba került, a franciák átcsempészik a hadifoglyokat Franciaországba, Clermont-Ferrandba, ahol megkérdezték, hogy ki akar menni a légióba, ő kilencedikre mondják azt, hogy megy 23:20 eleinte a környező krumpliföldeken dolgoztak, végül csak tízen léptek be a Légióba, őket Lyonba viszik, ott kiképzik őket, majd Marseille-be viszik őket, azután pedig Tunéziába viszik a csapatot 27:15 ott a Légió zenekar várta őket, öt évre írta alá 1946-ban, számtalan náció volt ott, két és fél hónappal később Indokínába viszik őket, Saigonba helyezik őket 30:20 megsebesült a felkelők elleni harcban, katonai kórházba kerül, onnan visszament a hadsereghez, 1947-ben kapta az első levelet, a leveleket a magyar követségre küldték, és így juttatták el a légióból a postát 33:11 három évet töltött Indokínában, mesél a légiós hagyományról, hogy a halottaikat nem hagyják a csatatéren, elkapta a maláriát 35:47 egy alkalommal tizenhárman védtek egy hidat, hogy ne robbantsák fel, de a felkelők elvágták az utánpótlást 38:45 egyszer elmegy két hétre Kambodzsába, mesél az ottani élményeiről, a dzsungel mélyén lévő buddhista templomról, és a számukra szokatlan állatokról 42:26 egy ideig egy cukorgyárra vigyáztak, volt vietnámi szolgálója is 45:13 Saigonba vezénylik őket, onnan hozzák őket haza Afrikába, előbb Algériába, majd Fezbe (Marokkó), ott esténként már kimehettek 49:27 Fezben már készült a civil életre, de visszavezénylik Algériába kantinosnak 52:35 az utolsó légiós évekről mesél
Interjúalany: Tobak Géza
Felvétel időpontja: 2011. március 31.

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:18), apja második világháborús élményeiről (2:45), tanulmányairól (4:40), a „diák munkatáborról” (9:09), a szovjet katonák fogadtatásáról (10:37). Mesél arról, hogy meglincseltek egy katonát, miután megerőszakolt egy nőt (14:54), az angol bombázásokról (15:35), a háború utáni jegyrendszerről (17:22), az egyházi iskolákkal kapcsolatos emlékeiről (19:32), végül arról, hogyan kényszerítették arra, hogy belépjen a kommunisták ifjúsági szervezetébe (21:33).
Interjúalany: Barna Dezső
Felvétel időpontja: 2010. december 28.