Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
1956
MADISZ
II. világháború

A cselédlánykörtől a MADISZ-on és az MKP-n át diplomáciai területre

2647 megtekintés

Hossz: 00:52:00
Leírás: Az interjúalany mesél a Horthy-korszak végéről, arról, hogy hogyan érintette Debrecent a II. világháború, és hogyan került kapcsolatba a városba érkező kommunistákkal. Elmondja, hogy hogyan ment ki férjével Argentínába diplomáciai kiküldetésbe, majd miért hívták őket vissza az 1956-os események után. 0:25--születés, család, hogyan gazdálkodtak, hogyan hatott rájuk a gazdasági válság; 8:0--iskolái, mit tudott továbbtanulni, hogyan tudott elhelyezkedni a postán; 12:48--vallásos nevelése, Soli Deo Gloria, a református egyház cselédlánykörének működése, a korabeli cselédlányok kiszolgáltatottsága; 17:0--a II. világháborúval kapcsolatos emlékei, a debreceni tankcsata, Debrecen bombázása,a közigazgatás nyugatra költöztetése és Debrecen szovjet megszállása; 24:0--az első kommunisták megjelenése a városban, hogyan csatlakozott a hozzájuk és vesz részt a propaganda tevékenységben, hogyan kezd szónoklatokat tartani; 29:35--hogyan került a diplomácia területére Argentínában, milyen feladatokat látott el ott a nagykövet feleségeként, az 1955-ös argentínai felkelés; 38:0--hogyan értelsültek az 1956-os magyarországi eseményekről, hogyan élték ezt meg a nagykövetségen, és hogyan támadja hátba férjét Magyarországon az argentin kommunista párt vezetése; 43:54--hazarendelésük Argentínából, további sorsuk
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Nagy Sándorné
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Debrecen, 1925
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. március 04.
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
A Szent István Gimnáziumban érettségizett, bár az irodalomtanára javasolta, hogy tanuljon tovább a Szovjetunióban, de édesapja elutasította ezt (0:58). A Közgazdasági Főiskola külkereskedelmi és világgazdasági szakára vették fel, s közben az ELTE orosz szakát is elvégezte (2:03).Randi Jenő, a "magyar rádió hangja" akkoriban igyekezett értelmiségieket is beszervezni a rádiózásba, így került oda Bán János is,végül újságíró lett(3:28). A 60-as években hétfőn nem volt adás, mivel azt a napot a családnak, a kultúrának és a művészeteknek kívánták fentartani (6:53). Egy ideig parlamenti tudósítóként dolgozott, ekkoriban Kádár Jánossal is beszélt, annak tévézési szokásairól(7:32). 1956-ban tartalékos tiszti képzésben vett részt Keszthelyen, szakaszát a Festetics kastélyban helyezték el(8.30). Az eseményeken felbuzdúlva tudosítani akart a Kossuth rádiónak, amelyet úgy kezdett, hogy a Festetics kastélyról eltűnt a vörös zászló.(10:30) Emiatt letartóztatták, de az egyetemisták követelésére kiengedték őket, ő pedig haza is ment (11:26). 1956 novemberében újra üzemelni kezdett a magyar televízió, így hát Bán János visszatért a munkájába (13:49). Nem politikai, hanem gazdasági riporter volt, ennek ellenére sok politikai jellegű politikai jellegű riportot készített (16:14). Több nyugat-európai országban is járt a '60-as évek második felében, hogy egy tv-sorozat (Nyugat-Európa magyar szemmel)keretében bemutassa Európa nyugati felét. Szerinte erre nagyobb lehetőség volt, mint a nyílt politikában (16:49). Bán János volt Moszkva első tudósítója egy éven keresztül, de mivel nem tudott külpolitikai jellegű munkát végezni, hazajött(20:03). Mivel politikailag nem felelt meg, sokan el akarták tanácsolni, de egy munkatársa közbenjárásának köszönhetően nem rúgták ki a televíziótól, s a hiradóhoz került (22:05). A hiradóban a belpolitikával és a sporttal foglalkozott, de egy kommentárban a következőket fogalmazta meg "Aki gyalog jár, az gyalog gondolkodik!" - ez újra felháborodást keltett (24:07). De egy május 1.-i felvonulás alatti beszédében Kádár János burkolt szavakkal, de megvédte Bán Jánost (25:07). Véleménye szerint a Kádár korszakban is nyílt lehetőség arra, hogy az újságírók és a komplett média elmondhassa a véleményét - még ha más keretek között is (27:08). Bán János vezette a legelismertebbnek és legsikeresebbnek számítő "66" című műsort (28:51). Első vendége az OTP elnöke volt (30:00). Egy ilyen műsorban felvette a sztrájkjog kérdést 1988-ban, és még ekkor is annyira szigorú volt a rendszer, hogy már másnap kirúgták (31:10). Úgy véli, hogy a fiatalokban is megvan a tehetség, mert az általa felnevelt emberek ott vannak a magyar tévécsatornáknál(37:54).
Interjúalany: Bán János
Felvétel időpontja: 2011. május 03.

Hossz: 01:16:00
Az interjúalany beszél családjáról és iskolaéveiről (0:08), majd arról, hogyan került a repülőszövetségbe (1:37). Szól sorozásáról, és arról, miként került a taszári repülőtérre (5:24). Szól az ejtőernyősök körében kialakult családias hangulatról, a mindennapokról (9:58), majd elmesél egy halálos kimenetelű ejtőernyős balesetet (14:45). Beszél a II. világháborúról, a német (19:40) és a szovjet megszállásról, elmesélve, hogyan menekültek családjával egy szovjet támadás elől (23:28). Felidézi továbbá, hogyan zuhant le a közelben egy Liberátor, és mi történt a személyzetével (30:33). Szól arról, hogy mit és mennyit ettek a II. világháborúban (35:45). Hosszasan beszél az ejtőernyős ugrásokról, a technikáról és a veszélyekről (43:40). Szól házasságáról (55:28), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (56:52), valamint leszereléséről (1:03:10). Végül faragásairól és amerikai élményeiről beszél (1:05:06).
Interjúalany: Vogel József
Felvétel időpontja: 2011. február 04.

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél arról, hogy már 6 évesen cselédnek adták (0:54), mesél II.világháborús emlékeiről (2:30), a Rákosi-korszakról, a TSZ-ekről és a beszolgáltatásokról (3:30), a Kádár-rendszerbeli téeszesítésről (5:09), férje katonai szolgálata alatti életéről (6:50), majd visszatér a II.világháborúra, beszél a szovjet katonák viselkedéséről (10:00), a helyi 1956-os eseményekről (17:40), 1967-es szovjetunióbeli útjáról (18:18), kommunista párti tagságáról, valamint az orosz laktanyákról (22:33).
Interjúalany: Szabó Sándorné
Felvétel időpontja: 2010. július 15.