Interjú

Gyűjteményhez ad
államapparátus
oktatás
tanács
rendszerváltoztatás
MDF
osztályharc
kárpótlás
Kádár-korszak
polgármester
FKGP
KDNP

Rendszerváltó polgármester voltam

2858 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: Az interjúalany beszél tanulmányairól, arról, hogy egy ideig nem tudott továbbtanulni osztályidegen származása miatt (0:36), de végül mégis elvégezte a marxista egyetemet (5:33). Mesél boltos munkájáról (7:01), polgármesteri munkájáról (9:35), a rendszerváltoztatás előzményeiről (11:57), a rendszerváltoztatás idején fennálló leányfalui pártviszonyokról (16:48), arról, hogyan lett polgármester (17:18), arról, hogyan zajlott az átmenet, valamint ismét beszél polgármesteri tevékenységéről is (30:06).
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Adorján Istvánné
Interjúalany lakhelye: Leányfalu
Interjúalany született: Gyermely, 1947
Interjúalany foglalkozása: polgármester, tanácsi dolgozó
Felvétel időpontja: 2010. december 17.
Felvétel helyszíne: Leányfalu

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél családjáról, nagyszülei kitelepítéséről (0:25), a második világháborúról (4:28), a szülei ’50-es évekbeli emlékeiről (6:07), a kisiskolás korában ért hátrányos megkülönböztetésről (8:15), középiskolás élményeiről (9:30), főiskolás éveiről (10:31), arról, hogy nem volt kisdobos, úttörő, és KISZ-tag (11:37), a hit életében játszott szerepéről (14:12), pályaválasztásáról (16:33), párválasztásáról, családalapításról (19:01), és missziós tevékenységéről (20:51).
Interjúalany: Bayer György
Felvétel időpontja: 2011. február 16.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél édesapja I. világháborús hadifogságáról (01:38), majd a román közigazgatás megjelenéséről Erdélyben (06:08). Beszél a II. világháborúról (09:00), különös tekintettel apjának a német hatóságokkal szembeni ellenállásáról, és táborba hurcolásukról (13:00). Szabadulásukról és németországi letelepedésükről is szól (26:08), ahol személyesen élte át Drezda terrorbombázását (31:12). Végül arról beszél, hogy a megszállási zónák felállítása után, hogyan telepítették vissza családját Magyarországra (38:18).
Interjúalany: Bakó András
Felvétel időpontja: 2010. október 11.

Hossz: 00:49:00
Bemutatja az Alföldről származó családját (-3:23), majd beszél édesapja elhurcolásáról málenkij robotra. (-7:40) Kitér a Dunapatajon töltött gyermekkori évekre, majd a középiskolai tanulmányaira (-11:23) Visszaemlékszik az 1956-os forradalom fővárosi eseményeire. (-23:00) Beszél tanulmányai folytatásáról (esti gimnázium) és a teológiai tanulmányairól. (-31:25) Kitér arra, miért nem vitték el sorkatonai szolgálatra. (-32.30) Beszél Kecskemétre történő kihelyezéséről és lelkészi hivatásáról, majd áthelyezéséről Pécsre 1970-ben. (-35:00) Kitér a református egyház helyzetére, lelkészi feladatokra. (-39:33) Részletezi az Állami Egyházügyi Hivatal szerepét a Kádár-korszakban. (-47:28) Beszél a rendszerváltoztatás előidézte változásokról és börtönlelkészi és tábori lelkészi hivatásáról. (-49:30)
Interjúalany: Szalay Lajos
Felvétel időpontja: 2011. május 12.