Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
MSZMP
államapparátus
egyház
oktatás
sport
1956
rendszerváltoztatás
FIDESZ
'50-es évek
párttagság
Trianon
80-as évek
MSZP
60-as évek
90-es évek

Interjú Szalay Ferenccel

3016 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Leírás: Az interjúalany Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, országgyűlési képviselő. Elmondja családjának történetét, esztergomi származását. Családjában a kommunista rendszer alatt is beszéltek a "tiltott" témákról, a II. világháború, a Horthy-korszak, a Rákosi-korszak, az 1956-os forradalom valós eseményeiről. (02:54) Beszél arról, milyen nehéz volt vallásos életet élni. Édesapja kiugrott katolikus pap volt, miután szülei elváltak édesanyja nem engedte templomba járni Esztergomban. Miután elköltöztek, a vallás fontos szerepet játszott az életében. A mai napig aktívan részt vesz a szolnoki hitélet szervezésében. Véleménye szerint a vallás szükséges a megfelelő erkölcsi értékrend kialakulásához. (5:32) Elemzi az ország demográfiai problémáit. Fontos lenne, hogy minden család legalább két gyermeket vállaljon, utána pedig neveljék bele a gyerekekbe a fontos értékeket, elsősorban példamutatással. (8:38) Beszél gyermekkoráról, iskolás éveiről. Eleven gyerek volt, ezért édesanyja többször új iskolába íratta be. Kémia fakultációra járt, közben aktívan sportolt. Ez a tanulás rovására ment, ezért szakmát kellett tanulnia, autóvillamossági műszerésznek tanult. A szakmunkásképzőben nagyon rosszul érezte magát. Ekkor kezdett el keményen tanulni, hogy mégis mehessen főiskolára. (12:20) Az egri főiskolára került, ahol KISZ tag lett. A különböző programok szervezésében vett részt, de ezek kulturális és szórakoztató jellegűek voltak, politikával nem foglalkozott. 1979-ben, amikor több évfolyamtársát kötelezték, hogy belépjen az MSZMP-be, ébredt rá, hogy milyen rossz is a politikai rendszer. Az interjúalany fellépett a kötelező pártpolitika ellen, ezért családi háttere miatt zaklatták. (15:00) Későbbi feleségét a főiskolán ismerte meg. Mivel ő szolnoki volt, az interjúalany is követte őt ide. Itt kaptak lakást, munkát és itt tudott kosárlabdázni is. Módszertani előadóként ellenőrizhette a szolnoki sportéletet. Beszél az egyes szakosztályok nagy edzőiről (17:14) Beszél jobboldali identitásáról, de elismeri a baloldali értékeket is. Ő a konzervatív értékeket követi, tiszteli a múltat, a nemzetet, a vallást. Mindemellett nagyon fontosnak érzi a szociális érzékenységet, így értékrendjében jobb és baloldali elemek egyaránt fellelhetők. (18:28) Elmondja, hogyan került a politikai életbe. 1990-ben felkérték, hogy dolgozzon az Egészségügyi-, Szociális- és Sportbizottság sport alosztályában. Beszél a bizottsági munkáról, érezte, hogy tehet valami fontosat Szolnok városáért. (20:02) 1994-ben lett a FIDESZ színeiben városi képviselő. 1998-ban az előző polgármester államtitkár lett, így ő lett a szolnoki jelölt, a választásokat megnyerte. 2002-ben elvesztette a választásokat, ez azért volt élete legrosszabb időszaka, mert úgy gondolta, hogy a lakosok értékelni fogják eddigi munkáját. Ráébredt, hogy a hála nem politikai kategória. 2006-ban újra jelöltette magát polgármesternek, néhány szavazattal sikerült nyernie. 2010-ben újra megnyerte az önkormányzati választásokat és a körzetben először ő jutott be FIDESZ-es egyéni képviselőként a parlamentbe. Büszke arra, hogy a baloldali város mostanra konzervatív értékeket is magáévá tett. (25:18) Elmondja a parlamenti munkáját. A Turizmus- és Sportbizottságban dolgozik. A FIDESZ-en belül először a szakpolitikusok alakítják ki álláspontjukat, csak utána kerülnek a témák a frakció elé. Elmondja, hogy Orbán Viktor nehéz vitapartner, de teljesen demokratikus gondolkodású. (28:14) Sok civil szervezet munkájában vesz részt, legfontosabb számára ezek közül a szolnoki Széchenyi városrész fejlesztése. Többedmagával sikerült rávennie az itt élőket, hogy kapcsolódjanak be a közösségi munkába. (31:26) Elmondja, hogy szerinte mit kell csinálnia egy jó polgármesternek. Nem szabad különbséget tennie az emberek között és nem szabad mások elé helyeznie magát. Össze kell tartania a közösséget, mindig a többség érdekeit kell képviselni. (34:16) Az interjúalany a Kosárlabda Szövetség elnöke. Itt fontos szakmai munka folyik. Mindig elmegy a meccsekre is. Elmondja, hogy a szolnoki kosárlabdának már közösség összetartó ereje van. Fontos, hogy a sport példaképeket állít a fiatalok elé. (36:48) Minden területen elsősorban édesapját tekinti példaképének. Emellett nagyon tiszteli Áder Jánost, Navracsics Tibort, Orbán Viktort, Máramarosi Győzőt (evezős edző). (38:46) Legnagyobb sikerének családját érzi. 33 éve házas, büszke gyermekeire. Politikailag legnagyobb sikerének a 2006-os választási győzelmet tekinti, mivel sikerült a padlóról felállnia. (41:22) Szeretné elérni, hogy az ifjúság továbbvigye az idősebbek értékeit, folytassák a munkát. Már sikerült létrehozni egy 40-50 fős ifjúsági csoportot. A fiataloknak vállalniuk kell önmagukat, tisztában kell lenniük a bennük rejlő erővel. (42:50)
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Szalay Ferenc
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Esztergom, 1955
Interjúalany foglalkozása: országgyűlési képviselő, polgármester
Felvétel időpontja: 2011. március 17.
Felvétel helyszíne: Szolnok

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:01
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan került a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagydobosról a mátrai Recskre, illetve hogy hogyan lett a mezőgazdasággal foglalkozó családba született gyermekből bányász. Beszél az édesapja II. világháborús hadifogságról és az 1950-es évekről. Elmondja az államosítással, illetve a téeszesítéssel kapcsolatos személyes emlékeit. Mesél a beszolgáltatásokról, 1956-ról, és egy sztrájkról, melyben maga is részt vett. 0:10--születés, család, nagyszülők és szülők foglalkozásai; 3:19--édesapja emlékei a nyugati fronton töltött hadifogságáról; 7:10--hogyan minősítik az anyai ágat kuláknak; 8:6--a háború utáni újrakezdés, apja munkája az építőiparban; 10:46--iskolái; 12:40--milyen volt az élet az 1950-es években; 15:45--hogyan hatott rájuk a téeszesítés, hogyan hatott ez a pályaválasztásra; 21:46--katonaság, házasság, munkája bányászként; 23:45--emlékei a Rákosi-korszakról és az 1956-os eseményekről, hogyan segíti a falu a felkelő munkásokat; 31:0--milyen forrásokból értesültek a különböző eseményekről; 34:12--az első fogyasztási cikkek megjelenése a lakóhelyén; 38:0--küldöldi utazások, az útlevelek; 41:8--a recski tábor hatása a recskiek életére
Interjúalany: Madár Gyula
Felvétel időpontja: 2011. február 10.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél a II. világháborúról (1:40, 17:56), zöldávós bátyjának meghurcolásáról és hadbírósági peréről (8:54). Később az 1956-os forradalom helyi hatásairól (25:40), illetve az oktatói éveiről beszél (30:09).
Interjúalany: Bálint Andrásné
Felvétel időpontja: 2010. december 18.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a hagyományos bábákról, a magyar katonák közelségéről és az ebből adódó katonásdi játékokról (0:44), majd rátér édesapja honvédségi szolgálatára a visszacsatolásoknál, illetve a II. világháborúból való kimaradására (5:03). Szól arról, miként kezdett el érdeklődni a történelem, a helytörténet és a néprajz iránt (7:23), valamint arról, hogyan került fel mégis Budapestre ipari tanulónak (11:26). Beszél az 1956-os forradalmat illető emlékeiről, illetve értékeli a forradalmat (13:42). Szól munkájáról (16:00), és arról, hogyan lett a Honismereti Klub elnöke (18:05). Beszél a Kiskunmajsa monográfia elkészítésében, főleg a vallási élet kutatásában végzett munkájáról (22:35), valamint az erőfeszítésekről egy múzeum felállításában (25:00). Visszatér egy II. világháborús családi emlékre (30:18), szól Kiskunmajsa fellendüléséről (34:40) majd a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket hasonlítja össze (32:40).
Interjúalany: Csík Antal Mihály
Felvétel időpontja: 2011. március 22.