Az interjúalany beszél születéséről, egyik ágról horvát, másik ágról magyar őseiről, a Czapáry név eredetéről (0:58). Szól édesapja munkájáról és lakhelyükről (5:58). Szól oktatásáról, a zalaegerszegi Deák Ferenc polgári iskoláról, valamint arról, hogyan került az Eötvös Collegiumba és ott mely tanárok tették rá a legnagyobb hatást (9:20). Beszél arról, hogy a budapesti egyetemen nem érte megkülönböztetés a zsidókat, sőt, rajongtak Fejér Lipót professzorért (17:02). Mesél az akkori egyetemi életről, a gólyák tréfálkozásairól, tanulásról, és arról, hogyan helyezkedett el az egyetemen még tanulóként (19:20). Mesél a bécsi döntéseket kísérő ovációról, tüntetésekről, melyen ő is részt vett, valamint arról, hogy Észak-Erdély visszaszerzése után egy egyetemi csoporttal kiment Magyarborzásra utat építeni (24:45). Szól Magyarország hadbalépéséről (28:02), családja elmeneküléséről Zalaapátiból, és arról, hogy visszatérésükkor az állásukat már elvesztették (29:30). Egyik unokatestvére ijesztő lelki állapotban tért vissza a Don-kanyarból (31:30). 1944 októberétől híradósként szolgált (33:15). Beszél a német megszállásról, ahogy az Eötvös Collegiumban bujkáló egyik franciát letartóztatták, vagy ahogy egy Zala megyébe menekült bajor papot elvittek a csendőrök (35:20). A háború során nyugatra vitték, angol hadifogságba került, majd 1946 februárjában hazaszökött (37:25). Beszél a németországi éhezésről (40:20), majd arról, hogyan védték meg egyszer amerikai katonák az oroszoktól (41:18). Szól Magyarország 1945 utáni helyzetéről (44:00), tanári pályájáról (46:38), valamint arról, hogy rövid ideig ő maga is a Nemzeti Parasztpárt tagja volt (48:46). Szól Mindszenty József személyiségéről, akinek Zalaegerszegen még ministrált is (53:38). Szól rokonáról, Martincsevics Pál gyékényesi plébánosról és Hajnal Zénó ferences atyáról, akiket bolgárok lőttek le. Brusznyai Árpádról, akivel együtt járt az Eötvös Collegiumba, szintén megemlékezik (55:35).

Az interjúalany beszél családjáról (0:24), katonai behívójáról (0:52), az 1956. október 23-i történésekben játszott szerepéről (1:22), a további napok eseményeiről, melynek kapcsán megemlíti Biszku Béla szerepét (5:44), a Köztársaság téri pártház ostromának nyitott kérdéseiről (6:40), a forradalommal kapcsolatos nézeteiről (9:49), felettesei sorsáról (10:17), letartóztatásáról, az ezt követő eseményekről (13:30), a letartóztatás körülményeiről (16:43), az ítélet-végrehajtás előtti utolsó éjszakáról és magáról az akasztásról (19:32), a politikai foglyokkal való bánásmódról és a börtönbeli személyzettel szemben tanúsított ellenállásáról, és annak következményeiről (23:53), arról, hogyan tudta meg, hogy kegyelmet kapott (30:11), hogyan tudta meg, hogy szabadul (32:09), hogyan teltek a börtönben töltött napok (35:53). Beszámol arról, hogy szabadulása után 5 évig még felfüggesztettet kapott (36:31), megemlíti szabadulása utáni munkahelyeit (37:35), a börtönévek hatásait későbbi életére (38:00), a rendszerváltoztatás utáni elismeréseit, kitüntetéseit (38:43), végül kitér arra is, hogy a haragját már a börtönben kiadta, és hogy az akkori időszakra már nem sokat gondol (39:23).

00:00 - család, iskolák (elemi, polgári, gimnázium, egyetem); 04:00 - Katonai szolgálata; 04:30 - Könyvtárigazgatóként Makón; 05:45 - milyen változások következtek be Makó életében; 08:00 - milyen emlékei vannak az 1956-os makói eseményekről; 16:20 - hogyan költöztették el a könyvtárat; 18:00 - hogyan dolgozott zenészként; 20:00 - hogyan került Mórahalomra tanárként; 21:00 - tanári munkája Szentesen; 22:30 - Doktori disszertációjának története; 23:40 - hogyan lesz főiskolai tanár Egerben; 28:00 - kutatásai a kubikusok történetével kapcsolatban; 31:30 - hogyan lesz főiskolai tanár Szolnokon;