Interjú
Gyűjteményhez ad
Balázs István könyvkiadó beszél családjáról és zsidó identitásáról
2826 megtekintés
Hossz: 00:43:30
Leírás:
Az interjúalany mesél a zsidó származású családját a XX. század első felében ért megpróbáltatásokról, iskolájáról, családja valláshoz való viszonyáról, pályaválasztásáról, párttagságáról és a Kádár-rendszer valamint a nyugaton élő magyarok viszonyáról.
0:11--születés, család, szülők, nagyszülei elszegényedése, apja árvaházi évei;
5:7--apja munkaszolgálata, oroszországi hadifogsága és feleségével kötött távházassága;
7:25--anyja családja, a család vallásossága, hogyan érintette őket a holokauszt, milyen rokonai haltak, illetve menekültek meg;
14:30--mi történt velük 1945-ben, szülei házassága, lakóhelyük;
17:48--iskolás emlékei;
23:18--első látogatása a zsinagógába, családja viszonya a zsidó valláshoz;
27:11--egyetemi évei;
29:39--miért nem veszik fel a pártba;
30:42--pályaválasztása, hogyan lett újságíró;
37:12--milyen volt az ország, illetve a nyugati magyarok viszonya;
40:46--miért maradt hűséges a párthoz
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve:
Balázs István
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Budapest,
1949
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. május 03.
Felvétel helyszíne:
Kapcsolódó interjúk
Fontos az Izrael melletti kiállás
Hossz: 00:38:00
Gadó György 1930-ban született egy zsidó családban. A holokausztot túlélve 1945 után csatlakozott a kommunista párthoz. Csak az 1960-as évektől kezdett ráeszmélni a kommunista rendszer valódi arcára, arra például, hogy mennyire félretájékoztatják az embereket. Különösen bántónak találta ezt a frissen megalakult Izrael állam vonatkozásában, ami döntő szerepet játszott abban, hogy kilépett az MSZMP-ből és csatlakozott a Demokratikus Ellenzékhez.
0:5--milyen vallási háttérből származott;
2:0--hogyan változott meg 1945 után a vallás helyzete a világon és Magyarországon;
4:25--milyen volt a személyes viszonya gyermekkorában a valláshoz;
6:59--hogyan zajlott Magyarországon a holokauszt, hogyan sikerült túlélnie a holokausztot;
14:34--hogyan folytatódott az élete a háborút követően, hogyan tanult tovább;
19:6--hogyan és mikor kezdett el a különböző ifjúsági szervezetekben tevékenykedni;
24:7--milyen volt első munkahelye a Népművelési Minisztériumban;
26:30--munkája a Népszabadság sajtóarchívumában;
28:37--munkája a KSH-ban;
31:21--hogyan és miért lépett ki a pártból;
33:13--hogyan csatlakozott a Demokratikus Ellenzékhez, minek köszönhető az Izrael melletti kiállása
Interjúalany: Gadó György
Felvétel időpontja: 2011. február 11.
Készítette: Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest
A zene szeretete
Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (0:38), zenével való kapcsolatának kezdetéről, tanulmányairól (3:31), a nyíregyházi zeneiskola felépítéséről (9:40), arról, hogy 37 évig zongorakísérőként is tevékenykedett a Nemzeti Filharmonikus Zenekarban (12:28). Mesél Vikár Róbertről, akinek a nevét 2002 óta viseli az iskola (14:40), valamint a pezsgő kelet-magyarországi zenei életről (21:36).
Interjúalany: Babka József
Felvétel időpontja: 2011. március 03.
Ciszterci öregdiákok
Hossz: 00:30:20
Az interjúalany mesél a Horthy-korszak iskolájáról, nevelési elveiről és a cserkészettel kapcsolatos élményeiről. Szól világháborús emlékeiről is, valamint elmondja, hogy milyen állást talált az épülő kommunizmusban az egyetem elvégzése után.
0:10--születés, tanulmányai, milyen volt a nemzeti nevelés az iskolában;
12:42--milyen tárgyakat tanultak a gimnáziumban, milyenek voltak az órák;
16:57--hogyan érintette őket a háború, milyen módon érintette ez az iskolai életet, az iskolai tananyagot, hogyan kellett cserkészként figyelniük az ellenséges repülőket;
21:10--belépése a cserkészetbe, a cserkészetről őrzött emlékei;
23:00--a cserkészet feloszlatása után hogyan ápolták tovább a cserkész-hagyományokat és hogyan élesztették újra a cserkészetet;
26:19--hogyan alakult az élete a gimnázium elvégzése után, milyen nehézségei voltak jogászként az elhelyezkedésben, és milyen munkát talált végül
Interjúalany: dr. Páva István
Felvétel időpontja: 2011. november 24.
