Interjú

Gyűjteményhez ad
sport
üdülés
Nagy Imre
1956
pályaválasztás
munkástanácsok

Lovastúrák a Kádár-korszakban

3286 megtekintés

Hossz: 00:45:58
Témakörök: Sport, kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany elmeséli, hogy származása, illetve későbbi 1956-os tevékenysége miatt miért nem sikerült hosszú időn keresztül megfelelő állást találnia, és hogy hogyan sikerült az 1970-es években beindítania egy lovastúrák szervezésével foglalkozó vállalkozást. 0:12--születés, család; 1:15--továbbtanulása, miért nem sikerült tengerésznek lennie és hogyan tanult tovább, és milyen nehézségekkel kellett szembenéznie származása, illetve 1956-os tevékenysége miatt; 4:2--hogyan kezdett az 1970-es években idegenforgalmi tevékenységbe; 14:37--hogyan működtek a szocializmusban a lovastanyák, milyenek voltak a lovastúrák
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Molnár Pál
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Kaposvár, 1928
Interjúalany foglalkozása: lovas tanya működtetése, lovasoktató ma nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. május 04.
Felvétel helyszíne: Balatonendréd

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:47:00
Az interjúalany beszél családjáról, a falusi világról, annak munka- és szabadságközpontú erkölcsiségéről (0:10). Nagyapja és dédapja is bíró volt, akinek vezető szerepe volt a faluban (5:52), ám a háború nagyon megviselte a nagyapját, mert neki kellett frontra vagy munkaszolgálatra kijelölnie az embereket, ezért 1945 után vissza is vonult (8:40). Szól arról, hogyan került ki édesapja a Don-kanyarhoz, miként tért vissza, és miként sorozták be a Vörös Hadseregbe (9:30). Szól édesapja hazatéréséről, arról, hogy az állatokat mind elvitték a földekről, illetve arról, hogy a háborús élmények miatt édesapja évekig nem volt képes ágyban aludni (13:10). Szól arról, hogyan szereztek új állatokat a csempészet révén (15:20), majd arról, hogyan próbálták kollektivizálni a mezőgazdaságot a Rákosi-rendszerben (16:30). Elmeséli, hogy édesapja inkább neki adott tejet, minthogy hiánytalanul teljesítse a beszolgáltatást, de végül nem esett bántódása (19:50). Szól oktatásáról, a kommunista propagandáról és az ünnepekről (21:30), valamint a külön hittan és az ideológia kettős neveléséről (25:30). Beszél középiskolájáról (28:52), majd az 1956-os forradalom miskolci eseményeiről, ami annyira megihlette, hogy verset írt Csillaghullás címmel (31:00). Külön szól a megtorlásról, az 1919-es fenyegető propagandaplakátok kitételéről, egy 18 éves fiú nyilvános akasztásáról, és egy olyan kiállításról, ahol kinagyított fotókat mutattak a tüntetésről, beépített emberek pedig azt figyelték, hogy felismernek-e valakit (35:40). Szól a történelem-földrajz szakról a debreceni egyetemen, elhelyezkedéséről, valamint arról, hogy rábízták a KISZ szervezését az iskolában, melynek keretében fáklyás meneteket is kellett szeveznie a vietnámi háború ellen (42:26).
Interjúalany: Dr. Mádainé Dudás Ilona
Felvétel időpontja: 2010. november 26.

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél debreceni gyökereiről, őseiről, így Simonfi Sámuel bíróról, akinek az ideje alatt építették a Nagytemplomot. Szól a család katonai hagyományairól, huszár édesapjáról, édesanyjával való megismerkedéséről és frontszolgálatáról, a menekülésről (0:14). Visszaemlékszik, hogy osztrák terülen néger katonákkal találkozott, valamint arra, hogy látták Sankt Pöltent égni (3:50). Beszél a háború utáni visszatérésről, újrakezdésről (6:00), valamint arról, hogy osztályidegennek számítottak, ezért vonták meg hadiárvasági támogatásukat is (6:00). Szól a debreceni méntelepről, ahol a régi huszártisztek dolgoztak, akik már nem lehettek katonatisztek (9:05). Szól a hagyományőrzés egyre tudatosabb vállalásáról, a sárvári múzeum kialakulásáról (11:40), valamint a lovastúrákról (15:00). Szól a lovas hagyományőrzés prominens alakjairól, a nyíregyházi és sárvári váltott ülésekről, valamint tevékenységeikről, könyvkiadásokról (15:50). Beszél a huszárság értékeiről, egyre bővülő állományukból, és annak fontosságáról, hogy a fiatalok megértsék a huszárság és a hagyományok fontosságát (19:40). Szól a világméretű elterjedtségről, a francia vagy nepáli huszárokról, a huszártalálkozókról (21:10). Szól a Szilágyi-csoportról, akiket Dániában kerítettek be az oroszok, de nem fegyverezték le őket, mert a dán király úgy nyilatkozott, hogy az ő vendégei (23:00).
Interjúalany: dr. Szentgyörgyvölgyi Péter
Felvétel időpontja: 2010. december 11.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családjáról és a két világháború közötti oktatásról (0:35), majd rátér a népi írókkal való kapcsolatára, fiatalkori baloldali gondolkodására (06:25). Szól az iskola államosításáról (10:22) és arról, hogyan lépett be a Nemzeti Parasztpártba (11:52). Beszél a népi kollégiumok alapításáról (17:36), működéséről (21:28), majd a megszüntetésükkel kapcsolatos vitákról (24:38). Szól a beszolgáltatásokról (26:00), elmesélve, hogyan vett részt ő is bennük (29:25). Beszél a hatvanas évek kulturális fellendüléséről (37:48), és végül a rendszerváltoztatásról (39:20).
Interjúalany: Fercsik Mihály
Felvétel időpontja: 2011. február 18.