Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
kommunista diktatúra
oktatás
Mindszenty József
osztályharc
front
továbbtanulás
II. világháború
X-es származás
szovjet megszállás
Református Egyház
Ausztria
amerikai hadsereg

dr. Szentgyörgyvölgyi Péter

4253 megtekintés

Hossz: 00:26:00
Témakörök: kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany beszél debreceni gyökereiről, őseiről, így Simonfi Sámuel bíróról, akinek az ideje alatt építették a Nagytemplomot. Szól a család katonai hagyományairól, huszár édesapjáról, édesanyjával való megismerkedéséről és frontszolgálatáról, a menekülésről (0:14). Visszaemlékszik, hogy osztrák terülen néger katonákkal találkozott, valamint arra, hogy látták Sankt Pöltent égni (3:50). Beszél a háború utáni visszatérésről, újrakezdésről (6:00), valamint arról, hogy osztályidegennek számítottak, ezért vonták meg hadiárvasági támogatásukat is (6:00). Szól a debreceni méntelepről, ahol a régi huszártisztek dolgoztak, akik már nem lehettek katonatisztek (9:05). Szól a hagyományőrzés egyre tudatosabb vállalásáról, a sárvári múzeum kialakulásáról (11:40), valamint a lovastúrákról (15:00). Szól a lovas hagyományőrzés prominens alakjairól, a nyíregyházi és sárvári váltott ülésekről, valamint tevékenységeikről, könyvkiadásokról (15:50). Beszél a huszárság értékeiről, egyre bővülő állományukból, és annak fontosságáról, hogy a fiatalok megértsék a huszárság és a hagyományok fontosságát (19:40). Szól a világméretű elterjedtségről, a francia vagy nepáli huszárokról, a huszártalálkozókról (21:10). Szól a Szilágyi-csoportról, akiket Dániában kerítettek be az oroszok, de nem fegyverezték le őket, mert a dán király úgy nyilatkozott, hogy az ő vendégei (23:00).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Interjúalany neve: dr. Szentgyörgyvölgyi Péter
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Debercsény, 1942
Interjúalany foglalkozása: ügyvéd, politikus, jogász
Felvétel időpontja: 2010. december 11.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
0:00 családi háttér, gyerekkor, édesapja a II. magyar hadseregben szolgált, ahol az édesapja eltűnt a harcok alatt, őt 17 évesen elvitték Oroszországba, 841 napot töltött a Szovjetunióban 2:54 a szovjet hadsereg érkezésekor minden házba elszállásoltak katonákat, ők pedig a harcok alatt a pincékben éltek 5:43 egy litánián a tanítójuk felolvasott egy névsort, akiknek két napi élelemmel és meleg ruhával jelentkezniük kellett a községházán 6:50 gyalog Pécsváradra viszik őket, őt hazaengedik, de megint elviszik őket, egy hétig egy istállóban voltak, majd bevagonírozták őket; volt aki megszökött a transzportból 10:50 fűtetlen vagonokban viszik ki őket Oroszországba, a Donyeck-medencébe viszik őket 13:43 a lágerekben akkoriban nem volt ajtó, nem volt ablak, olvadáskor beázott, egy hét után kaptak csak szalmazsákot és priccset 15:20 az emberek többsége bányákba került, ők azonban nem a bányába kerültek, hanem a felszínen kellett fát hordaniuk 16:30 a napirendjükről mesél, és arról, hogy az oroszok rendkívül szegények voltak, fekete kenyeret kaptak enni, télen pedig savanyú káposztaleves, köleskása, kukoricakása stb. 19:14 később egy kolhozba mennek dolgozni 24:50 a kórházról mesél, az élelmezés ugyanolyan volt, mint a táborban, az orvos, aki kezelte őket, szintén deportált volt 29:18 a kórházból már a hazatérő csoport lágerébe került, a hazaút nagyjából egy hétig tartott vonattal 31:20 Debrecenben az úttörők fogadták őket, kaptak vacsorát, és egy kaszárnyában szállásolták el őket, majd másnap egészségügyi vizsgálatok alá vetik a hazatérőket 32:49 egy társa értesíti az édesanyját, mivel később engedik el, hajnalban ér a vonat Pécsre, ahol már várt rá az édesanyja 36:34 otthonuk azonban nem volt, mert távollétében elzavarták őket a házukból
Interjúalany: Guhr Károlyné
Felvétel időpontja: 2011. január 21.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany mesél iskolás éveiről, a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, pályaválasztásáról és tanárként végzett munkájáról. Beszél a helyi hagyományőrzésben végzett tevékenységéről, a helyi népszokásokról, tradíciókról. 0:42--születés, család, származás, iskolák, a korabeli oktatás 8:54--mit csinál az iskola után (munka és játék a családi gazdaságban) 13:00--milyenek voltak a korabeli vidéki Magyarország öltözködési szokásai 14:28--középiskolás és kollégiumi évek 18:17--a Nyersgesújfalu elleni légitámadások, a front átvonulásának helyi hatása, a bevonuló orosz katonák viselkedése 26:13--közép- és felsőfokú tanulmányai a háborút követően, az egyház és az állam viszonya (szerzetesrendek feloszlatása, iskolák államosítása), hogyan került a pedagógiai főiskolára Szegedre 30:00--hogyan kerül vissza szülőhelyére tanárként 30:29--emlékei 1956-tal kapcsolatban, hogyan lesz az ezt követő megtorlásoknak köszönhetően iskolaigazgató 31:23--hogyan váltják le az iskolaigazgatói posztról a téeszesítés miatt, milyen egyéb kultúrális tevékenységet végez a településen 34:31--a rendszerváltoztatással kapcsolatos emlékei 35:55--az erdőkürti hagyományok, szokások, a helyi pávakör megalakulása, tevékenysége 40:46--a szlovák nyelv, kisebbség helyzete Erdőkürtön, a két felekezet (evangélikus, katolikus) viszonya Erdőkürtön
Interjúalany: Budai József
Felvétel időpontja: 2011. február 11.

Hossz: 00:38:04
Az interjúalany beszélt arról, hogy hogyan került kapcsolatba a politikával, illetve hogyan kapcsolódott be a politizálásba egyetemi évei során. Mesél az 1980-as évek közhangulatáról, az MSZMP megreformálását célul kitűző reformkör megalapításáról, illetve az 1990-es választásokról. Végül szól Horn Gyula 1994-ben, Borsodban elszenvedett balesetéről is. 0:15--származása, családja, szülei; 2:6--a család kapcsolata a politikával; 3:50--hogyan értékeli az 1980-as évek politikai rendszerét, hogyan került kapcsolatba egyes ellenzéki csoportokkal és gondolatokkal az egyetemen; 11:40--milyen változások voltak a rendezvények, ünnepségek terén az 1980-as évek második felében; 13:50--párttagként hogyan látta a különböző ellenzéki mozgalmakat, milyen viták voltak erről a pártban, a párton belüli reformmozgalmak megalakulása, a Reformkör megalakítása; 24:35--az MSZP megalakítása, az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai, a köztársaság kikiáltása, a négyigenes népszavazás, hogyan zajlottak a választási előkészületek az MSZP-ben, milyen új problémákra kellett választ találniuk; 35:10--az 1994-es választások története
Interjúalany: Tompa Sándor
Felvétel időpontja: 2011. március 11.