Az interjúalany beszél őseiről, a két világháború közötti életviszonyokról Nagycenken, említi az első és a második világháborút. Hosszan szól Nagycenk parasztpolgári gyökereiről, Széchenyi Istvánról (7:04), majd a téeszesítés következményeiről (13:06). Beszél oktatásáról, képzéséről is (17:14). Beszél az 1956-os forradalomról, különös tekintettel a disszidálásra (23:19). Ezután a rendszerváltoztatás hatásairól (29:52) és a páneurópai piknikről beszél (32:52).

Az intejrúalany hosszan mesél az aszódi műszergyárban töltött évtizedekről és a hétköznapokról, szabadidő eltöltésének különböző lehetőségeiről, például a sportról és a bálokról. 0:35--család, származás, iskolái, felszabadulása az inassorból; 2:38--munkája az Ipari Műszergyárban, katonai szolgálata; 4:14--gyermekkora hétköznapjai, a korszak sportélete; 8:41--szórakozás és kultúra a fiatalkorában; 9:30--a műszergyár alapítása, milyen termékeket gyártottak az üzemben; 12:50--az ipari műszergyár focicsapata, milyenek voltak a korabeli futbalbajnokságok; 18:50--egyéb sportolási lehetőségek Aszódon; 22:13--családjuk mindennapjai, hogyan kezelték a pénzügyeket; 26:15--az aszódi bálok; 30:23--hogyan ismerkedik meg a feleségével, gyermekei, családja; 33:14--hogyan zajlott a korabeli udvarlás; 34:45--fia pályaválasztása; 36:35--munkája a helyi téeszben; 38:10--emlékei a rendszerváltoztatással kapcsolatban, miben látja a változást a Kádár-korszakhoz képest

A riportalany felidézi gyermekkorát. Szól a család származásáról, életkörülményeiről és arról, hogy 1944-ben elvesztette édesanyját (9:12-ig). Beszél a II. világháborús élményeiről (11:52-ig). Gyermekkora további részét árvaházban töltötte a három legkisebb testvérével együtt. Az általános iskolában kezdett el zenével foglalkozni, rövidesen a gyulai zeneiskolában tanult (18:15-ig). Sikeresen felvételezett a jó nevű, Gulyás György vezette békéstarhosi zenei szakközépiskolába. Egy év után az iskolát Rákosi bezáratta, a diákok szétszéledtek az országban. A riportalany előbb Békéscsabán, majd Debrecenben végezte középfokú tanulmányait (25:33-ig). Beszél a Zeneakadémiai éveiről (27:08-ig). Az 1956-os forradalmat még középiskolás diákként élte meg Debrecenben (32:30-ig). Szól arról, hogy negyedéves egyetemistaként kezdett el Pécsett tanítani az Antal György vezette pécsi zenei szakközépiskolában (34:45-ig). Elmondja milyennek látta Pécs kulturális életét az 1960-as években (35:29-ig). Felidézi a Mecsek Fúvósötös létrehozásának körülményeit (37:44-ig). Beszél arról, hogy a Mecsek Fúvósötös 40 éves fennállása alatt az ország egyik vezető kamaraegyüttese volt. Szól a külföldi szereplésekről (41:43-ig). A külföldi utak alatt előfordult, hogy megfigyelték az együttest, ugyanakkor a hatalom nem szólt bele abba, hogy milyen művészi tevékenységet folytatnak (44:36-ig). Az 1963-ban végleg letelepedett Pécsett, hamarosan a Művészeti Szakközépiskola zenei igazgatóhelyettese lett, emellett a város elismert művészévé vált (48:44-ig). Végezetül elmondja, hogy nyugdíjba vonulása után is aktív zenetanár maradt, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának oktatója (50:17-ig).