Interjú
Gyűjteményhez ad
Zajos életem volt
2606 megtekintés
Hossz: 00:32:00
Leírás:
0:00 családi háttér, gyermekkor
0:45 megjárta 1945-ben Berlint, Németországban nem volt élelem, azért kellett kimennie, mert az édesapja katonatiszt volt
3:27 a lakásukat elvették, ezért nehezen indult az élet
3:50 mesél a gyermekkoráról, családjáról, majd a munkáiról
9:08 mesél a második világháború időszakáról Vácon, látta a menetben elvitt zsidókat, felidézi a zsidótörvények hatásait
11:55 a német hadsereg bevonulását a főtérről nézte végig
14:20 az iskolát nem fejezhette be, mert az apja a bombázások miatt otthon tartotta
17:36 csalódott 1956-ban, és utálta emiatt a Szabad Európa Rádiót, mert fellázították a magyar népet
20:21 Nagy Imréről negatív véleménye van
22:00 Kádár János a népet maga mellé akarta állítani
27:04 visszaemlékezik a Rákosi-korszakra, a főbérlőjét elvitték börtönbe
31:37 a rendszerváltoztatásban csalódott
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
GRAF TIBOR
Interjúalany lakhelye:
Vác
Interjúalany született:
,
1927
Interjúalany foglalkozása:
villamosipari technikus
Felvétel időpontja:
2011. január 28.
Felvétel helyszíne:
Vác
Interjút készítette:
Madách Imre Gimnázium, Vác
Kapcsolódó interjúk
Két és fél év málenkij robot az Urálban – Macsi néni kálváriája
Hossz: 00:49:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, 12 évesen árvaságra jutott, így a nagymama nevelte fel, 16 évesen elment gyermekre vigyázni Visegrádra
2:09 mesél a bombázásokról, és a bukerről, ahová behúzódtak
2:50 Nagymarosra ment haza, és tíz napi munkára Vácra viszik a lakosság egy részét onnan gyalog, aztán vonattal vitték ki őket a Szovjetunióba
5:25 a Szovjetunióban elkapta a vérhast, mesél az ottani étkezésrők
7:46 a kórház után mosodába ment dolgozni
12:09 1946 januárjában lengyeleket és németeket hoztak hozzájuk
21:39 az Urálnál homokot rakodtak, ahol szintén találkozott magyarokkal
25:20 a mosási munkák vége után a tisztelet kellett kiszolgálnia
27:02 1947. június 9.-én a németeket hazaküldték, őket pedig augusztus 13.-án küldték haza, közbevetőleg még néhány tábori történetet mesél el
35:32 vonattal mentek haza, a táborban élő németek és magyarok egy részével
42:00 a visszailleszkedés nehéz volt, felidézi a megérkezés napjait.
Interjúalany: FENYVESI JÓZSEFNÉ
Felvétel időpontja: 2010. december 19.
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác
Az utolsó szegedi mozi
Hossz: 00:21:31
Az interjúalany a szegedi mozi múltjáról és jelenéről beszél.
0:15--a szegedi mozi megalapítása;
4:42--a mozi termeinek felosztása, ezek népszerűsége;
6:15--mozi és iskola;
7:30--átalakítások az 1970-es években, a kávézó kilakítása;
8:50--a mozi tulajdonosi szerkezetének átalakulása;
9:10--terveik egy múzeum létrehozásáról;
10:25--a videókölcsönző;
11:17--a látogatói kör változása;
13:55--egyéb szolgáltatásaik, hogyan tervezik meg a moziműsort, milyen filmeket vetítenek;
18:59--milyen filmeket szeret;
19:33--emlékei Petróczy Sándorról
Interjúalany: Szabó Éva
Felvétel időpontja: 2011. június 28.
Egy TSZ-elnök emlékei
Hossz: 00:47:00
Alapi Sándor-egy TSZ elnök.
Rövid bemutatkozás (1.13-ig) rátér a pásztói TSZ születésének körülményeire. Beszél a tagság társadalmi összetételéről, a föld-és állatállományról, a gépállomány lassú növekedéséről (12.55-ig). A következő részben az agitáció módszereiről szól (20.14-ig). Ezután a TSZ tevékenységi területeiről, ágazatairól van szó, majd a pásztói és a környékbeli települések TSZ-einek egyesítési folyamatát mutatja be. 28.27-től a dolgozók juttatásaira tér ki. Az interjú záró részében (39.28-tól)a rendszerváltoztatás éveit és a TSZ felszámolásának körülményeit eleveníti fel.
Interjúalany: Alapi Sándor
Felvétel időpontja: 2010. november 23.
