Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
katonaság
oktatás
bunker
egészségügy
jegyrendszer
osztályharc
svábok
Csendőrség
óvóhely
zsidóság
II. világháború
szovjet megszállás
Ukrajna
Horthy Miklós
át- és kitelepítések

Bízni kell, ha az ember nyomorult is

2664 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Leírás: Az interjúalany beszél születéséről, és arról, hogy gyermekkorában nagy beteg lett a mandulájával (0:00). Beszél sommás szüleiről, arról, hogy nagyapja nem szerette az urakat, és megütötte az intézőt, valamint arról, hogy miként kísérték el a szüleiket (1:35). Szól arról, hogy nagyon beteg lett a lába és mankóval kellett járnia (7:35). Egyik nap egy mellette elhaladó úri kocsin ülőket leköpött, mire az úr felvette és elküldte kórházba (10:00). A kórházban hárman aludtak egy ágyban, de gyorsan megműtötték (13:05). Szól a háború utáni jegyrendszerről, és arról, hogy lányok hajsütését vállalta piszkavassal, hogy pénzt keressen (16:52). Beszél a megszállásról, arról, hogy akkoriban gomba helyettesítette a húst, az intelligens német katonákról és az erőszakoskodó oroszokról, valamint az ukránokról. Az oroszok elől két másik lánnyal egy hordóban bújtak el (19:34). Szól arról, hogy a háború után a nincsteleneket ki akarták telepíteni a svábok helyére a Dunántúlra, ami nem nagyon tetszett a családnak, de belekényszerültek. Nagyon szomorú volt, ahogy még egy ideig ott laktak velük együtt azok, akiket kitelepítettek. De öt évvel később mindenki vissza tudott költözni a saját lakásába. Csendőr nagybátyjáról is beszél, aki bújkált a háború utáni időkben (23:57). Végül oktatásáról, művelődéséről szól, arról, hogy a párttitkár is örült annak, mennyire jól tudja az oroszt, valamint férjével való megismerkedéséről szól (31:48).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Interjúalany neve: Kalo Vilmosné Bene Mária
Interjúalany lakhelye: Kesznyéten
Interjúalany született: Szomolya, 1931
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Felvétel helyszíne: Kesznyéten

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
A Kárpátalján született interjúalany beszél családjáról, oktatásáról a katolikus nővéreknél, a zeneiskolára, arra, hogy az elkobzott zongorákból tudtak igényelni (0:22). Szól arról, hogy édesapját kényszermunkára vitték a szovjetek, így édesanyja óvodát nyitott (7:40). Apja aztán elkerült Budapestre kórházba, majd úgy döntött, új életet kezd egy másik nővel Magyarországon. Mondta, hogy a családjának "otthagyta a vagyont", amit a szovjetek nyomban államosítottak is. Ekkor nyitotta meg édesanyja az óvodát, aminek épületét rövid időn belül visszaigényelték (11:18). Szól a háború végnapjairól, a hidak felrobbantásáról és arról, hogy az egyik légiriadó során a másféléves testvéréért vissza kell rohanni a bunkerből, mert fent felejtették (15:00). Szól az orosz katonákról, az erőszakoskodásról, a tisztek tekintélyéről, és arról, hogy Kárpátalja Kánaánnak tűnt a beszállásolt orosz katonáknak (19:45). Beszél a vallásos nevelésről, és arról, hogyan szakadt ez meg, mikor édesanyját kirúgással fenyegették. Azt is hozzáteszi, hogy vasárnap az iskola mesefilm-vetítéseket is szervezett a vallási élet szétzúzása érdekében (22:20). Beszél az 1950-es évek Kárpátaljájáról, arról, hogy csinos ruhát csak Magyarországból lehetett kapni, arról, hogy felváltva ültettek magyar és ukrán diákokat az iskolában, a felvonulásokról, a mezőgazdasági munkákról, az élelmiszerhiányról és a kilométeres sorokról (24:54). Szól továbbtanulásáról és elhelyezkedéséről a ruhagyárban (29:00), majd arról, hogy nem hitték el, hogy 1956-ban forradalom van Magyarországon (32:00). Szól arról, hogyan látogatott Magyarországra, majd hogyan költözött át véglegesen családegyesítés címén 1973-ban (35:35). Elmeséli, hogy albérletben laktak Várpalotán, mert a férje a városban tudott dolgozni (37:12). Szól arról, hogy milyen külföldi utazásokat tettek már Magyarországról, hogyan tudtak körbenézni Nyugat-Berlinben (38:15), majd arról, hogy kik maradtak Beregszászban a tágabb családjából (40:35). Szól a rendszerváltoztatásról és arról, hogy 1985-1988 között a férjével együtt Mongóliában dolgoztak, ahol nagyon jól megfizették őket (43:00).
Interjúalany: Regős Pálné
Felvétel időpontja: 2011. február 26.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany a II. világháború előtt a mezőgazdaságban dolgozott. A háború alatt besorozták katonának és Székelyföldre került kiképzésre, ahol a szovjet csapatok bekerítették őket. Csengeren, Poprádon, Sopronon keresztül menekültek előlük, majd végül fogságba estek. Ezt követően két évet töltött hadifogságban a Szovjetunióban. Részletesen mesél az itteni körülményekről, az itt végzett munkákról. 0:21--születés, iskolák, szülei, munkájuk; 2:3--első munkái gyermekként; 7:50--hogyan vonult be 1943-ban, milyen pozíciót tölt be a katonaságban, milyen harcokban vett részt, hogyan estek végül fogságba; 15:00--milyen volt a fogság, milyen különféle fogolytáborokba került; 22:00--hogyan jutott haza a hadifogságból, fogolytársai; 25:10--milyen körülmények voltak a fogolytáborban, mit dolgoztak, mit ettek, hol tisztálkodtak; 36:28--mi történt amikor hazakerült a fogságból, milyen munkákat végzett, hogyan lesz molnár belőle
Interjúalany: Jakab Sándor
Felvétel időpontja: 2011. június 09.

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:18), az iskola bezárásáról a II. világháború alatt (1:38), a szegénységről (2:28), a német katonákról és a megépített bunkerről (3:39), a szovjetek bevonulásáról (5:18), a háború alatti áruhiányról (6:39), az óvóhelyekről és a bombázásokról (7:01), a német megszállásról (7:28), a szovjetekkel szembeni antipátiáról (8:05), a helyi zsidó családok elhurcolásáról (8:30). Mesél a feketevágásokról (9:42), a beszolgáltatásokról és a kulákokról (10:28), Mindszenty koncepciós peréről (11:07), 1956-os emlékeiről (12:02), egy ismerőse disszidálásáról (13:56), a salgótarjáni sortűzről (14:47), az erőszakos téeszesítésről (15:57), arról, hogy teljes foglalkoztatottság volt a Kádár-korszakban (17:10), munkájáról, munkahelyeiről (18:09), a korabeli kereseti viszonyokról (20:38), az üdülési lehetőségekről (22:40), a kötelező szakszervezeti tagságról (23:38), a párttagok kedvezményeiről (24:21), az ünnepekről, felvonulásokról és az akkor végzett munkákról (25:07), végül a rendszerváltoztatásról (26:13).
Interjúalany: Árva Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 17.