Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
katonaság
oktatás
bunker
egészségügy
jegyrendszer
osztályharc
svábok
Csendőrség
óvóhely
zsidóság
II. világháború
szovjet megszállás
Ukrajna
Horthy Miklós
át- és kitelepítések

Bízni kell, ha az ember nyomorult is

2587 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Leírás: Az interjúalany beszél születéséről, és arról, hogy gyermekkorában nagy beteg lett a mandulájával (0:00). Beszél sommás szüleiről, arról, hogy nagyapja nem szerette az urakat, és megütötte az intézőt, valamint arról, hogy miként kísérték el a szüleiket (1:35). Szól arról, hogy nagyon beteg lett a lába és mankóval kellett járnia (7:35). Egyik nap egy mellette elhaladó úri kocsin ülőket leköpött, mire az úr felvette és elküldte kórházba (10:00). A kórházban hárman aludtak egy ágyban, de gyorsan megműtötték (13:05). Szól a háború utáni jegyrendszerről, és arról, hogy lányok hajsütését vállalta piszkavassal, hogy pénzt keressen (16:52). Beszél a megszállásról, arról, hogy akkoriban gomba helyettesítette a húst, az intelligens német katonákról és az erőszakoskodó oroszokról, valamint az ukránokról. Az oroszok elől két másik lánnyal egy hordóban bújtak el (19:34). Szól arról, hogy a háború után a nincsteleneket ki akarták telepíteni a svábok helyére a Dunántúlra, ami nem nagyon tetszett a családnak, de belekényszerültek. Nagyon szomorú volt, ahogy még egy ideig ott laktak velük együtt azok, akiket kitelepítettek. De öt évvel később mindenki vissza tudott költözni a saját lakásába. Csendőr nagybátyjáról is beszél, aki bújkált a háború utáni időkben (23:57). Végül oktatásáról, művelődéséről szól, arról, hogy a párttitkár is örült annak, mennyire jól tudja az oroszt, valamint férjével való megismerkedéséről szól (31:48).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Interjúalany neve: Kalo Vilmosné Bene Mária
Interjúalany lakhelye: Kesznyéten
Interjúalany született: Szomolya, 1931
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Felvétel helyszíne: Kesznyéten

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:35), iskolájáról (02:00), katonai szolgálatáról (06:38). Beszél arról, hogyan dolgozott laktanya-építésen (10:45), a konyhán zajló korrupcióról (13:41), illetve a konyha vezetéséről az 1950-es években (15:22). Beszél arról, hogyan kezdték el életüket feleségével, hogyan építettek OTP-kölcsön segítségével házat, és hogyan fizették vissza a pénzt (22:12). Mesél az éremgyűjteményéről (30:30), családnevének megváltoztatásáról és családja eredetéről (32:33).
Interjúalany: Halmos József
Felvétel időpontja: 2010. november 27.

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:18), az iskola bezárásáról a II. világháború alatt (1:38), a szegénységről (2:28), a német katonákról és a megépített bunkerről (3:39), a szovjetek bevonulásáról (5:18), a háború alatti áruhiányról (6:39), az óvóhelyekről és a bombázásokról (7:01), a német megszállásról (7:28), a szovjetekkel szembeni antipátiáról (8:05), a helyi zsidó családok elhurcolásáról (8:30). Mesél a feketevágásokról (9:42), a beszolgáltatásokról és a kulákokról (10:28), Mindszenty koncepciós peréről (11:07), 1956-os emlékeiről (12:02), egy ismerőse disszidálásáról (13:56), a salgótarjáni sortűzről (14:47), az erőszakos téeszesítésről (15:57), arról, hogy teljes foglalkoztatottság volt a Kádár-korszakban (17:10), munkájáról, munkahelyeiről (18:09), a korabeli kereseti viszonyokról (20:38), az üdülési lehetőségekről (22:40), a kötelező szakszervezeti tagságról (23:38), a párttagok kedvezményeiről (24:21), az ünnepekről, felvonulásokról és az akkor végzett munkákról (25:07), végül a rendszerváltoztatásról (26:13).
Interjúalany: Árva Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 17.

Hossz: 00:50:00
Az interjúalany beszél szüleiről, tanulmányairól (2:12), az 1944-es debreceni bombázásokról, amelyek miatt a család Szeghalomra (4:40), majd a Dunántúlra, Pápára menekült (6:03). Mesél a természettudományok iránti érdeklődésének kezdetéről (8:50), a Pápa környéki bombázásokról (10:33), egy zsidó hölgy bújtatásáról a vészkorszakban (12:21), majd visszatér tanulmányaira (13:56), beszél az egyetemi karrierjéről (17:03), az atomfizika fejlődéséről, az atombombákról, a magyar (18:39), a magyar atomfizikai eredményekről, szovjet, dubnai kiküldetéséről (20:03), amerikai kutatóútjáról (25:41), a szovjet és amerikai körülmények összehasonlításáról (30:54). Mesél a rendszerváltoztatás időszakáról, az magfizikai tudomány lehetőségeinek változásairól (34:43), a mai fizikusképzés anomáliáiról (41:13), kitüntetéseiről (48:01).
Interjúalany: Fényes Tibor
Felvétel időpontja: 2011. február 05.