Röviden elmeséli életét, majd a második világháború alatti emlékeit idézi fel (2’). Ezt követően a háború utáni meghurcoltatásukról beszél (3’). Kitér a szülőfalujukban zajlott kitelepítésre (5’), a kitelepítés utáni újrakezdésre. Ezt követően személyes sorsának megpróbáltatásairól (7’), a megpróbáltatások hatásairól (9’) beszélt. Utána iskoláztatása (14’), felnőtt évei (15’), a szokások, identitás megőrzése került szóba (17’) 0:00 családi háttér, gyermekkor; a szüleit kuláknak nyilvánították 1:58 a háború idején gyermek volt, édesapját elvitték katonának, és csak 1948-ban tért haza; édesanyja pedig osztályidegen és kulák lett az új rendszerben 7:37 a háború után a származása miatt nem tanulhatott volna tovább, de egyházi iskolában végül sikerült továbbtanulnia 9:26 a málenkij robotból több nő nem tért haza, akik kisgyermekesek voltak 13:46 a debreceni évek kezdetén nem volt könnyű, hiszen faluról költözött a városba, nem tudott gyakran hazautazni 15:27 a német óvodát a helyi párttitkár ellenezte, ezért fel is jelentette őt annak megszervezésekor 17:33 a kulturális szokásokat falun könnyen meg tudták őrizni a kommunista időkben is, bár egy időben büntették a német nyelvhasználatot, körmöst kaptak érte a gyerekeket

0:00 családi háttér, édesapja mészáros volt, édesanyja földbirtokos családból származott; egyik testvérét a származása miatt kitették az egyetemről 1:36 a házukat államosították, a saját lakásukban lettek bérlők egy szoba-konyhában, a nagyapját 1952-ben kitették az utcára; ő elment egyetemre a háború után, de 1950-ben kulákká minősítették, ezért a legmagasabb tandíjat kellett fizetnie 3:03 Komáromban majd Tatabányán lett gyógyszerész, 1957 januárjában levették róla a kulákbélyeget 5:03 mesél az államosítás körülményeiről 6:55 nem vághattak disznót, beszolgáltatást kellett teljesíteniük, édesapját kötelezték arra, hogy állami vállalatnál dolgozzon, kötelezően legalább 20 km-rel távolabb 9:15 ekkoriban alakították a TSZ-t, sok embert megnyomorítva 11:29 másodévtől a legmagasabb tandíjat kellett fizetnie, mert kulák volt 17:15 az egyetemi felvételije sem volt egyszerű 19:34 mint kulák nem kapott menzajegyet, ezért a református menzára járt 21:25 a honvédelmi vizsgákról mesél 23:02 jegyrendszer volt érvényben, mesél az árakról 30:01 kapott kárpótlási jegyet a föld és a ház után 31:03 egyetemistaként az államosított patikákat leltározták 33:10 másodéves koráig nem vonult fel, de utána kötelező volt 37:05 1956-ban átdolgozták a forradalmat, de látták a pestieket nyugatra menekülni 38:24 a Kádár-rendszer nem hozott nekik lényeges változást, szorgalmasan dolgoztak

Az interjúalany beszél katonai élményeiről a II. világháborúban (0:32), román fogsásba eséséről 1944 végén, fogsága körülményeiről (3:07), az iparosok Szovjetunióba szállításáról (9:52), és arról, hogy 1945-ben belépett az újjáalakuló hadseregbe (11:12), németek elleni bevetésükről, melyet az hiúsított meg, hogy véget ért a háború (14:20). Mesél arról, hogy még a háború alatt ukrán hentesek az elhullott katonákból csináltak kolbászt (19:07), egy partizánokkal kapcsolatos emlékéről (21:15), arról, hogy milyen élményei voltak a fronton (26:41), arról, hogy mit ettek (36:50), valamint kitüntetésükről (39:17). Ismét beszél a háború után újjászervezett hadseregben való részvételéről (39:45).