Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
Wehrmacht
svábok
II. világháború
I. világháború
át- és kitelepítések

Nem mertünk hozzányúlni, mert az nem a mienk…

2575 megtekintés

Hossz: 00:51:04
Leírás: Az interjúalany beszélt a család felmenőiről, anyagi helyzetéről, a háború utáni kitelepítésről, illetve szólt a férje és édesapja katonaélményeiről is. Ezt követően a saját kitelepítésük történetét részletezi. Végül arról beszélt, hogy hogyan sikerült a kitelepítés után talpra állniuk. 0:19--családja, nagyapja katonai szolgálata az I. világháborúban, milyen volt az élet a két háború között; 8:13--házassága, emlékei a II. világháborúról, apja katonai szolgálata, hogyan zajlott a svábok kitelepítése, kik kerültek a helyükre; 18:12--hogyan sikerült az édesapjának megmenekülnie az oroszok támadása elől; 23:26--mi fogadta a katonaságtól hazatérő apját és férjét otthon; 26:17--hogyan zajlottak a kitelepítések, mihez kezdtek, miután mindenüket elvesztették, hogyan szóródott szét a családjuk, miért nem kellett végül elmenniük a kitelepítettekkel; 37:0--hogyan tudták újrakezdeni az életüket, miután hazatértek; 42:30--gyermeke születése és apja hazatérése a hadifogságból
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Interjúalany neve: Szászi Mártonné Klemm Rozália
Interjúalany lakhelye: Pogány
Interjúalany született: Pogány, 1927
Interjúalany foglalkozása: földmunkás
Felvétel időpontja: 2011. február 22.
Felvétel helyszíne: Pogány

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél magáról, gyerekkoráról (0:37), arról, hogy naplót írt a Hortobágyon (1:50), a kitelepítésről szóló emlékeiről (4:19), a tábori életről, az ott folyó munkáról (8:18), egy távolabbi tanyára való költözésükről, és az ottani körülményekről, családokról, és a tanyán kialakult kapcsolatokról (11:36), a levélküldés megtiltásáról, a küldemények kézbesítésének lehetőségeiről (15:51), varjúpásztori munkájáról (20:12), a tanyai betegségekről (21:43), pulykapásztorként folytatott tevékenységéről (23:34), a tábor 1952-es bővítéséről, az újabb transzportról (26:25), a „Nagy Imre-féle” enyhülésről, az internálótáborok felszámolásáról, szabadulásokról, tanulmányai újrakezdéséről (28:03), a pécsi főiskolára való felvételéről (31:23), elhelyezkedéséről, pedagógusi munkájáról (32:58).
Interjúalany: Vass Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. november 22.

Hossz: 00:32:00
Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, és arról, hogy a háború hogyan hatott ki a személyes sorsára. Beszél a helyi fegyvergyárban végzett munkájáról, és arról, hogy hogyan sikerült a munka mellett továbbképeznie magát. Elmondja, hogy hogyan zajlottak le az 1956-os események a falujában, illetve azt, hogy ő milyen tevékenységet fejtett ki a helyi munkástanácsban. 0:36--születés, gyermekkor, apja katonai szolgálata, miért nem tudott emiatt tovább tanulni, mit kellett dolgoznia, hogy a családja pénzhez jusson; 4:20--hogyan érinti őket a front átvonulása, milyen harcok voltak a környéken; 8:30--részvétele a helyi színjátszókörben; 11:00--hol dolgozik, hogyan tanul tovább a gyári munka mellett; 13:50--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról; 14:45--mi történt a faluban az 1956-os forradalom alatt, hogyan alakult meg a helyi munkástanács, mi történt a forradalom leverése után; 19:05--mit tett a falujáért; 20:0--munkája; 22:15--hogyan sikerült elkerülnie a katonaságot; 23:50--hogyan változtak meg a régi népszokások, ünnepek, viszonya a valláshoz
Interjúalany: Matiscsák Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 02.

Hossz: 00:49:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan telepítették ki családját a Hortobágyra (0:14). Beszámol arról, hogy nappal arattak (10:39), majd egy idő után répaszedésre osztották be őket (12:46), de sokan megbetegedtek, ezért visszaküldték őket a Lenin-tanyára, ekkortól téglát kellett hordaniuk (13:35). Mesél arról, hogy egy idő után már lehetett hazaírni, és küldtek nekik szalmazsákokat (15:35). Beszél új lakhelyükről (16:54), további munkáikról (19:55), édesapja verseiről, valamint arról, hogyan jutottak papírhoz (24:41). Megemlíti, hogy édesapját egy másik tanyára vitték öt hétre (32:35), beszél szabadulásukról (37:20), valamint új lakhelyükről (43:15).
Interjúalany: Schwarz Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. március 05.