Interjú

Gyűjteményhez ad
Kádár-korszak
'50-es évek
békekölcsön
megszállás
továbbtanulás
beszolgáltatás
hadifogság
besúgó
propaganda
románok
zsidóság
szövetkezetek
Rendőrség
Kállay Miklós
szovjet megszállás
Horthy Miklós
át- és kitelepítések
ÁVO/ÁVH
1956
Tóth Ilona
Szabad Európa Rádió
oktatás
kulák
kivándorlás
katonaság
egyház
disszidálás
deportálás
beszolgáltatás
bányászat
állambiztonság
TSZ
ÁFÉSZ

Személyesen ismertem Kállay Miklóst

3776 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: Át- és kitelepítések, Mindennapi élet , szovjet megszállás
Leírás: Az interjúalany beszél a két világháború közötti gyermekkoráról, a II. világháborúról és a megszállásról (2:48), a zsidóság sorsáról (28:08), valamint két bátyja amerikai, illetve szovjet hadifogságáról (29:00). Beszél az 1950-es évekről, munkába állásról, továbbtanulásról, a ki- és áttelepítésekről (9:10). A szövetkezetesítésről, agitálásról és az ÁVÓ-ról külön szól (35:44). Az 1956-os forradalmat is megemlíti (16:16, 18:40). Kiemelten szól Kállay Miklósról és testvéréről való személyes emlékeiről (32:10). Végül a Kádár-rendszert és Kádár János személyét értékeli (40:34).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Kocsis Jánosné
Interjúalany lakhelye: Kállósemjén
Interjúalany született: Kállósemjén, 1931
Interjúalany foglalkozása: pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. január 17.
Felvétel helyszíne: Kállósemjén
Interjút készítette: Nagykállói Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Nagykálló

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:48:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet , Ipar
00:00-00:45 Bemutatkozás, család. 00:46-03:45 Horthy-korszak, nyilasok, Hitler, németek. 03:46-07:44 Iskola Kustánszegen, továbbtanulás, munka, mezőgazdaság. 07:45-12:31 Orosz bevonulás, II. Világháború. 12:32-23:18 Kommunista párt, szeminárium, TSZ, munka körülmények, fizetés. 23:19-24:10 Falusi élet, május elseje. 24:11-36:20 1956 Kustánszegen, katonaság, építkezés. 36:21-37:20 Rákosi Mátyás. 37:21-43:50 Mozizás. 43:51-47:57 Kádár-korszak, feketevágás, falusi élet.
Interjúalany: Geráth László
Felvétel időpontja: 2011. május 18.
Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg

Hossz: 00:44:00
Tárgy: Mindennapi élet , egyházak, GULAG/GUPVI
Az interjúalany beszél nagyszüleiről, az 1915-ös spanyolnátha járványról, majd szülei életkörülményeiről, édesanyja betegségéről (0:05). Szól arról, miként lett nemzetközi vasúti kalauz, és milyen képzést járt ki hozzá (11:00), valamint arról, hogyan találkozott egy vonaton a moszkvai Békekonferenciára menő lelkészekkel, s hogy később miért választotta a lelkészi szolgálatot (13:50). Beszámol arról, hogyan nehezítette meg a szovjet állam a lelkészi működést (20:30), valamint arról, hogyan került a viski gyülekezet élére (22:14). A gyülekezet életéről, a hely történetéről és az ottani hitéletről hosszan szól (26:00). Beszél arról, hogyan kaptak híreket a külvilágról Kárpátalján, valamint magyarországi útjairól (35:24. Rátér arra, hogy az 1989-es román forradalom során segélyeket szállított Temesvárra, aminek során a román rendőrség is kihallgatta (38:50). Végül családja további történetéről szól (43:33).
Interjúalany: Józan Lajos
Felvétel időpontja: 2011. március 13.
Készítette: József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Gyöngyös

Hossz: 00:38:00
Tárgy: szovjet megszállás
0:00 családi háttér, gyermekkor 6:06 a negyedik osztályban már tanulniuk kellett a légiriadót, mesél a német katonák tevékenységéről 10:50 1944 júliusában megjelentek a repülőgépek, és több hullámban bombázták az ottani német állásokat 13:58 édesapja sokat katonáskodott, hogy biztos megélhetése legyen, mesél édesapja emlékeiről 18:25 mesél arról, hogy édesapja elbúcsúzott tőlük, és négyen maradtak árván 22:38 a környéken sok zsidó birtokos volt, az édesapja sokuknál dolgozott, mint kocsis 25:00 az oroszok bejövetelekor egy másik családhoz húzódtak, egy óvóhelyet is építettek 28:05 egy hadtáptörzs telepedett le a háznál, ahol laktak, majd mesél a Hernád völgyében folyó harcokról 33:44 ekkor már szabadon mozogtak a faluban, találtak egy kézigránátot, ami azonban felrobbant, és ezért megsérültek, a kórházban ekkor sok sebesültet láthatott gyerekként 37:00 a szülői házukba visszatértek, üres volt, amit lehetett eltüzeltek, hét döglött lovat is hagytak ott
Interjúalany: Erdődi János
Felvétel időpontja: 2011. január 29.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc