Interjú

Gyűjteményhez ad
Kádár-korszak
'50-es évek
békekölcsön
megszállás
továbbtanulás
beszolgáltatás
hadifogság
besúgó
propaganda
románok
zsidóság
szövetkezetek
Rendőrség
Kállay Miklós
szovjet megszállás
Horthy Miklós
át- és kitelepítések
ÁVO/ÁVH
1956
Tóth Ilona
Szabad Európa Rádió
oktatás
kulák
kivándorlás
katonaság
egyház
disszidálás
deportálás
beszolgáltatás
bányászat
állambiztonság
TSZ
ÁFÉSZ

Személyesen ismertem Kállay Miklóst

3757 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: Az interjúalany beszél a két világháború közötti gyermekkoráról, a II. világháborúról és a megszállásról (2:48), a zsidóság sorsáról (28:08), valamint két bátyja amerikai, illetve szovjet hadifogságáról (29:00). Beszél az 1950-es évekről, munkába állásról, továbbtanulásról, a ki- és áttelepítésekről (9:10). A szövetkezetesítésről, agitálásról és az ÁVÓ-ról külön szól (35:44). Az 1956-os forradalmat is megemlíti (16:16, 18:40). Kiemelten szól Kállay Miklósról és testvéréről való személyes emlékeiről (32:10). Végül a Kádár-rendszert és Kádár János személyét értékeli (40:34).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Kocsis Jánosné
Interjúalany lakhelye: Kállósemjén
Interjúalany született: Kállósemjén, 1931
Interjúalany foglalkozása: pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. január 17.
Felvétel helyszíne: Kállósemjén

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:20:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 3:04 a II. világháború idején elmentek otthonról, de végül a Kálozon vészelték át a frontot, 1945 elején a front visszatért, aztán Pápán várta be a szovjet hadsereget 5:30 felidézi az iskolai éveket, először katona akart lenni, de egy rokonuk hősi halott lett a Délvidéken, ezért inkább a vasutat választotta 8:22 moziba Fehérvárra jártak 8:55 a vasútnál szakszervezeti titkár is volt, felidézi a szakszervezeti feladatait 13:28 mesél a középiskola megalapításáról 18:40 nyugdíjas éveiben méhészkedéssel is foglalkozott
Interjúalany: Sebők György
Felvétel időpontja: 2011. május 19.

Hossz: 01:36:00
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan lett a Ludovika tanulója, és milyen volt a képzés a katonai akadémián. Beszél arról, hogy milyen harcokban vett részt a II. világháború során, hogyan esett szovjet hadifogságba, majd került a Gulágra, és hogyan vészelte át a kényszermunka éveit. Elmondja hazatérése történetét, és azt, hogy hogyan sikerült visszatérése után elhelyezkednie és karriert építenie, annak ellenére, hogy nem volt hajlandó besúgóvá válni. 0:14--születés, család, iskolák; 2:40--a II. világháborúról őrzött emlékei, a család menekülése Romániából; 5:00--emlékei a Ludovikáról; 9:15--mikor és miért vonult be katonának; 10:40--milyen emlékei vannak az 1945 előtti időkről, iskoláiról, cserkészetről; 14:24--emlékei a Ludovika Akadémiáról, hogyan kerül az akadémia elvégzése után a németekhez, hogyan kapcsolódott össze a háború végi magyar katonai stratégia a német atombomba fejlesztési munkálataival, pár hetes katonai szolgálata; 20:45--hogyan esik fogságba; 22:45--milyen volt a ludovikás szellemiség, milyen volt a kapcsolata a bajtársaival, feletteseivel; 25:00--mitől félt a legjobban az ütközetek során, milyen magyarországi hadszíntereken harcolt, milyenek voltak ezek a harcok, milyen volt az ellátás; 37:00--milyennek ismerte meg a német, illetve a szovjet katonákat; 43:25--milyen volt az élet a Gulágon, mit ettek, hol aludtak; 56:55--mi volt a Magyar Királyi Honvédség szerepe a II. világháborúban, miért léptünk be a háborúba, mi befolyásolja a magyar fegyverletételi tárgyalásokat, miért köszönheti meg nekünk a nyugati világ, hogy nem léptünk ki a háborúból; 15:20--hogyan fejeződött be számára a II. világháború; 1:18--hogyan befolyásolja ludovikás múltja életét a szocializmus idején, hogyan jut munkához az állami gazdaságokban, hogyan utasítja vissza, hogy beárulja a feletteseit és milyen hatása volt mindennek a további karrierjére; 1:33--hogyan került haza a Gulágról
Interjúalany: Vajay Tibor
Felvétel időpontja: 2010. december 18.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany először családjáról, a két világháború közötti életviszonyokról beszél, majd hosszan leírja a második világháborút és orosz hadifogságban töltött hónapjait (6:53). Utána rátér az 1950-es években bekövetkezett változásokra (23:34), ahogy ezt őt bányászként és párttagként érintették. Azután beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről (33:17), majd a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatást érinti.
Interjúalany: Berta Tibor
Felvétel időpontja: 2010. október 27.