Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
oktatás
Gerő Ernő
Rákosi Mátyás
1956
Nemzetőrség
megtorlás
szovjet megszállás
egyetem

Felelősséggel a forradalomban

2713 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: 1956, szovjet megszállás
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, tanulmányairól (0:20), nagyapja 1945-ös letartóztatásáról és a család kitelepítéséről (1:00), egyetemi életének kezdeteiről (2:51), az 1956-os forradalom előzményeiről (4:05), az október 22-i pécsi diákparlamenti gyűlésről (5:23), a forradalom első napjainak eseményeiről (8:02), a rendszerváltoztatás után tévesen kialakult vélekedésről, miszerint Pécsen nem volt áldozata az eseményeknek (10:35). Beszámol az orvostanhallgatókból alakult nemzetőr zászlóalj megalakulásáról, az abban vállalt vezető szerepéről, a zászlóalj feladatairól (11:28), a budapesti felkelők élelmiszerrel való ellátásának segítéséről (17:47), a kommunista rendszer kiszolgálóival szembeni megtorlásokkal kapcsolatos véleményéről (19:16), a szovjet csapatok közeledéséről a nagyobb magyar városok felé, mellyel kapcsolatban feleleveníti az ellenállással kapcsolatos vívódásait, azoknak a napoknak az eseményeit (21:17). Mesél a szovjet csapatok bevonulása utáni történésekről, a kollégium bekerítéséről (35:32), a pécsi áldozatokról (40:29), valamint arról, hogyan sikerült kibújnia a megtorlás elől (42:17).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Dr. Rozsos István
Interjúalany lakhelye: Kaposvár
Interjúalany született: Nagykanizsa, 1932
Interjúalany foglalkozása: orvos professzor
Felvétel időpontja: 2010. november 04.
Felvétel helyszíne: Kaposvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:29:00
Tárgy: 1956
A vegyész végzettségű interjúalany beszél 1957-1958-as internálásának körülményeiről, arról, hogy utána csak fizikai munkásként, kőfejtőben kapott állást. (02:30) 1956. október 25-én részt vett egy tiszavasvári tüntetésen. A gyárban, ahol dolgozott beválasztották a munkástanácsba. Elmondja a forradalom leverésének, letartóztatásának a menetét. (04:12) Beszél az internálótábori körülményekről. Napokig nem kapott enni, összeverték, testileg és lelkileg terrorizálták. Ítélettel 6 hónapra, ítélet nélkül további 3 évre internálták. (08:20) Családját is meghurcolták, fiát a Szovjetunióba vitték málenkij robotra. Hazakerülése után is megfigyelték. (10:02) 10 éven keresztül kőbányában dolgozott, majd több TSZ-be került, mint termelési és gépészeti vezető, minimális fizetésért. Később a humánisabb főnökök miatt rendeződtek a körülmények. (14:08) Beszél családjáról, a lakáskörülményekről, mindennapi életről. (15:48) Kitér az 1956-os forradalmat követő megtorlásokról, a folyamatos megfigyelésről. (17:50) A rendszerváltoztatás után elismerték '56-os érdemeit. A rendszerváltoztatás előtt és után a hatvani MDF tagja, majd elnöke volt. Véleménye szerint az MDF-et a belső harcok tették tönkre. (19:00) Visszatekintve beszél az 1956-os forradalomról, megemlíti, hogy a Nyugat az ígéreteit nem tartotta be (Szabad Európa Rádió). Kádár Jánost korlátolt politikusnak tartja. Beszél a rendszerváltoztatás előtti MSZMP-n belüli hatalmi pozíciókról. (25:08) Elmondja katonai szolgálatának állomásait.(26:32) Beszámol a Rákosi- és Kádár-korszak gazdasági helyzetéről, a beszolgáltatásról, padlássöprésről, feketavágásról. (28:54) Fogalommagyarázat (29:14)
Interjúalany: Nánási István
Felvétel időpontja: 2011. február 11.

Hossz: 00:44:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 4:44 1956-ban három nappal a forradalom előtt házasodtak össze, felidézi a forradalommal kapcsolatos emlékeit, az apósát megválasztották a forradalmi tanács vezetőjének, ami miatt később 13 hónap börtönt kapott, mesél a kistarcsai börtönlátogatásukról 10:18 13 hold földjük volt, azt munka mellett művelték, a beszolgáltatás kötelező volt 1956 előtt a birtokosoknak 14:45 mesél a háborús emlékeiről, de akkor még kisgyerek volt 16:43 a férje olvasta fel a 12 pontot egy gyűlésen, de neki ebből nem lett gondja, sőt, az apósát kiszabadítandó még Kádár Jánossal is beszélt, de nem történt semmi, ezért belépett a pártba, de az sem segített 20:43 a gyerekeket beíratták hittanra, de a tanácselnök kötelezte őket, hogy írassák ki őket, mesél a rendszer negatív megkülönböztetéseiről, különösen a beszolgáltatásokról 24:45 a gyerekeknek is be kellett segíteniük a mezőgazdasági munkákba, nem volt gépesítve még semmi, amikor fiatalok voltak 28:14 a fő szórakozási lehetőségeket a bálok jelentették 31:20 az első háztartási eszközökről mesél 41:13 a rendszerváltoztatás nem hozott nagy változást az életükben, egyedül a közbiztonság romlását érzik nagyon
Interjúalany: özv. Piroska Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 11.

Hossz: 00:32:00
Tárgy: '50-es évek, 1956, Sport
0:00 családi háttér, egy Romániából átköltözött családban született, a revízió idején visszaköltöznek, de a revízió után ismét Magyarországra költöznek 8:18 a debreceni egyetemen történelem-földrajz szakra veszik föl, később Kunszentmiklóson lesz gyakorló tanár 11:28 az 1956-os eseményekre emlékszik vissza, Kunszentmiklóson a kollégiumhoz mentek a tüntetők, felvonultak, a tanítás elmaradt 15:21 1957 januárjában átkutatják a kollégiumot 17:58 később behívják a rendőrségre, majd elviszik, de végül hazaengedik 22:02 odaköltöznek a szüleikhez, ekkor kéri az áthelyezését Balatonfűzfőre, az ottani szakmunkásképző kollégiumába 25:01 mesél a kollégiumban töltött időkről, és a munkáról, a kollégiumban szigorú rendszer volt, központosított rendelkezésekkel
Interjúalany: Toma János
Felvétel időpontja: 2011. március 07.