Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
oktatás
Gerő Ernő
Rákosi Mátyás
1956
Nemzetőrség
megtorlás
szovjet megszállás
egyetem

Felelősséggel a forradalomban

2693 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: 1956, szovjet megszállás
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, tanulmányairól (0:20), nagyapja 1945-ös letartóztatásáról és a család kitelepítéséről (1:00), egyetemi életének kezdeteiről (2:51), az 1956-os forradalom előzményeiről (4:05), az október 22-i pécsi diákparlamenti gyűlésről (5:23), a forradalom első napjainak eseményeiről (8:02), a rendszerváltoztatás után tévesen kialakult vélekedésről, miszerint Pécsen nem volt áldozata az eseményeknek (10:35). Beszámol az orvostanhallgatókból alakult nemzetőr zászlóalj megalakulásáról, az abban vállalt vezető szerepéről, a zászlóalj feladatairól (11:28), a budapesti felkelők élelmiszerrel való ellátásának segítéséről (17:47), a kommunista rendszer kiszolgálóival szembeni megtorlásokkal kapcsolatos véleményéről (19:16), a szovjet csapatok közeledéséről a nagyobb magyar városok felé, mellyel kapcsolatban feleleveníti az ellenállással kapcsolatos vívódásait, azoknak a napoknak az eseményeit (21:17). Mesél a szovjet csapatok bevonulása utáni történésekről, a kollégium bekerítéséről (35:32), a pécsi áldozatokról (40:29), valamint arról, hogyan sikerült kibújnia a megtorlás elől (42:17).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Dr. Rozsos István
Interjúalany lakhelye: Kaposvár
Interjúalany született: Nagykanizsa, 1932
Interjúalany foglalkozása: orvos professzor
Felvétel időpontja: 2010. november 04.
Felvétel helyszíne: Kaposvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Tárgy: 1956
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, majd röviden feleleveníti családja, oktatása és munkahelyei történetét (0:00). Szól nagyszüleiről, a földműves és az I. világháborús veterán vitéz nagyapáról, valamint arról, hogy vitézi családja mégsem fogadta el a földbirtokot a Bánságban (4:12). Elmeséli, mit hallott szüleitől a Horthy-korszakról (7:55), majd szól édesapja frontszolgálatáról a II. világháborúban, a hadifogságból való visszatéréséről. Arról is beszél, hogy a falusiak bunkerben rejtőztek el a megszállás elöl, és vele mákfolyadékot itattak, hogy ne hangoskodjon, ami nagyon felbőszítette édesapját (9:20). Szól a zsidók elhurcolásáról, és arról, hányan tértek vissza (12:18). Beszél a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjáról, a beszolgáltatásokról, valamint a rendszer és a vallásos hit összecsapásáról (14:12). Szól arról, hogy kiket zártak börtönbe vagy vertek meg a rendszer túlkapásai és a tagosítás elleni fellépésük nyomán (18:35). Szól az 1956-os forradalom során szerzett élményeiről (20:45). Értékeli a Kádár-korszakot, annak jobb megélhetési körülményeit és a foglalkoztatás-politikát (22:12). Beszél a rendszerváltoztatásról és annak meghiúsult reményeiről (26:30), valamint a mai fiatalok helyzetéről (28:10).
Interjúalany: Samu Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 15.

Hossz: 00:16:00
Az interjúalany beszél második világháborús emlékeiről, kitelepítésükről (0:42), a háború utáni újrakezdésről, cserekereskedelemről (5:56), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (8:48), a kulákok meghurcolásáról (10:02), a TSZ-ekről (10:50), a faluban lelőtt emberekről (11:35), a Kádár-korszakról, munkájáról (12:39), az ünnepségekről, megemlékezésekről (14:13).
Interjúalany: Dr. Szigethy Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. április 21.

Hossz: 01:11:00
Az interjúalany beszél születéséről, oktatásáról (0:10), majd az 1956-os forradalom okairól, és arról, hogy nem lehetett róla beszélni a Kádár-korszakban (2:40). Szól arról, mikor indult újra a tanítás, és hogyan zaklatta a rendőrség továbbra is az oktatási intézményeket (7:34). A forradalom leveréséről és a nagybátyját is érintő megtorlásokról is szól (9:42). Beszél arról, milyen érzés volt a rendszerváltoztatás után ünnepelni 1956-ot (14:14). Beszél a disszidálás módjáról és arról, hogy a családjából kik hagyták el az országot (17:14). Beszél az ifjúsági mozgalmakról (19:30), a kádári konszolidációról és az amnesztiáról (21:08). Rátér a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjára (22:50), a bebörtönzésekre, internálásra (26:35). Szól arról, hogy miért bukott el az 1956-os forradalom (41:35), valamint a megtorlásról (49:50). Szól diákéveiről, a továbbtanulás nehézségeiről, a kádári kontraszelekcióról (52:50). Beszél földmérési gyamorlatairól (57:25), valamint a Mátyás-laktanyában töltött katonai szolgálatáról (01:01:00). Végül az ávósok és a munkásőrök társadalmi megítéléséről szól (01:08:50).
Interjúalany: Szalay István
Felvétel időpontja: 2010. december 08.