Az interjúalany 1961-től kárpitosként, később pedig már szakmunkás oktatóként is dolgozott. Az interjúban mesél különböző munkáiról, a kisiparosok Kádár-korszak alatti túlélési stratégiáiról (fusizás), a korszak mindennapjairól, az államhatalom részéről az egyént érintő kellemetlenségekről, a rendszerváltoztatás hatásairól. 0:47--születés, család 1:27--apja II. világháborús katonai szolgálata 1:55--tanulmányok, pályaválasztás, a kárpitos szövetkezet működése, külföldi megrendeléseik 4:52--a Kádár-korszak hétköznapjai, a fusizás, a kor életmódja, SZOT üdülők, fogyasztói viselkedés a Kádár-korszakban 13:30--egy bécsi megrendelés története 17:38--mit kifogásolt a Kádár-rendszerben, milyen vegzatúráknak volt kitéve a hatalom részéről, miért gondolkodott a disszidáláson 31:00--vizsgamunkája, első munkája, hogyan és miért válik szakmunkás oktatóvá

Az interjúalany beszél családjáról, a falusi világról, annak munka- és szabadságközpontú erkölcsiségéről (0:10). Nagyapja és dédapja is bíró volt, akinek vezető szerepe volt a faluban (5:52), ám a háború nagyon megviselte a nagyapját, mert neki kellett frontra vagy munkaszolgálatra kijelölnie az embereket, ezért 1945 után vissza is vonult (8:40). Szól arról, hogyan került ki édesapja a Don-kanyarhoz, miként tért vissza, és miként sorozták be a Vörös Hadseregbe (9:30). Szól édesapja hazatéréséről, arról, hogy az állatokat mind elvitték a földekről, illetve arról, hogy a háborús élmények miatt édesapja évekig nem volt képes ágyban aludni (13:10). Szól arról, hogyan szereztek új állatokat a csempészet révén (15:20), majd arról, hogyan próbálták kollektivizálni a mezőgazdaságot a Rákosi-rendszerben (16:30). Elmeséli, hogy édesapja inkább neki adott tejet, minthogy hiánytalanul teljesítse a beszolgáltatást, de végül nem esett bántódása (19:50). Szól oktatásáról, a kommunista propagandáról és az ünnepekről (21:30), valamint a külön hittan és az ideológia kettős neveléséről (25:30). Beszél középiskolájáról (28:52), majd az 1956-os forradalom miskolci eseményeiről, ami annyira megihlette, hogy verset írt Csillaghullás címmel (31:00). Külön szól a megtorlásról, az 1919-es fenyegető propagandaplakátok kitételéről, egy 18 éves fiú nyilvános akasztásáról, és egy olyan kiállításról, ahol kinagyított fotókat mutattak a tüntetésről, beépített emberek pedig azt figyelték, hogy felismernek-e valakit (35:40). Szól a történelem-földrajz szakról a debreceni egyetemen, elhelyezkedéséről, valamint arról, hogy rábízták a KISZ szervezését az iskolában, melynek keretében fáklyás meneteket is kellett szeveznie a vietnámi háború ellen (42:26).

Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan lett férfiszabóból a makói könyvtár dolgozója. 0:10--születés, családja, gyermekkora, milyen munkákat végzett otthon gyermekkorában; 8:0--iskolás évei, az úttörőmozgalom; 11:2--emlékei az 1956-os helyi eseményekről, 12:22--munkája szabóként, a szakmunkásképzőben töltött évei, milyen volt a korabeli szakmunkásképzés; 18:23--hogyan végezte el a gimnáziumot, és mit dolgozott az érettségi letétele után, hogyan lesz a helyi könyvtár munkatársa; 23:20--könyvtárosi munkája, véleménye a kötelező olvasmányokról; 30:8--nyugdíjazása, hogyan kapott új munkát; 34:51--hogyan változtak meg a rendszerváltoztatással a könyvtárak és az emberek könyvtárazási szokásai