Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról, az életről a tanyán (0:50). Rátér családalapítására (3:30) és az 1950-es évek nehéz körülményeire (7:00). Szól a II. világháborúról, amiben bátyái és édesapja is részt vettek (8:20, 20:55). Beszél arról, hogyan jöttek be az oroszok 1956-ban és miként élte ezt meg, mint kisgyerek (10:45), majd arról, hogyan szelidültek meg az oroszok, és milyen jó kapcsolatot alakítottak ki velük a Kádár-korszakban (12:52). Beszél arról, hogy őt nem zaklatták vallásos meggyőződésében (12:52), majd lakhelyváltoztatásáról és a megélhetésről (15:35). Kiemelten szól gyermekkorának körülményeiről, a tanya és a falu életkörülményeiről, így például az étkezésről és tartósításról (18:35), a hírekről való tájékozódás változásairól (25:20), vagy a jeles napok megünnepléséről (28:38). Szól még a továbbtanulás és a családalapítás nehézségeiről (30:00), végül pedig a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket hasonlítja össze (35:30).

Az interjúalany beszél gyerekkora nehéz körülményeiről (0:25), tanulmányairól (2:00), majd hosszasan részletezi második világháborúval kapcsolatos emlékeit, beszél a bombázásokról, cserekereskedelemről, férje elfogásáról (5:42). Mesél a téeszesítésről (27:18), az 1956-os forradalom helyi eseményeiről (28:55), a cselédek öröméről „felszabadulásuk” után (30:25), beszél Rákosi Mátyásról (31:26), Kádár Jánosról és a Kádár-korszakról (32:01), férje munkájáról (32:33), gyerekkori munkáiról (33:55), a Horthy-korszakról (35:14).

Az interjúalany beszél családjáról, az életkörülményekről a két világháború között, az oktatásról, Beszél a II. világháborúról (5:29), a társadalom terrorizálásáról, a vallásos életről (11:57), majd a hétköznapokról a Kádár-korszakban. Később beszél a rendszerváltoztatásról, a páneurópai piknikről (23:44), illetve a téeszesítés következményeiről (30:12).