Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
oktatás
rendszerváltoztatás
párttagság
Erdély
Románia

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne

3308 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Leírás: Születési idő, - hely, származás említése (00:03). Édesanyja emlékeit idézi: arról beszél, hogy 1945 januárjában a román és a szovjet csapatok kitelepítették Tasnádszántóról a svábokat, így édesanyját és további két rokonát kényszermunkára vitték a Szovjetunióba a dombászi szénbányákhoz (00:45). Az interjúalany nevének anyakönyvezési problémáit említi a román hatóságok kapcsán (04:12). Tanulmányai kapcsán a hitoktatás tiltásáról, főleg annak okáról szól (06:51). Közép- és felsőfokú tanulmányairól beszél, melynek kapcsán kiemeli, hogyan kapott diákként a TSZ-ből földterületet (08:15). Arról szól, hogyan lett bányász a tanári hivatás helyett (10:15). KISZ-tagságáról és KISZ-titkárságának történetéről beszél részletesen (11:40). Párttagságának története (Román Kommunista Párt), belépésének oka és körülménye, gyűlések szerepe (13:48). Securitate-val való kapcsolata – beszervezési kísérlet, jelentések, zaklatások (16:06). Arról beszél, hogy milyen tiltások voltak az írott sajtóban, melyek a magyar nemzetiséget károsan érintették Romániában (23:44). Újságírói pályafutása kapcsán megemlít egy káderképző iskolát (24:25). Magyarországi letelepedésének előzményeiről beszél: hogyan sikerült a rendszerváltoztatás idején letelepednie (marosvásárhelyi pogrom, román állampolgárságról való lemondás, befogadó nyilatkozat) (27:10). Újrakezdés Magyarországon, az anyaországban (29:50).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve: Szabó Gyula Jenő
Interjúalany lakhelye: Kiszombor
Interjúalany született: Tasnádszántó, 1949
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas újságíró, bányászmérnök
Felvétel időpontja: 2011. február 09.
Felvétel helyszíne: Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:19:00
0:00 családi háttér 4:30 annyira szegények voltak, hogy tbc-s lett, ezért keveset tudott iskolába járni, házasságkötéskor is alá kellett írnia a férjének egy papírt, hogy tud arról, hogy tbc-s 7:20 a férje az első kórházvonattal jött haza, ő is TBC-t kapott, így kezdődött az ismeretségük 10:00 a férje is, és ő is párttag volt 13:24 a rendszerváltoztatás nem változtatott sokat az életükön 15:24 három gyermeke született, és három unokája van
Interjúalany: Kádár Endréné
Felvétel időpontja: 2011. július 29.

Hossz: 00:57:00
A riportalany debreceni kereskedőcsalád leszármazottja, akinek családja 1944-ben költözött át Pécsre. Szól arról, hogy édesapja három évig volt hadifogságban (3:00-ig). Elmeséli, hogy a háború után Pécs csaknem összes általános iskolájában tanult (7:18-ig). Meghatározó élmény volt számára, hogy iskolás korában több pécsi képzőművész tanította (10:53-ig). Mesél katonai szolgálatáról, elmondja, hogy katonaévei alatt lehetősége volt képzőművészettel foglalkoznia (17:32-ig). A pécsi Művészeti Szakközépiskolába Bizse János hívta tanítani 1962-ben. Elmondja, hogy milyen okai voltak az iskola létrehozásának (21:18-ig). Felidézi milyen volt a helyi képzőművészeti élet az 1960-as években, milyen lehetőségei voltak a kor alkotóinak (25:18-ig). Beszél a korszak morális problémáiról (35:50-ig). Szól a Pécsett kibontakozó szellemi pezsgésről. Elsőként a Pécsi Nemzeti Színházban Németh Antal és Eck Imre irányításával megvalósult törekvésekről beszél (39:38-ig), majd szól a Bóbita Bábszínház jelentőségéről (44:11-ig). Mesél a Bécsy Tamás vezetésével meginduló amatőr színházi életről (45:48-ig). Elmondja, hogy a helyi politikai elit támogatta a művészek törekvéseit, mert büszke volt ezekre (52:02-ig). Végezetül szól a Villányi Művésztelep megalakulásáról (56:50-ig).
Interjúalany: Erdős János
Felvétel időpontja: 2011. április 08.

Hossz: 00:54:00
0:00 családi háttér, iskolai tanulmányok, Állatorvostudományi Egyetem, 1978-tól volt Nagykállón hatósági körzeti állatorvos 3:42 gyerekként érte a TSZ-szervezés, az édesapja belépett, mert az ötvenes években munkaszolgálatos volt kulákként, és nem akarta ugyanennek kitenni a gyerekeket is, később sem szívesen beszéltek erről az időszakról 10:27 az állattenyésztés fellendül a térséghez, ezért kellettek az állatorvosok, az édesapja állatorvos lett 20:18 elmesélte, hogy a történelemórán a ’49-es világosi fegyverletétel kapcsán az igazgató nem értett egyet a történelemtanár eseményértelmezésével 22:00 az egyetemi évek alatt ugyan volt Szabad Európa Rádió, de kevésbé volt jellemző az, hgoy hallgatták 22:56 Nagykállóban kezd el dolgozni egy váratlan lehetőség kapcsán 23:57 1983-ban tudott először külföldre utazni, megnézték a zeltwegi Forma-1-es futamot, másnap a rendőrségre hívatták kihallgatni a TSZ-elnöke kapcsán 30:37 Részt vesz a Független Kisgazdapárt helyi szervezetének megalakításában, az FKgP jól szerepelt a kállói választásokon 34:21 kisgazdák lévén a reprivatizációt támogatták, mesél a kisgazdapártról és a szerepéről 37:45 ő lesz a megyei főállatorvos 1998 decemberétől, 2001 után felkérik Torgyán József utódjának, és 2002-ig ő lesz a miniszter, beszél erről a korszakról, és az oroszországi útjáról 52:19 miniszteri korszaka után visszakerült állatorvosnak
Interjúalany: Dr. Vonza András
Felvétel időpontja: 2011. február 24.