Interjú

Gyűjteményhez ad
MSZMP
TSZ
beszolgáltatás
cselédség
Rákosi-korszak
'50-es évek
földosztás
Kádár-korszak
Horthy Miklós
'40-es évek

Földműves voltam egész életemben

2302 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Témakörök: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Beszolgáltatás
Leírás: Az interjúalany 1926-ban született Kiskunfélegyházán. Fiatalon cselédként szolgált több helyen, nagyon jó sora volt, munkaadóit szüleiként szerette. Részletesen beszél munkájáról. (03:50) A II. világháború után önállóan próbált boldogulni, különböző gyümölcsöket, növényeket termesztett. (05:58) 1950-ben megnősült. Korábbi városföldi munkaadója adott neki kukoricaföldet. (06:52) Az 1956-os forradalom után bérbe kapott földet, lovat vett. Elmondja, hogy az állatai nagy részét (tehenet és lovat is) elvette a TSZ, ahol fogatosként kellett dolgoznia, amíg gépesíteni nem kezdtek. Utána szőlővel foglalkozott. (12:32) Beszél a TSZ-ben végzett munkájáról. Nem volt hajlandó belépni az MSZMP-be, így nem kaphatott magasabb fizetést. Elmondja, hogy a nyereségosztásnál a TSZ-elnök és a protekciósok mennyivel többet kaptak. (20:14) Beszél arról hogyan változtak az idő előrehaladtával a körülmények, a TSZ már engedte, hogy a háztájon is tartsanak állatokat. A fejlődés mellett azonban a TSZ mindig sok hibával működött. (25:46) A párttagok sokkal előnyösebb helyzetben voltak, nagy kedvezményeket kaptak. (29:52) Visszatérve beszél az 1945-ös földosztásról. Az interjúalany is igényelt földet. A környéken elsősorban a katolikus és a református egyház birtokait vették el. (33:02) Beszél a Rákosi-korszakban kötelező beszolgáltatásokról. Ellenőrök figyelték az aratást, sokszor a meghagyott terményeket titokban, éjjel vitték el. Hogy több termény maradhasson meg, az interjúalany leitatta az ellenőröket. (37:38) Beszél a TSZ szőlőjében végzett munkákról. Sok nővel dolgozott együtt szüretkor. (40:16)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Szikora József
Interjúalany lakhelye: Kiskunfélegyháza
Interjúalany született: Kiskunfélegyháza, 1926
Interjúalany foglalkozása: téesz dolgozó
Felvétel időpontja: 2011. február 25.
Felvétel helyszíne: Kiskunfélegyháza
Interjút készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:48:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
Az elbeszélés.Dunai hajózás történetével kezdődik. Az interjúalany beszél magáról, hajós édesapjáról, a család állandó vándorlásáról (0:16), arról, hogy emiatt szinte mindig magántanuló volt (1:51), édesanyja korai halála utáni életükről, nevelőanyjukról (3:53), visszatér a tanulmányaira (9:07), majd beszél a második világháború időszakáról (10:29), a kolozsnémai nyilas bíróról, aki a nyilas hatalomátvétel után totális mozgósítást rendelet el (13:20), második világháborús katonai élményeiről (14:52), a katonai egységének izgalmas németországi emlékeiről (16:03), koncentrációs táborba való szállításáról, ottani élményeiről (35:03), az 1956-os forradalomról, és a MUK-ról (41:21).
Interjúalany: Szigeti Sándor
Felvétel időpontja: 2010. július 08.
Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma

Hossz: 00:48:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet , Ipar
00:00-00:45 Bemutatkozás, család. 00:46-03:45 Horthy-korszak, nyilasok, Hitler, németek. 03:46-07:44 Iskola Kustánszegen, továbbtanulás, munka, mezőgazdaság. 07:45-12:31 Orosz bevonulás, II. Világháború. 12:32-23:18 Kommunista párt, szeminárium, TSZ, munka körülmények, fizetés. 23:19-24:10 Falusi élet, május elseje. 24:11-36:20 1956 Kustánszegen, katonaság, építkezés. 36:21-37:20 Rákosi Mátyás. 37:21-43:50 Mozizás. 43:51-47:57 Kádár-korszak, feketevágás, falusi élet.
Interjúalany: Geráth László
Felvétel időpontja: 2011. május 18.
Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg

Hossz: 00:33:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek
Az interjúalany beszél balti orosz származásáról, rigai gyermekkoráról, a Baltikum jellegzetességeiről (0:40), majd rátér arra, hogyan került a csehszlovákiai Brünnbe egyetemre amerikai sógora támogatásával. Itt ismerkedett meg magyar férjével, és innen költözött Magyarországra (2:30). Szól a Rákosi-rendszer borzalmairól, férje eltávolításáról és zaklatásáról, majd tulajdonképpeni halálba kergetéséről (7:00). Szól az amerikai Memphisben szerzett élményeiről, a fekete és fehér lakosság konfliktusáról, valamint arról, hogy miként népszerűsítette a magyarokat Amerikában. Különösen a magyar tudósok, Neumann János és Szilárd Leó fogta meg az amerikaiakat (9:05). Szól II. világháborús élményeiről, Budapest ostromáról, és arról, hogy nem tudta mivel etetni ikergyermekeit. Dezertált magyar katonák segítettek neki. Arról is szól, hogy az oroszok nem szerették a magyarokat, mert nem ugrottak ki a háborúból (18:06). Rövid időre visszatér a Baltikumban megélt I. világháborúra (23:45), majd értékeli a kommunista és nemzeti szocialista rendszerek bűneit (25:38). Végül a magyar nép különlegességéről beszél (29:52).
Interjúalany: Kádár Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. október 26.
Készítette: Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium, Budapest