Interjú

Gyűjteményhez ad
MSZMP
TSZ
beszolgáltatás
cselédség
Rákosi-korszak
'50-es évek
földosztás
Kádár-korszak
Horthy Miklós
'40-es évek

Földműves voltam egész életemben

2170 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Témakörök: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Beszolgáltatás
Leírás: Az interjúalany 1926-ban született Kiskunfélegyházán. Fiatalon cselédként szolgált több helyen, nagyon jó sora volt, munkaadóit szüleiként szerette. Részletesen beszél munkájáról. (03:50) A II. világháború után önállóan próbált boldogulni, különböző gyümölcsöket, növényeket termesztett. (05:58) 1950-ben megnősült. Korábbi városföldi munkaadója adott neki kukoricaföldet. (06:52) Az 1956-os forradalom után bérbe kapott földet, lovat vett. Elmondja, hogy az állatai nagy részét (tehenet és lovat is) elvette a TSZ, ahol fogatosként kellett dolgoznia, amíg gépesíteni nem kezdtek. Utána szőlővel foglalkozott. (12:32) Beszél a TSZ-ben végzett munkájáról. Nem volt hajlandó belépni az MSZMP-be, így nem kaphatott magasabb fizetést. Elmondja, hogy a nyereségosztásnál a TSZ-elnök és a protekciósok mennyivel többet kaptak. (20:14) Beszél arról hogyan változtak az idő előrehaladtával a körülmények, a TSZ már engedte, hogy a háztájon is tartsanak állatokat. A fejlődés mellett azonban a TSZ mindig sok hibával működött. (25:46) A párttagok sokkal előnyösebb helyzetben voltak, nagy kedvezményeket kaptak. (29:52) Visszatérve beszél az 1945-ös földosztásról. Az interjúalany is igényelt földet. A környéken elsősorban a katolikus és a református egyház birtokait vették el. (33:02) Beszél a Rákosi-korszakban kötelező beszolgáltatásokról. Ellenőrök figyelték az aratást, sokszor a meghagyott terményeket titokban, éjjel vitték el. Hogy több termény maradhasson meg, az interjúalany leitatta az ellenőröket. (37:38) Beszél a TSZ szőlőjében végzett munkákról. Sok nővel dolgozott együtt szüretkor. (40:16)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Szikora József
Interjúalany lakhelye: Kiskunfélegyháza
Interjúalany született: Kiskunfélegyháza, 1926
Interjúalany foglalkozása: téesz dolgozó
Felvétel időpontja: 2011. február 25.
Felvétel helyszíne: Kiskunfélegyháza
Interjút készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Mindennapi élet
Az interjúalany szülei földművesek voltak, ő maga is tanyasi iskolába járt. Gyerekkorára és a pusztai életre emlékezik vissza(0:08).Édesapja 18 évesen vonult be az első világháborúba, szerencsésen túl is élte a harcokat(7:10).Férje a második világháborúban fogságba esett, először Romániában, majd a Szovjetunióban raboskodott. Az ő háborús történetéről mesél(9:28).Antal Jánosné arról mesél, hogyan kérte meg a férje a kezét, s hogy a házasságnak akkoriban milyen feltételei voltak akkoriban(17:29).A Horthy-korszakban rendezett anyagi körülmények között éltek, ezzel kapcsolatban a szűkebb családi kör történetéről is beszél(18:57).Az édesapja a helyszínen élte át Budapest ostromát. Édespja és saját háborús élményeiről beszél(21:25).Az interjúalany a gyerekkori földműves munkáiról mesél(23:58).A szovjet megszállással kapcsolatban elmeséli, amikor először találkozott vörös katonával. Beszámol a fosztogatásokról és az erőszakoskodásokról(25:15).1949-ben kilakoltatták a családot a tanyájukról és egy lakást kaptak helyette. Az új körülményeket eleveníti fel(34:02).Ezt a videot nem lehet tájmkódolni...
Interjúalany: Antal Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Készítette: Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon, Makó

Hossz: 00:37:00
Tárgy: '50-es évek, 1956, politikai rendőrség
0:00 családi háttér, Budapesten született, szülei egyszerű munkások voltak 0:59 1944-ben már légitámadások voltak, kijárási tilalom, elsötétítések, ennek ellenére tudott polgári iskolába járni 2:59 a koreai háborút térképen követték, hogy lássák, hogyan verik ki a kapitalistákat, de egy idő után megszűntek a térképezések 4:45 a különböző politikai jelszavak mindent áthatottak 6:01 a jugoszláv határra kerül, ami akkor egy éles határszakasz volt, voltak átlövések, szögesdrót, nyomsáv stb. 8:34 később Zalaegerszegre került a határőrséghez, ott valamivel lazábbak voltak a viszonyok, mint a többi katonai alakulatnál 12:58 tíz nap szabadságot kap 1956. október 20.-án, elment Budapestre, majd Szegedre, de ott 22.-én már mozgolódás volt 15:49 a Blaha Lujza téren már nagyon sok embert talált, a rádióhoz is elment, ott nagyon nagy tömeg volt, mesél a Sztálin-szobor ledöntéséről is, amit személyesen látott, a Blaha Lujza téren a Nemzeti Színház előtt fegyvereket is osztogattak 23:25 az utcákat estére a fiatalabbak vették át, akiknél fegyverek voltak 24:57 az orosz katonák már a megmozduló függönyökre is lőttek 28:36 mesél a harcokról, az orosz tankok a Práter utcában beszorultak az épületek közé, ellenük gyerekek harcoltak, Molotov-koktéllal lőtték ki az elsőt és az utolsót 31:16 a harcok után látta a Kilián-laktanya szétlőtt környékét
Interjúalany: Gulyás György
Felvétel időpontja: 2011. január 29.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Hossz: 00:45:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, szovjet megszállás
Az interjúalany beszél ifjú koráról, a Rákosi uralom viszontagságairól, beszolgáltatásokról (1:30), az '50-es évek mindennapjairól (2:50), az állami gazdaságok működéséről (4:37), államosításról, tervgazdálkodásról (5:15) és (7:50), besúgásról, internálásról (10:45). Az interjú második felében a II. világháború kegyetlenségeit eleveníti fel. Bemutatja az óvóhelyeket, légiriadókat (11:27). A munkaszolgálat nehézségeit, zsidóüldözést, környéken zajló bombázásokat (14:45). Hangsúlyos eleme az interjúnak a II. világháború mindennapjait bemutató rész (15:25), valamint a szovjet megszállás (19:44). Szemléletesen mutatja be a szovjet katonák szokásait, életét (29:12, 37:55).
Interjúalany: Torma János
Felvétel időpontja: 2011. november 19.
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó