Interjú

Gyűjteményhez ad
Sztálin-gyertya
rekvirálás
szovjet megszállás
Szocialista Brigád
II. világháború
szövetkezetek
pályaválasztás
óvóhely
légitámadás
Sztálin
hadifogság
Németország
beszolgáltatás
továbbtanulás
GMK
'50-es évek
1956
bunker
Nagy Imre
úttörőmozgalom
szakszervezet
sport
oktatás
Gulág - Málenkij robot
beszolgáltatás
állambiztonság
TSZ

Téliszalámiért farmernadrág

2684 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról (0:13), majd a II. világháborúról való emlékeiről, a bombázásokról és az orosz katonák viselkedéséről (1:58). Külön szól édesapja amerikai hadifogságáról (06:00), és arról, hogy nem ismerte meg, mikor végül hazatért (08:05). Beszél oktatásáról, az orosz nyelv tanulásáról, az úttörőmozgalomról és a szabadidőről (9:24). Rátér az otthoni segítségre, a mezőgazdasági munkákra (14:50). Beszámol a "kötelező vetésekről", ahogy az 1950-es években az országban nem honos növényeket akartak meghonosítani, majd szól a mezőgazdaság terrorizálásáról (17:45) . Külön megemlékezik a szégyentáblákról, és arról, hogy Nagy Imre miniszterelnökségével mindez véget ért (20:08). Beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről, arról, hogy nővére könnyebben megsebesült, mikor a forradalmárok a fegyverüket tisztították. Mikor meglátogatták a kórházban, látták, hogy az orvosok kicserélik a betegek kórlapjait, hogy megtévesszék a hatóságokat (22:35). Szól a TSZ-ek megalapításáról (26:42), majd arról, milyen nyomokat hagyott az emberekben a traktorosnők képzésének kampánya (29:42). Beszél munkahelyeiről (30:26), és arról, hogyan szerzett farmernadrágot egy német ismerősétől (34:00). Végül a szocialista munka hanyatlásáról (35:45) és a Gazdasági Munkaközösségek 1980-as évekbeli megalakulásáról szól (38:28).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Gargya Imréné
Interjúalany lakhelye: Hajdúböszörmény
Interjúalany született: Hajdúböszörmény, 1939
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 29.
Felvétel helyszíne: Hajdúböszörmény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél a határőrségnél töltött éveiről (1:54), az 1960-as évek "felszabadultságáról" (8:19), a politika és a vallás viszonyáról a kommunizmus idején (14:58), különös tekintettel a máriapócsi búcsúkra, később pedig a rendszerváltoztatást értékeli (29:40).
Interjúalany: Kaliba Kálmán
Felvétel időpontja: 2010. november 03.

Hossz: 00:47:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:51), az első bécsi döntésről (1:21), arról, hogy a második világháború alatt Esztergomba menekültek (2:10), majd Németországba menekítették őket, ahonnan visszakerültek Magyarországra (3:40). Az interjúalany visszatér diákéveire (5:13), majd Antibolsevista Gárdabeli tagságáról számol be (8:36), ami miatt letartóztatták (11:46). Mesél a börtönnel kapcsolatos emlékeiről (14:04), a bírósági tárgyalásáról, amelynek következtében ötéves büntetést szabtak ki rá (22:00). Ezután Márianosztrára került (25:48), majd egy ideig Miskolcon dolgoztatták (29:44), később pedig Várpalotán egy szénbányában (32:00). Beszél feltételes szabadulásáról (33:39), arról, hogy szabadulása után egy technikusi álláslehetőséget az ÁVH hiúsított meg (36:11), majd rátér az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeinek taglalására (37:17), és megemlíti, hogy Szombathelyen november 3-án már látták a főváros felé menetelő szovjet tankokat (38:50). Ezt követően Ausztriába disszidált (40:16), ahonnan Kanadába ment, majd a rendszerváltoztatás után hazatért Magyarországra (42:53).
Interjúalany: Homoki István
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 09.

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér, tanyán laktak, édesapja gazdálkodó volt, Kiszomborba majd Hódmezővásárhelyre járt iskolába, utóbbit nem tudta elkezdeni, mert jött a front 2:10 a front eléri Kiszombort, elfoglalják a szovjetek, ők a pincében vészelik át, rekvirálják a vagyonuk egy részét, ott szállásolják el a katonákat 6:48 beszél a kolhozosításról, édesapját kuláknak nyilvánítják, beszolgáltatások voltak, nem volt szabad sertést vágni, a téeszesítés erőszakkal folyt 11:19 az egyházellenes agitációról beszél, mesél a hódmezővásárhelyi apácaiskola államosításáról, az emberek féltek templomba járni, mert figyelték őket 15:13 kiköltöztetik őket otthonról, kézicsomagokkal bevagonírozták őket, és egy kietlen pusztába költöztetik őket 18:57 beszél a tábori élet kezdeteiről, állami gazdaságokban dolgoztatták őket, az élelmezés nagyon silány volt, orvosi ellátás nem volt 29:39 maguknak vert vályogból építettek házat, éjszaka is voltak riadók és névsorolvasások, a gyerekek nem jártak iskolába, ő rizsföldeken, gátaknál, csatornáknál kubikolt, vagy aratáson dolgozott 34:30 hallják a Nagy Imre beszédet, Sztálin meghalt, a táborok felszámolását ígérik, végül szabadulnak, de a faluba nem mehettek vissza, Makóba mennek a nagyszülőkhöz
Interjúalany: Rangli Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 18.