Az interjúalany beszél a II. világháborúból, édesapja hazatéréséről a francia hadifogságból (0:37). Szól a mezőgazdasági tudás átadásáról, az aranykalászos gazdatanfolyamról (5:26). Kiemelten szól a mezőgazdaság háború utáni átalakításáról, a beszolgáltatásokról, az élelmiszerhiányról, a valamint a tagosítás hullámairól (8:08) . Szól a megtermelt javak kereskedelméről, a sáskának nevezett kereskedőkről (18:30). Beszél a téeszesítés első hullámáról, az agitációról, és édesapja ellenállásáról (20:05). Szól a Kádár-korszak enyhébb körülményeiről, a háztáji gazdálkodás beindulásáról (24:30). Szól a korszak hitéletéről, a vallásos nevelés és a kommunista ideológia viszonyáról (25:25). Végül az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről beszél. (32:10).

Az erdélyi református lelkész interjúalany 1933-ban született. Beszél arról, hogyan élte meg az 1940-es visszacsatolást. Határtalan lelkesedéssel és örömmel várták a magyar csapatokat. (01:40) A környéken nem volt nagy magyar-román ellentét, csupán apró személyes csipkelődések. A románok többsége is magyarul beszélt. Az interjúalany, ahogy az emberek többsége is, meg volt győződve arról, hogy németek nyerik a világháborút. (03:20) Beszél a háború végén a Vörös Hadsereg bevonulásáról és a Manui-gárdisták vérengzéseiről. Amíg a terület hovatartozása el nem dőlt népőrség felügyelt a rendre. (05:42) A háromszéki református gimnáziumban tanult. A bentlakásos intézményben a tanulóknak kellett eltartaniuk magukat (nem pénzt kellett fizetni, hanem élelmet, használati cikkeket hoztak). Csak magyarul tanultak, de sok felekezet tagjaival együtt. Az interjúalany 1952-ben érettségizett, ekkor már tilos volt a hitoktatás. A hittant nem csak a vallás miatt tiltották, hanem, mert ennek keretében tanították a magyar történelmet is. (09:44) Nehéz volt vallásos életet élni, figyelték azt is, hogy ki jár templomba. A tiltások ellenére a székelyek többsége csak azért is járt templomba és járatta hittanra a gyerekét, hogy ezzel ellenálljon a rendszernek. (11:16) A teológiai egyetem volt az, ahova felvették az osztályidegenek gyermekeit is. A teológián végzetteknek az egyház biztosított állást. Amikor a kommunisták rájöttek, hogy így sok lelkész/pap kerül ki az egyetemről, korlátozták a felvehető hallgatók számát. (14:20) Az interjúalany elmondja, hogyan próbálták akadályozni lelkészi munkáját. Beszél arról, hogy a kollektivizálások hogyan zajlottak, több embert kivégeztek vagy áttelepítettek. (18:36) Erdélyben nagy lelkesedéssel fogadták az 1956-os eseményeket és az első hetekben meg voltak győződve arról, hogy az USA segítségével Magyarország független lehet. Információkhoz csak a rádióból jutottak, a securitate figyelt arra, hogy ne terjedjenek át a forradalmi események. (22:02) Beszél a Ceausescu-rendszerről, a falurombolásról. Megpróbálták szétzúzni a magyar közösségeket, a magyar identitást. A magyar városokba románokat telepítettek. (25:40) Ceausescu alatt nagyon kemény volt az élet. Még az előre meghatározott mennyiségű, jegyre adott élelemért is sorba kellett állni. A magyaroknak nem engedték, hogy elhagyják az országot. (27:46) A magyar nyelvoktatás bizonyos keretek között mindvégig megvolt, csak egyre több román órát kellett tartani. Az értelmiséget próbálták lefejezni, hogy utána könnyebben lehessen a többi embert románosítani. (28:56) A romániai rendszerváltoztatás óta sokat javult a magyarság helyzete, szabadabb a sajtó és az emberek is. (30:12)

Az interjúalany beszél fiatalkoráról, arról, hogy hogyan nehezítette meg számára a pályaválasztást kulák származása, és ennek következtében hogyan lett kéményseprő. Beszél a kéményseprő munka jellegéről, változásairól és hogy hogyan vált végül magánvállalkozóvá. Beszámol egy 1956-os eseményekkel kapcsolatos élményéről is, illetve kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit. 1:05--szülők, foglalkozásuk, származás 1:56--családtagok részvétele a II. világháborúban 2:30--milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, mint kulákoknak az államosítások után, miért zárják börtönbe az apját, és hogyan kap Nagy Imre alatt amnesztiát 4:17--általános iskolás évei, a hittanoktatás betiltása 6:45--milyen nehézségekkel kellett kulák gyerekként a továbbtanulás terén szembenéznie, hogyan kezd dolgozni, hogyan lesz kéményseprő 11:16--a testvérei szakmái 12:48--a kéményseprő munka bemutatása (munkaidő, munkaeszközök, munkabér stb.) 24:30--hogyan lesz vállalkozó, miért hagyja abba 25:30--külföldi utak (például szakmai továbbképzésre), az innen hazahozott tárgyak 30:00--részvétele a helyi 1956-os eseményekben 30:40--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról 33:00--virágkötő szakma a második világháborúban, illetve manapság 36:40--családi dolgok, mindennapok