Interjú

Gyűjteményhez ad
SZDSZ
cigányság
át- és kitelepítések
Pozsgay Imre
Hazafias Népfront
80-as évek
Rendőrség
Kádár-korszak
párttagság
KISZ
FIDESZ
MDF
rendszerváltoztatás
Münnich Ferenc
Grósz Károly
oktatás
állambiztonság
MSZMP

Békemozgalomtól képviselőségig

2430 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Leírás: Beszél sváb származásáról és arról, hogy rokonságának egy jó részét a II. világháború után kitelepítették. A többség kint maradt, néhányan gyalogosan visszajöttek. (02:10) A 80-as évek végén az interjúalany részt vett a hátrányos helyzetű, főleg, roma gyerekek számára létrehozott Gandhi Gimnázium és Kollégium alapításában. Oktató és kollégiumigazgató volt. (04:18) Az iskola alapítása és a gyerekek összegyűjtése a 90-es évek elején Pécsen és környékén nehézségekbe ütközött, de a program 20 év alatt elérte, hogy a cigány gyerekek nagy része is középiskolába járjon. (06:02) 1982-ben a Dialógus Békemozgalom alapítója és tagja volt. A mozgalom egykori tagjai máig segítik egymást. A békemozgalom a Szovjetunió afganisztáni agressziója kapcsán alakult, nem akarta, hogy a hidegháborús fegyverkezés újra fellendüljön. A felsőoktatási hallgatók először országosan tüntetéseket szerveztek, később már csak Budapesten lehetett megrendezni a tüntetést. Nemzetközi tüntetést szerveztek, nyugati békemozgalmak tagjai is jöttek a fővárosba. 2 év alatt a mozgalmat a hatalom ellehetetlenítette. (17:04) Gorbacsov hatalomra kerülése után a rendszerváltoztatásig már viszonylag szabadon működhetett a mozgalom, csak a pécsi KISZ Gyurcsány Ferenc vezetésével és a jogi kar néhány oktatója titkosszolgálati segítséggel szállt szembe a Dialógussal. (22:40) Problémának tartja, hogy a történészek nem kutathatják nyugodtan a rendszerváltoztatás előtti éveket, mert félniük kell a feljelentésektől. (13:10) Az interjúalany alapító tagja volt a helyi FIDESZ-nek és az SZDSZ-nek. A mozgalom után kapcsolatba került a fiatal ellenzékkel. Az 1990-es választásokon SZDSZ-FIDESZ közös jelöltként indult. (25:28) Szervezője és résztvevője volt a rendszerváltoztatás előtti ellenzéki tüntetéseknek. Elmondja kapcsolatát a rendőrséggel. (32:52) Elmondja az MSZMP-n belüli változásokat, a párttagok kettéválásának eseményeit. (36:42) Elmondja az ellenzéki csoportok kapcsolatát egymással és a KISZ-szel. (39:36) Az egykori pécsi ellenzéki vezetők, akik a politika különböző oldalaira kerültek, a mai napig tartják egymással a kapcsolatot az összejöveteleken. (40:30)
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Heindl Péter
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Pécs, 1960
Interjúalany foglalkozása: jogász, tanár
Felvétel időpontja: 2011. április 11.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:31), II.világháborús emlékeiről (2:13), a család Tanácsköztársasággal kapcsolatos rossz emlékeiről (6:25), a háború utáni időkről (7:42), úttörőként átélt negatív élményeiről (8:45),az ifjúsági szervezetekről (11:35), az 1956-os forradalomról (13:38), a szórakozási lehetőségekről a Kádár-korszakban (19:20), a korszak ellenállóiról, szamizdat kiadványokról, tüntetésekről (20:05), a rendszerváltoztatásról (34:12), a Történeti Hivatalban folytatott kutatásáról (37:56).
Interjúalany: Magos András
Felvétel időpontja: 2010. október 22.

Hossz: 00:51:00
Az interjúalany mesél az 1950-es, illetve az 1960-as évek mindennapjairól, a nélkülözésekről, hátrányos megkülönböztetésekről, a soproni életről. Beszél arról, hogy hogyan került kapcsolatba a különböző ellenzéki mozgalmakkal, és milyen emlékeket őriz a rendszerváltoztatásról. 1:00--család, szülők, születés, miért és hogyan költöztek át a szülök az I. világháború után a Felvidékről 4:30--életkörülmények az 1950-es években, lakhatás kérdése, élelmiszer-hiány, öltözködés, hazaküldött ruhapakkok 10:15--hátrányos megkülönböztetés a Rákosi-rendszerben az iskolában, nevelőapja szibériai fogsága, az ő hátrányos megkülönböztetése 13:30--1956-os emlékei, emlékei a disszidálásról 17:31--iskolái Sopronban, hittanórák, 19:58--közösségi szervezetekben való kényszerű részvétel, úttörő mozgalom 21:20--életkörülmények az 1960-as években, az első fogyasztási javak megjelenése (porszívó, televízió), különbség az otthon és az iskolában hallottak között 25:19--szigorított ellenőrzések Sopronban a határsáv miatt 27:09--szórakozóhelyek, szórakozási lehetőségek a korban, egyéb szerveződések (Fiatal Művészek Klubja, amatőr színjátszás) 29:55--egyetemi élet, mozgalmi élet hogyan jelent meg az egyetemi életben, KISZ, ideológiai tárgyak 31:55--első külföldi útja Angliába 33:34--egyetem utáni első munka 34:58--hogyan került kapcsolatba a demokratikus ellenzékkel, SZDSZ-vel, Rajk-butik, a tagok ellen felhozott per 38:05--rendszerváltoztatás előtti időről őrzött emlékei, 1988. március 15-i megemlékezés, Bős-Nagymaros elleni tüntetés, Nagy Imre kivégzésének évfordulójára rendezett tüntetés, Szamizdat 42:44--a pártrendszer kialakulásával kapcsolatos emlékei, milyen kétségei voltak rendszerváltoztatással kapcsolatban 47:15--Sopron a rendszerváltoztatás alatt
Interjúalany: Rakovszky Zsuzsa
Felvétel időpontja: 2010. június 01.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családjáról és oktatásáról (0:14), majd katonai szolgálatáról és a lövészetben való jártasságáról (2:30). Szól a poznani munkástüntetésről, az 1956-os év politikai erjedéséről (4:04). Szól az október 23-i tüntetésről (6:40), Nagy Imre beszédéről (11:26), majd a rádió ostromáról (13:20). Angyal Istvánnal való megismerkedéséről, valamint a Tűzoltó utcai ellenállás megszervezéséről is szól (17:07), kitérve a barikádépítés technikai részleteire (23:13). A harcok részleteiről (27:45), a barikádjuk összeomlását (29:38) is leírja, valamint azt, hogyan tartóztatták le (33:00) . A sok disszidálás és a diszkréció miatt tanú hiányában végül felmentették, de az egyetemről kirúgták (34:57). Angyal István peréről, kommunista meggyőződéséről és akasztásáról, valamint 1956 jelentőségéről beszél az interjú végén (36:26).
Interjúalany: Dr. Király Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 13.