Interjú

Gyűjteményhez ad
1956
megtorlás
ellenállás
Győr
Török István

Győr 1956-os forradalmát irányítottuk - Fegyveres ellenállásunk története

5287 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Témakörök: 1956
Leírás: A Győri Vagon és Gépgyárban kezdett el dolgozni, Sokorópátkáról járt be, majd 1956 októberében költözött be Győrbe, albérletbe. Itt lett albérlőtársa Török István (3:18). Ő azonnal csatlakozott a pár hét múlva kirobbanó forradalomhoz, mivel tiszti képzést is kapott (4:43). A forradalom ideje alatt a tömeg egyik vezetője lett, beszédeket és gyűléseket tartott. (5:56) A tömeg és Török István az ÁvH megyei székháza és a börtön elé vonult, utóbbi mellett el is dördültek a karhatalom fegyverei, ekkor halt meg Halász Ödön, Máté Mária, és Szabó Béla(6:51). Török István a helyi elnyomó hatalom kifüstölése végett a Győrben állomásozó honvédelmi erőket akarta volna megnyerni, persze ez nem volt egyszerű dolog (9:12). Végül a laktanya parancsnoka, Krecz Géza őrnagy (később, a megtorlások alkalmával elítélik) a talán 10 ezres tömeg akarata előtt meghajolva átállt a forradalmárokhoz (10:00).Török István 5 társával egyetemben tárgyalt az ÁVh-sokkal, hogy engedjék ki a politikai foglyokat és adják ki a tömegbe lövő karhatalmistákat (12:24).Török Istán eme tárgyalások alkalmával lement az ÁVH-s pincékbe és az ott tartózkodó politikai fogylokat kiengedtette (15:02). Ennek ellenére a tömeg betört az épületbe és szinte minden iratot megsemmisítettek. Ekközben a mentők már több sebesültet is Győrbe szállítottak Mosonmagyaróvárról, ahol az ÁVH brutálisan a tömegbe lövetett (18:03). A forradalom előzményeiről: A magyar társadalmat komoly trauma érte azáltal, hogy 1945 után nem az általuk támogatott kisgazdák, vagy a szocdemek alakíthatták a politikát, hanem az erőszakos kommunisták (22:12). A közismert kommunista intézkedések felbőszítették a magyar nemzetet, valamint Büki Lajos szerint a nyugat is egyértelműen arra bíztatott mindenkit(röpcédulák, Szabad Európa rádió, kémek, stb), hogy vegyék fel a harcot a kommunista rezsim ellen (28:12). A győri forradalom után: Itt kapcsolódott be komolyabban Büki Lajos is, formálisan ő lett Török István testőre.(30:28) A padlássöprések miatt a rendőrséggel szemben bizalmatlanná lett tömeget, falusiakat több esetben is Török István és Büki Lajos személyesn nyugtatta meg (31:09). 1956. november 4.-e után fegyveres ellenállásra adták volna a fejüket fejüket, de a tatabányai elhárító harcok sikertelensége láttán feladták az ellenállást (35:54). Büki Lajost a Török István elleni per harmadrendű vádlottjaként 12 évre ítélték. 1963-ban szabadult (43:30).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Büki Lajos
Interjúalany lakhelye: Győr
Interjúalany született: Kajárpéc, 1937
Interjúalany foglalkozása: vagongyári munkás
Felvétel időpontja: 2011. március 21.
Felvétel helyszíne: Győr

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél származásáról (0:07), II. világháborús emlékeiről (5:37), illetve az oktatásról (08:08). Rátér egyetemi éveire és emlékeire az 1956-os forradalomról (10:48), majd a megtorlásokra (13:22). A kollégiumi életet és a tanári pályára lépést is érinti (17:21). Végül az 50-es évek életkörülményeit hasonlítja össze a Kádár-korszak viszonyaival (22:08).
Interjúalany: F. Z.
Felvétel időpontja: 2010. november 15.

Hossz: 00:49:00
Az interjúalany beszél az 1950-es évek elejéről, a kommunisták vallásellenessége ellenére is nagyszámú hittanra járó diákról (0:16). Szól arról, hogy 1955-ben jutalomból úttörőtáborban járt az Almássy-kastélyban, ahol titkolnia kellett vallásos meggyőződését (2:25). Elmeséli, hogy 1956-ban segített egy Szuezt kereső szovjet katonának: elővett az atlaszát, és mutatta, hogy Magyarországon vannak, ám erre egy másik tiszt gyorsan hazazavarta (5:44). Szól arról, hogy a tüntetések kezdetekor az egyik osztálytársa az ablakon kiugorva csatlakozott a tömeghez (10:10). Elmeséli, hogy amikor 56 után meglátogatta a katonai szolgálatát teljesítő bátyját, akkor egy kirgiz katona leköpte, majd távolodtában ellőtt a feje mellett. Az elég valószínű, hogy a diáksapkája miatt lőttek rá a szovjet laktanyában, hiszen az a pesti srácokra emlékeztette őket (13:20). Beszél arról, hogy miként távolították el a Lenint és Sztálint ábrázoló szoborcsoportot Szegeden (17:55). Elmeséli, hogy Szatymazon a beadási listákat semmisítették meg, illetve szól a beszolgáltatások rákosista gyakorlatáról (20:35). Beszél arról, hogy édesapja kérdezte egy volt katonatársától, hogy hogy van az, hogy most akkora kommunista, mikor a partizánok ellen harcolva az orosz fronton mindig jelentkezett a kivégző osztagba. A válasz az volt, hogy elviteti, ha még egyszer szóba hozza (35:50). Az interjúalany szól a falu életéről a kommunizmus alatt, a besúgókról, a szegénységről (39:30). Visszatér arra, hogy a háborúban a front közeledtével elhagyták szülőfalujukat, hogy elkerüljék a frontot (43:30).
Interjúalany: Gyömbér László
Felvétel időpontja: 2011. március 03.

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél szüleiről (0:37), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a család háborús veszteségeiről, az óvóhelyről (1:33), a zsidó gettóról, a zsidók rejtegetéséről (4:23), a szovjetek megjelenéséről (5:42), majd visszatér az óvóhely ismertetésére (6:30), mesél tanulmányairól , melynek kapcsán érinti az egyházi iskolák államosítását (10:20), az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről, a rádió ostromáról (17:50), a november 4-i eseményekről, a szétlőtt Budapestről (20:13).
Interjúalany: Jurth Ildikó Gabriella
Felvétel időpontja: 2010. november 15.