Interjú

Gyűjteményhez ad
bányászat
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
rendszerváltoztatás
légitámadás
óvóhely
II. világháború

Bányászsors

2751 megtekintés

Hossz: 00:32:00
Témakörök: kettős megszállás, 1956, Ipar
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, bányászcsaládból származik 1:09 Tatabányán a háború miatt fejlődött a bányászat, 1944 karácsonyán jöttek be először a szovjetek, a karácsonyt az óvóhelyen töltötték, de két héttel később a német tartalékok visszaszorították a szovjet csapatokat, újabb három héttel később szovjet csapatok voltak Tatabányán 6:16 felidézi a háborús időszak emlékeit 10:08 falura kellett járni, hogy élelmet tudjanak szerezni, mert a jegyrendszerrel biztosított élelem kevés volt egy családnak 12:25 Tatabányán 12 bánya volt, ezért sok bányászra volt szükség, ő a bányaipari technikumba jelentkezett 13:35 negyedéves volt a technikumban, mikor 1956-ban kitört a forradalom, Tatabányára is lejöttek pesti egyetemisták, ennek hatására a helyi fiatalok, többek között a bányásztechnikum tanulói is felvonultak, továbbá a bányászként dolgoztatott politikai foglyokat kiszabadították 15:55 fegyverekért mentek a laktanyába, de ott sortűz fogadta őket, két osztálytársa is meghalt, összesen nyolc halott volt ott 17:00 a szalagavatójuk pont a kijárási tilalom időszakára esett a forradalom leverése után 18:40 a technikumban végzettek mindig munkahelyet kaptak a bányában, felidézi az ezzel kapcsolatos feladatait 25:04 három évvel később aknászként dolgozott, felügyelte a bányászokat, elmeséli egy átlagos napját 27:36 hat évi főaknász munka után az egyik akna bányamestere lett négy éven keresztül, majd a nagyegyházi bányaüzemhez került, amelyet az Eocén Program keretében nyitottak meg 30:03 a rendszerváltoztatás során a párt kikerült a munkahelyről, a privatizációs stratégiát elhibázottnak tartja, 1991-ben ment nyugdíjba
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Vidics József
Interjúalany lakhelye: Tatabánya
Interjúalany született: Tatabánya, 1939
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas, bányász
Felvétel időpontja: 2011. január 30.
Felvétel helyszíne: Tatabánya

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan élte meg ő és környezete a II. világháborút. Beszél férje katonaélményeiről és hadifogságáról. Szól a háború utáni újjáépítésről, illetve a mezőgazdaság átalakításáról és a téeszesítérsől is. 0:11--születés, család; 0:58--II. világháborúról őrzött emlékei, az oroszok bevonulása; 3:38--férje katonáskodása és hadifogsága; 6:55--a férje hazatérése és a háború utáni újrakezdés; 8:0-- a téeszesítés a Kádár-rendszer; 9:15--milyen volt az oroszok megítélése a faluban, hogyan viselkedtek az oroszok a helyiekkel, hogyan próbálták meg túlvészelni a szegénységet; 15:0--hogyan zajlott a téeszesítés; 21:26--mit mesélt a férje a fogságról és a katonaságról, a doni ütközetről, milyenek voltak a háború utáni mindennapok; 29:0--milyen volt az élet 1945-49 között
Interjúalany: Sali Imréné
Felvétel időpontja: 2011. március 04.

Hossz: 00:28:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, a háborús évek határozták meg a gyermekkorát, édesapja hadifogoly is volt 1:12 a lakásukba először német katonák költöztek, őket kitették 2:52 az oroszok szintén oda költöztek, a gyerekeket ők is, és a német katonák is szerették, ételt is kaptak tőlük, nehéz időszak volt ez számukra 6:29 a falusi élet ünnepi alkalmait idézi fel, de a mindennapi élet nem volt könnyű, ő például nem tanulhatott tovább 11:30 az édességcsomagolóban dolgozott tovább, majd gyesen volt, végül Diósgyőrben a postánál dolgozott 12:56 leszázalékolták, és ezért csak kevesebb órában tudott dolgozni 16:11 felidézi a gyermekkorában a föld körüli munkákat 19:23 a termelőszövetkezet megalakításával eleinte nehezebb lett az élet, mert a munkaegységért kevés terményt, vagy pénzt kaptak 22:20 az autóra annak idején éveket kellett várni
Interjúalany: Fecz Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. április 10.

Hossz: 00:44:00
Szomor Miklós 1939-ben született Soltvadkerten. Édesapja eltűnt a II. világháborúban. Kisgyerekként megtapasztalta a Rákosi-rendszer parasztellenes politikáját. A kalocsai tanítóképzőben tanul, 56-ban megválasztják a Diáktanács vezetőjének. A helyi lapokban teszi közzé a diákság követeléseit, emiatt a forradalom leverése után kizárják az ország összes középiskolájából. Egy tanára segítségével egy évvel később mégis befejezheti tanulmányait. Innentől főképp tanítóként dolgozik, rengeteg túlmunkát vállal, hogy három gyermekét el tudja tartani. (00:00-01:00) a családi háttér bemutatása; (01:00-06:45) nehéz életkörülmények a Rákosi-korszakban; (06:45-17:45) a kalocsai tanítóképző és a kollégium bemutatása, különösen a kollégium pozitív nevelő hatása, az 53-as politikai enyhülés hatása; (17:45-31:40) az 56-os forradalom Kalocsán, beválasztják a Diáktanácsba, forradalmi hangvételű cikkek írása; (31:40-37:24) fegyelmi eljárás, küzdelem az ítélet megsemmisítése ellen, érettségi, elhelyezkedés; (37:24-43:35) küzdelmes mindennapok pedagógusfizetésből, kompromisszum a rendszerrel.
Interjúalany: Szomor Miklós
Felvétel időpontja: 2011. március 01.