Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
egyház
kulák
oktatás
padlássöprés
Nagy Imre
Rákosi Mátyás
egészségügy
1956
osztályharc
Rákosi-korszak
'50-es évek
Kádár-korszak
60-as évek
át- és kitelepítések

Az 50-es évek borzalmai

2613 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: '50-es évek
Leírás: Az interjúalany 1938-ban született Szatmárcsekén. 1950-ben a családot kuláklistára tették. Mindent elvettek tőlük, folyamatosan megbüntették őket valamiért. Édesapját sokszor órákon keresztül hallgatták ki, de nem tudtak saját magára terhelő vallomást kicsikarni belőle. Hónapokon keresztül ez ment, míg végül magyarázat nélkül letartóztatták a családfőt. Végül a hivatalos vád az volt, hogy nem szántotta fel a földjét. A vádlott által hozott nyolc tanú vallomását nem vették figyelembe, 4 hónapra börtönbe zárták. Az interjúalany édesanyja belebetegadett a meghurcoltatásokba. A folyamatos üldöztetésnek az 1956-os forradalom vetett véget. (06:54) 1955-ben ment férjhez. Félt a kitelepítéstől. Végül ez nem történt meg, de a rettegés miatt idegileg tönkremnet a család. Öccsét nem vették fel egyik középiskolába sem, pedig kiváló tanuló volt. (10:04) Elmondja a békés forradalmi eseményeket Szatmárcsekén. Miután a család kezdett volna talpraállni, kezdődött a TSZ-esítés. Mivel az apja már nem tudott rendesen dolgozni, ezért ez nagy hátrány volt. (15:04) A rokonságot is büntették, elvitték mindenüket, többeket börtönbe zártak. Elsősorban idegileg próbáltak tönkretenni mindenkit. (18:46) Az interjúalany és családja egy háromszobás, kétkonyás, kételőszobás házban laktak, azért még egy családot be akartak költöztetni. Végül "csak" egy tanítónőt költöztettek be, aki szerencsére hamarosan családtaggá vált. Az akkor még gyermek interjúalanynak nagyon hamar fel kellett nőnie. (25:40) A családnak titokban sikerült megőriznie katolikus hitét és vallásosságát. Ez azonban nagy nehézségekbe ütközött. A hittan oktatását megszűntették a kommunisták, így sok fiatal már nem is akart vallásos életet élni. (31:02) Az 1956-os forradalom után jobbak lettek a körülmények, de ez az interjúalany csaldjára már nem volt nagyobb hatással (szülei öregek voltak). A forradalom alatt a házból sem mertek kimenni, mert féltek a megtorlástól. (33:30) A Kádár-korszakban a szülei már nem tudtak dolgozni, édesapja csak portás lehetett. Az interjúalany már túl öreg volt ahhoz, hogy gimnáziumban tanulhasson, így ápolónőnek készült. Szatmárcsekéről szerencsére nem telepítettek ki senkit. (36:30) Beszél arról, hogyan sikerült a hozzájuk költöztetett tanítónőnek beilleszkednie. (38:26) Elmondja milyen volt a munkája ápolónőként. Közben a kialaukó TSZ-rendszerben sok család megerősödött. Bármennyire nehéz is volt a család sorsa, segítette őket, hogy legalább együtt lehettek. (45:40)
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Kondiszné Jakab Ilona
Interjúalany lakhelye: Kisvárda
Interjúalany született: Szatmárcseke, 1938
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. január 20.
Felvétel helyszíne: Kisvárda
Interjút készítette: II. Rákóczi Ferenc Szakközép-és Szakiskola, Kisvárda

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus
Az interjúalany beszél tanulmányairól, melyeknek egy része egybeesett a háborús időszakkal (0:36), a második világháborúról, a légiriadókról és arról, hogy édesapját elvitték Málenkij-robotra (2:20). Beszámol a háború utáni nehéz hétköznapokról, és az iskola újrakezdéséről (7:13), az úttörőmozgalomról (9:18), a KISZ-ről és végzettségéről (11:52), a szakszervezetekről és a munkaidőről, munkakörülményekről (13:13), a szocialista brigádokról és a tervek túlteljesítéséről (16:34), állami lakásukról (19:02), arról, hogy egyházi esküvőjük nem lehetett (20:53), a békekölcsönről és a gyermektelenségi adóról (21:53), a korabeli szórakozási lehetőségekről (22:40), az 1956-os forradalomról (25:14), és arról, hogy este a Nemzeti Színház előadásán ült (27:00). Mesél az élet megbénulásáról, az élelmiszergondokról (27:52), november 4-ről és a konszolidációról (28:34), a kiegyensúlyozott életfeltételekről (30:02), végül a rendszerváltoztatás hatásairól (31:02).
Interjúalany: Gyémánt Ervinné
Felvétel időpontja: 2011. március 14.
Készítette: Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest

Hossz: 00:40:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet , szovjet megszállás
Az interjúalany beszél tanulmányairól, családjáról (1:22), munkája kezdetéről (3:01), második világháborús emlékeiről, az amerikai és szovjet bombázásokról, a front átvonulásáról (3:25). Mesél arról, hogy édesapját majdnem agyonverték a háború után (5:55), megemlíti a jegyrendszert és a beszolgáltatást (6:38), házasságát (7:49), férje TSZ-beli munkáját (8:53). Kifejti rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit (10:16), valamint 1956-ról szóló véleményét (11:08). Beszél édesapjáról, aki a háború után a falu főbírója volt, és többször is megverték a szovjetek (13:20). Megemlíti az 1940-es évek végének politikai mozgásait, a beszolgáltatást (19:11), Kádár Jánost összehasonlítja Nagy Imrével (20:48), kitér arra, hogy mennyire érezték a német megszállást (22:42), végül arra, hogy mi volt jó a Kádár-korszakban (24:25).
Interjúalany: Füleki Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. július 16.
Készítette: Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Eger

Hossz: 00:55:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, egyházak
Az interjúalany beszél a családjáról, amely az USA-ból települt vissza Magyarországra (0:27). beszámol tanulmányairól, gyerekkori emlékeiről (1:13), arról, hogy édesapja gyári munkás volt az USA-ban (5:39), majd visszatér tanulmányaira (8:46), mesél Blandina nővérről (12:14), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a bombázásokról (16:00), a revíziós közhangulatról (18:45), a szovjet csapatok előli szökésről, a szovjet megszállásról (19:33), noviciátusáról, első munkahelyéről tanítóként (29:35), az iskolák államosításáról, a szerzetesrendek feloszlatásáról, az egyházi személyek elleni erőszakról (37:08), hazatéréséről, és arról, hogy ezután felhagyott a tanítással, és kántorként tevékenykedett (53:18).
Interjúalany: Tóth Erzsébet Mária Teofília
Felvétel időpontja: 2011. március 11.
Készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza